Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A civil szervezetek létének egyik legfőbb jellemzője, hogy nem önmagukért vannak, hanem valós közösségi igények hívják létre, amelyek túlmutatnak a létrehozó személyek és szervezetek egyéni lehetőségein, a létrehozásuk mögött mindig valamilyen közösségi szándék van. Ez a szándék lehet egy vagy több közösség szolgálata, a közösség akaratának, összetartozásának és tenni akarásának a kifejezése is. Magyarország Kormánya számára rendkívül fontosak azok a valódi tartalommal bíró egyesületek és alapítványok, amelyek tevékenyen részt vállalnak az értékeket képviselő közösségépítésben, a közösségi célok elérésében. Magyarországon a civil szervezetek túlnyomó része csendben teszi a dolgát, végzi azt a tevékenységet, amiért létrejött. Ezek a szervezetek a legtöbb esetben helyi beágyazottsággal rendelkeznek, az ott élők ismerik őket. Számos civil szervezet munkáját önkéntesek is segítik hazánkban, körülbelül félmillió civil önkéntesről tudunk. Tehát olyan civil szervezetekről, olyan közösségekről van szó, ahová jó és érdemes tartozni.

Ezek a szervezetek a munkájukkal jól kiegészítik az állami vagy önkormányzati feladatokat, tevékenységeket, létükből fakadó sajátos pluszt adva hozzá egy település vagy tevékenységi kör életéhez. A helyben elkötelezett civil szervezetek sok esetben komoly segítséget tudnak nyújtani, legyen szó családi, családügyi, szociális, egészségügyi, szabadidős, ifjúsági, sport- vagy bármilyen más hasznos, értéket teremtő és értéket továbbadó tevékenységről. A nagycsaládosokat összefogó egyesületektől a cserkészeken át a helyi kulturális egyesületekig hosszan lehetne sorolni a sort a vállalásaikért. A valódi civilek érdemben segítik, komfortosabbá, élhetőbbé teszik nemcsak a részt vevő tagok, hanem a szűkebb-tágabb környezetük életét is. Hozzáadott értékük, társadalmi hasznosságuk vitathatatlan.

A velük való együttműködés igazi nemzeti ügy, ezért Magyarország Kormánya kiemelten támogatja a civil szektort, még akkor is, ha a hivatásos hangulatkeltők, hisztizők és műbalhézók minden nemzetközi színtéren éppen az ellenkezőjét hirdetik, civilellenességgel vádolva a kormányt. A tények azonban makacs dolgok, a tettek és a számok önmagukért beszélnek. A civil szektor elmúlt évtizedeinek eredményei éppen azt mutatják, hogy Magyarországon él és virul a civil élet. A 2010 előtti időszakhoz képest folyamatosan nő a civil szervezetek gazdasági ereje, így nőnek a lehetőségeik is. Ezt a folyamatot a kormány a növekvő állami támogatásokkal is igyekszik megerősíteni, mert meg vagyunk róla győződve, hogy a valódi civil szervezetek fontos építőkövei nemzetünknek.

A 2011-ben elfogadott civiltörvény hatálybalépése óta a civil szervezetek támogatási környezetében olyan pozitív változások történtek, amelyek nemcsak a támogatási keretek többmilliárdos növekedésében fejezhetők ki, hanem a civil szervezetek elvárásait figyelembe vevő, pályázóbarát, bürokráciacsökkentést biztosító eljárások megteremtésében is. Ezek a mostani javaslatok is mind-mind ezt a célt szolgálják. Ennek köszönhetően Magyarországon mintegy 61 ezer civil és nonprofit szervezet van bejegyezve, s ezek jelentős része aktív. Az előzőekben megfogalmazott ismérvek többsége elmondható róluk.

Azonban amikor civilekről beszélünk, fontos, hogy senkit ne riasszon el az a pár tucat hangos és jelentős médiahátszéllel bíró szervezet, amelyek gyakorlatilag politikai tevékenységet végeznek, valójában megcsúfolva a valódi civilség eszményét. Ezek az álcivil szervezetek nem rendelkeznek valódi társadalmi támogatottsággal és beágyazottsággal, és főleg nem közösséget építenek, helyette főként külföldről kapott pénzből, idegen politikai és gazdasági érdekeket képviselnek. A civilség mögé bújva Magyarországot támadják, folyamatosan megkérdőjelezve az értékeinket és elért eredményeinket. Ők azok, akik szerint itt minden rossz, akik még a társadalom által leginkább támogatott kormányzati döntésekről is megpróbálják bebizonyítani, hogy az bizony nagyon rossz. Ők nem erős Magyarországban, hanem valami egész másban érdekeltek. Mondanom sem kell, hogy ezek az álcivil szervezetek, ez az álcivil politikaiaktivista-hálózat nem számíthat Magyarország támogatására; van nekik mentoruk, a világ első számú oligarchája, aki maffiaszerű hálózatot működtet a világban.

Hogy az úgynevezett elnyomott civil világról is mennyire hamis képet mutatnak, azt cáfolják a tények. Itt az egyik oldalról 61 ezer szervezetről beszélünk, ott alig százról. 2010 óta a civil és nonprofit szervezeteknek nyújtott állami támogatások összege 144 milliárd forintról a 2018. évre vonatkozó KSH-adatok alapján több mint a két és félszeresére, azaz 370 milliárd forintra nőtt. Ennyit a civilellenességről.

(17.30)

A Nemzeti Együttműködési Alap  amely kifejezetten a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási alap  kerete a 2019. évi 5,9 milliárdról idénre már 7,7 milliárd forintra nőtt, és ez a keretösszeg 2021-re tovább növekszik, hiszen 9,3 milliárd forint a várható támogatás, és várhatóan a következő évben is tovább bővül, azaz 10 milliárd forintra nő csak a NEA keretösszege. A NEA keretösszegének folyamatos bővülése megteremti a lehetőségét annak is, hogy évről évre értékes programok valósulhassanak meg a magyarországi és a külhoni magyar egyesületek és alapítványok részéről. Ugyanígy mind a nemzetiségi, mind az egyházi civil szereplők támogatása is nagymértékben nőtt meg az elmúlt évek során.

A civil szervezetek támogatási környezete mellett a működési környezetüket és szabályozásukat is érdemes folyamatosan felülvizsgálni. Az elmúlt években számos olyan döntést terjesztett elő a kormány, majd fogadott el az Országgyűlés, amelynek eredményeként megvalósult a civil szervezetek bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásának az egyszerűsítése, az eljárások racionalizálása, ami egy nagy segítség a civilek számára. Szomorú, hogy ezeket a civileket támogató döntéseket az Országgyűlés eddig legalábbis nem egyhangúlag hozta meg.

A most beterjesztett törvényjavaslat intézkedései mind-mind a civil szervezeteket segítik, tovább javítják, sőt kibővítik a támogatási és működési környezetüket, ugyanakkor egyszerűsítést és további bürokráciacsökkentést is eredményeznek.

Ezenkívül szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a 2020. évi „Magyar falu” program is új alapprogramra támaszkodik, a Falusi Civil Alapra. (Dr. Varga-Damm Andreának:) Köszönöm szépen független képviselő asszonynak a hozzászólását, támogatását; kár, hogy ha mindezt a Jobbik képviselőjeként mondta volna el, még korábban zárták volna ki a pártból. (Dr. Varga-Damm Andrea: Onnan még nem zártak ki!  Derültség a kormánypártok soraiban.  Dr. Lukács László György közbeszól.) Ez a helyi, 5 ezer fős és az az alatti kistelepüléseken működő civil közösségek tevékenységének és működési feltételeinek támogatását célozza 5 milliárd forint keretösszegben. Mintegy 15 ezer olyan civil szervezet van ma Magyarországon, amelynek a székhelye 5 ezer fős és az alatti településen van bejegyezve.

Bocsánat, zárójelben: nem a pártból zárták ki, hanem a frakciót hagyta ott a képviselő asszony különböző kritikák következtében, csak azért, mert egyszer a kormánnyal együtt mert szavazni.

Visszatérve a törvényjavaslatra: fontos, hogy mintegy 2500 olyan kistelepülése van Magyarországnak, amelynek lélekszáma 5 ezer fős vagy az alatti. Ezek a települések sokszor hátrányos helyzetű régiókban helyezkednek el, ezért is fontos, hogy a Falusi Civil Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain valamennyi, azaz mind a 15 ezer civil szervezet indulhasson, pályázhasson.

A keretek megteremtésén túl szükséges a megfelelő pályázati formák kialakítása, hogy a sokszínű civil szféra különféle tevékenységi körű, eltérő nagyságú és bevételű civil szervezetei megtalálhassák a különböző pályázati formákat. Ilyen pályázati lehetőség a civil szervezetek társadalmi felelősségvállalásának előmozdítására, az adományszerző tevékenységük ösztönzésére: az adományok összege után járó 10 százalék kiegészítő támogatás teljes elnyerhető összege a javaslat alapján 2020-ban 500 ezer forintról 750 ezer forintra növekszik.

Az egyszerűsített támogatás, amely a helyi, jellemzően kistelepüléseken működő civil szervezetek számára biztosít jogosultsági alapú, a szervezetek alapcél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó támogatást, a tervezet szerint 2021-ben 200 ezer forintról 300 ezer forintra növekszik. Az ezekhez az intézkedésekhez kapcsolódó rendelkezéseket a NEA eljárásait szabályozó miniszteri rendelet fogja tartalmazni. Évente a normatív támogatás egyébként mintegy 700 civil szervezet számára nyújt 150-200 millió forint összegben lehetőséget, az egyszerűsített támogatás pedig mintegy 3-4 ezer szervezet számára 500-600 millió forint összegben nyújt kiegészítő támogatást.

A civil szervezetek által választható megfelelő számú pályázati lehetőség mellett fontos szerepe van a pályázati feltételek folyamatos felülvizsgálatának, a pályázóbarát megoldások, például az egységes pályázati eljárás bevezetésének is. A pályázati feltételek módosítása az 5 ezer fő és az az alatti lakosságszámú településeken működő civilek számára teremti meg a támogatási lehetőséget abban az esetben is, ha a szervezet vezető tisztségviselője egyben polgármester is.

Tisztelt Országgyűlés! A bürokráciacsökkentést szolgálja a civil szervezetek vezető tisztségviselői számára előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kivezetése is. Ezt indokolja, hogy a bevezetés óta eltelt több mint öt év alatt egyszer sem történt olyan bejelentés, amely alapján ellenőrzési eljárás lefolytatására került volna sor.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban, illetve az előterjesztésben még egy nagyobb változás történik: a civil információs centrumok elnevezésének módosítása civil közösségi szolgáltató központokra, és ez egyben azt is fogja hangsúlyozni, hogy ezek a központok az országos civil szervezeti hálózat részeként térítésmentes szolgáltatásokkal, akár jogi, közhasznúsági tanácsokkal, pályázati és könyvelési tanácsokkal, valamint különböző képzésekkel kell hogy segítsék a hozzájuk forduló civil társaságokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A civil szervezetek létrehozásának gondolata Magyarországon majd kétszáz évvel ezelőtt született meg, gróf Széchenyi István 1827-ben vetette fel a Nemzeti Casino mint egy olyan egyesület ötletét, amelyet közhasznú eszmecsere, a társadalmi-gazdasági kérdések megvitatása és legfőképpen a magyarság összetartozásának erősítése céljából kívánt létrehozni. Közel kétszáz évvel később a magyar civil világ mutatja ennek a törekvésnek a jogosságát. Kérem szépen az Országgyűlést, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot támogassa. Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)