Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ritka az, amikor egy részletes vitát, ha csak az elejét is, egy miniszter megtisztel jelenlétével. Mivel alapvetően korrekt kérdésekre korrekt válaszokat kaptunk, igyekszem én is kellő visszafogottsággal, inkább a politikai jelzőket háttérbe tolva és inkább a szakmai érveket előtérbe helyezve, nem azt mondom, hogy vitatni azt, ami az iméntiekben elhangzott, de egy kicsit talán más megvilágításba helyezni. Józan és normális magyar közszereplő, ha az exportteljesítmény lehetséges növeléséről van szó, akkor csak támogatólag tud fellépni, hozzászólni, ez teljesen egyértelmű. Ami az iméntiekben elhangzott ugyanakkor, főleg az ingatlanfejlesztés és az ingatlanportfólió bővítése, vélhetően nem tartozik az Eximbank alaptevékenységi körének a legszűkebben vett és megszokott formái közé, éppen ezért látjuk azt, hogy bár egyetértünk bizonyos kijelentésekben  ilyen például az, hogy a világ tíz leginkább, a miniszter úr szerint nyitott, szerintem kitett vagy kiszolgáltatott gazdasága közé tartozik a magyar , azt látom, hogy egy elképesztően harcias belső retorika mellett, aminek egyébként bizonyos elemeit még támogatni is tudja egy jóérzésű magyar ember, azért kifelé egészen más ennek a kormánynak a viselkedése.

És itt kezdődik az, amit fájlalhatunk, hiszen ezt a kitett gazdaságot elképesztően kiszolgáltatták olyan multicégeknek, akiket a közteherviselés hatálya alá nem vontak be, nem húztak be, és amikor arról beszéltünk, hogy a határainkon túl a gazdasági tevékenység révén hogyan tudott terjeszkedni akár magyar cégek hálózata, átütő sikerekről sajnos itt sem tudtunk beszámolni.

A trianoni gyalázat évfordulója kapcsán meg kell említenem azt is, hogy vannak azért lokális, akár már multicégnek nevezhető magyar társaságok, de a MOL vagy az OTP egységeiben sem általános elvárás, és nem is jelenik meg minden esetben az, hogy a határon túli területeken végzett tevékenységük után, mondjuk, az iparűzési adót egy leánycégük után a magyar többségű és magyarlakta településre célozzák, irányítsák, és ne, mondjuk, Bukarestbe. Tehát azt látjuk, hogy még alapvetések tekintetében is vannak azért problémák ebben a rendszerben, és még nagyobb problémák vannak akkor, ha ingatlanfejlesztési területekre tévedünk.

Hogy Magyarországon és az utóbbi tíz évben mit jelent az ingatlanfejlesztések rendszere, ezt a devizakárosultak széles tömege már megtapasztalta a saját kárán, és nem szeretnénk, ha továbbiak tapasztalnák meg. De azt látjuk, hogy ebben a percben és ebben a történelmi pillanatban, amikor egy járványügyi veszélyhelyzet közepén vagyunk, nem biztos és nem feltétlenül az ingatlanfejlesztések támogatására, bővítésére, portfóliójának szélesítésére kellene súlyos milliárdokat elkölteni.

Mindig támogatom, ha értelmes és értékteremtő gazdasági tevékenységből felpörög az export, további bevételek keletkeznek, tehát isten őrizz, hogy a gazdaságellenesség látszata ragadjon itt bármely képviselőre, aki ehhez a vitához hozzászól, de azért priorizálni tudni kell, képviselőtársam. Ha az ingatlanportfólió bővítése azt jelenti, hogy tisztességes magyar nagyvállalkozók egy elérhetővé tett banki hitelkeret által, mondjuk, szomszédos országokban tudnak épeszű termelő beruházásokban fogni, és ennek a profitja egyébként nemcsak céges szinten érkezik haza, hanem a magyar nemzetgazdaság is profitál belőle, akkor azt mondom, hogy ez egy legitim vita. Ha arról van szó, hogy a Magyarországon megismert oligarchák, akik, mondjuk, a változási tilalom ellenére lakóparkokat építenek, akik az ingatlanberuházások jó nagy szeletét kisajátítják maguknak, most ahhoz kapnak bónusztámogatást, hogy más országokban is terjeszkedjenek, illetve könnyebben terjeszkedjenek Magyarországon, akkor nem biztos, hogy a támogatásom ennyire adott tud lenni.

És értem én a harcias retorikát, ugyanakkor csodálkozom egy kicsit, hiszen ezen kitett gazdaság időközben Oroszország felé elköteleződik egy igen erős megahitellel Paks tekintetében, most ez a kormány Kína felé is elköteleződött a Budapest-Belgrád beruházás kapcsán egy brutális megahitel által, és bár nagyon-nagyon szerencsés, hogy nem akarnak örökkötvényt vásárolni és örökre eladósodni, de azért, képviselőtársaim, ez a harcias, és tudom, hogy ez furcsa lesz tőlem, a saját magát a saját hajánál fogva a bajból kihúzó kormány egész egyszerűen most az Európai Uniótól is fel fog venni azért egy megahitelt itt a következő időszakban. Hogy most a SURE mikor kerül tető alá, és mikor írják alá az erről szóló papírokat, az részletkérdés, de egy százmilliárdos nagyságrendű hitelt ebből a harmadik irányból is fel fognak venni.

Megint azt mondom, hogy ez mind vitaképes, mert ha arról szól, hogy magyar munkahelyek tömegét megmenti, akkor szólnak mellette érvek bőven, viszont nem nagyon tudom összerakni a harcias retorikát azzal, hogy 1500-féle világtáj felé adósodik el lassan Magyarország. Van, ahol látom a rációt, és mondjuk, a munkahelyek megvédése kapcsán tudunk vitát folytatni, de van, ahol nem tudunk, hiszen a Budapest-Belgrád vasútvonal egy olyan beruházás, ami nehezen magyarázható és a gazdasági racionalitása is.

Ezen kitett gazdaság  miniszter úr megfogalmazása szerint  tehát nem biztos, hogy arra szorulna rá jelen pillanatban, hogy ingatlanfejlesztő oligarchák kapjanak további támogatásokat benne. De még egyszer mondom: ha meg tudnának bennünket győzni arról, hogy értelmes, az ingatlanpiacon foganatosított beruházásokra kerül sor, akkor talán engedékenyebb lehetne az ellenzék is. Ezen meggyőzési szándék eddig nem következett be, nem hallottunk olyan érveket, amelyek meg tudták volna ingatni az általunk elmondottakat, de ebből a részletes vitából még pozitív esetben akár háromnegyed óra is lehet hátra, és a reményeinket ne adjuk fel, ne hagyjuk őket szertefoszlani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.40)