Felszólalás adatai

Mint tudjuk, a természetjog a minden embert megillető jogok és kötelezettségek összessége. Barankovics István megfogalmazása szerint természetjog például a tisztes szegénységhez való jog is, amely felesleggel ugyan nem bír, de a szükségest nem nélkülözi. A nyomor ugyanis méltatlan az emberhez, mondta a jeles politikus.

A holnapi nap azokra hívja fel a figyelmet, akik a szükségessel sem rendelkeznek. Róluk nemcsak megemlékezni kell, hanem a szolidaritás és szubszidiaritás okán kötelességünk segíteni rajtuk. Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben nyilvánította október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává. A világnap jelentősége az, hogy ráirányítja a figyelmet az önmagukon segíteni nem tudók, a szegények problémájára. A nélkülözők, a legkiszolgáltatottabbak hangja az érdekérvényesítő képességek hiányában egyre halkabb.

A szegénység, a társadalmi kohézió ügye az Európai Unió politikájában is egyre hangsúlyosabb. Az Unió 2020-ig megfogalmazott stratégiájában a célok egyike a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem. Az uniós stratégia átfogó célja, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma. Magyarország ehhez kapcsolódó vállalása mintegy félmillió ember kisegítése a szegénységből.

Hazánkban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékossággal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.

Szerencsére a keresztény és a nemzeti értékek iránt elkötelezett Fidesz-KDNP-kormánynak nem kell magyarázni a szolidaritás és a szubszidiaritás fogalmait és a belőlük fakadó kötelezettségeket. Az időkorlát megakadályoz abban, hogy a szegénység leküzdése érdekében indított programokat részletesen ismertessem, ezeket a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiában olvashatják az érdeklődők. A társadalmi felzárkózás ugyanis a kormány egyik kiemelt nemzeti stratégiai célja.

A nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát a kormány a 2011. december 13-ai kormányhatározattal fogadta el. A stratégia egyik fő célkitűzése a szegénység, a társadalmi kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, amely a gyermekszegénység és a gyerekes családok szegénységének csökkentésére irányuló beavatkozásokat igényel a lehető legkorábbi életkortól kezdve; továbbá a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyeinek növelése és ezáltal leendő munkaerő-piaci integrációjuk megalapozása, mivel a szegénységből és a kirekesztettségből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás.

Külön és tisztelettel kell megemlékeznünk a rászorulók megsegítését végző karitatív szervezetekről. A tagszervezeteik révén országos lefedettséggel rendelkező, karitatív tevékenységet végző közhasznú szervezetek a következők: a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt. A minisztérium minden évben nyújt anyagi segítséget a tagszervezetek munkájához, amelyet saját forrással egészítenek ki.

Az Orbán-kormány 2000-ben a Karitatív Tanácsot azért hozta létre, hogy az illetékes hatóságok szabálysértési vagy büntetőeljárása során jogerősen elkobzott, állami tulajdonba került termékek átgondoltan, megtervezett módon jussanak el a rászorulókhoz. Tizenkét éves fennállása alatt a Karitatív Tanácshoz évente több mint 1 milliárd forint értékű áru kerül felajánlásra, amelynek körülbelül 70 százalékát fogadják el és juttatják el a rászorulókhoz a karitatív tagszervezetek. Köszönet munkájukért.

A szegénység elleni küzdelem nagy és folyamatos kihívás. Adjanak megerősítést e küzdelemben Teréz anya szavai, idézem: "Úgy érezzük, mindaz, amit teszünk, csak csepp a tengerben. De a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tenger is kisebb lenne a nélkül a csepp nélkül."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(9.40)