Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jegyzőkönyvön kívül szeretnék képviselőtársaimtól elnézést kérni, egy influenza után vagyok, és a hangom néha megbicsaklik - szíves elnézésüket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi tárca költségvetéséről, általában a honvédelemről szeretnék néhány szót szólni, azon egyszerű oknál fogva, mert azt gondolom, hogy ez az a kérdés, ami mindenkit érdekel ebben az országban, és ma egy olyan jelentős évfordulóhoz is kapcsolódik, hogy pontosan egy évvel ezelőtt szerelt le az utolsó sorkatona a Magyar Honvédségtől, ami azt jelenti, hogy egy évvel ezelőtt alakult meg hazánkban az úgynevezett hivatásos hadsereg.

Ha csak tényszerűen a számokról beszélek, akkor azt kell mondjam, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése, annak a főösszege 2006-ban 277 milliárd 637,3 millió forint, amihez hozzájön az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól befolyó bevétel, ami valamivel több mint 5 milliárd forint, így összességében a kiadási főösszege a honvédelmi tárcának 283 milliárd 91,5 millió forint.

Azért tartottam fontosnak a számot elmondani, mert ha összehasonlítjuk az ez évi számmal, akkor láthatjuk, hogy nominálértékben is bizonyos növekedés volt tapasztalható, hiszen ebben az évben megközelítőleg, alulról megközelítve 283 milliárd forint volt a tárca pénze, a jövő évben ez valamivel több.

(16.50)

De ha figyelembe vesszük azt, hogy a 25 százalékos áfa lecsökken 20 százalékra, és bizony a honvédelmi tárca dologi kiadásai között elég jelentős tételben szerepelnek olyan kifizetések, amelyek a 25 százalékos áfába tartoztak eddig, akkor azt is hozzá lehet mondani az inflációs számokat figyelembe véve, hogy reálértékben meglehetősen kicsit, de azért növekvő kiadással számolhat a honvédelmi tárca.

Nézzük meg, hogy mire elég ez! Nem abból a szempontból szeretném elmondani, hogy milyen fejlesztéseket tudunk végrehajtani vagy milyen változások lesznek a hadseregben, hanem inkább abból a szempontból, hogy általában a kormányzat milyen célt tűz a jövő esztendőben a Magyar Honvédség elé, aminek a feltételeit kell a Honvédelmi Minisztériumnak biztosítania.

Először is biztosítani kell az önkéntes haderő zavartalan működtetését, biztosítani kell a haderő-fejlesztési programok végrehajtását, a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatainkat, valamint a haderő átalakításából adódó feladatok időarányos végrehajtását.

Az elmúlt néhány napon hangzottak el hozzászólások is ebben a témában, megjegyzések és MTI-nyilatkozatok is napvilágot láttak, amelyekben meglehetősen éles bírálat érte a kormányt, hogy nem teljesíti azt az ígéretét, ami a honvédelmi költségek GDP-ből való részesedését illeti. Simicskó képviselőtársam a tegnapi nap példaként hozta föl, hogy a Fidesz-kormány 2002-ben 1,81 százalékos GDP-részesedést tett lehetővé, míg ez a költségvetés 1,17 százalékot jelent a GDP-ből. Azt gondolom, Simicskó képviselőtársam egy dologról elfeledkezett: amikor ő az 1,81 százalékról beszélt, akkor abban még a határőrség költségvetése is szerepelt, hiszen akkor még a védelmi költségvetést a két fegyveres erő, a Magyar Honvédség és a határőrség közösen adta, ebben a költségvetésben pedig csak a honvédség számára lehetővé tett kiadások lettek elszámolva, ami azt jelenti, hogy valóban 1,17 százalék ez a GDP-ből való részesedést illetően, de az 1,81 pedig túlzás, az hozzávetőleg 1,5 százalékos lett volna a határőrség költségvetése nélkül.

De azt gondolom, hogy nem is ez a fontos most, ebben a pillanatban, hiszen többször is elmondtuk, itt a parlamentben is elhangzott, a honvédelmi bizottságban és a híradásokból is ismerjük, hogy amikor állami vezetők akár a NATO-központban vagy akár szövetséges országok, partnerországok vezetőivel tárgyaltak, akkor többször elmondták, hogy a költségvetési lehetőségekhez mérten kell a magyar katonai kiadásokat számolni. Itt tehát egyrészt a költségvetési lehetőségek adnak erre módot, másrészt pedig szeretném azt is hozzátenni, azt kell elsősorban megvizsgálni, hogy mire ad lehetőséget.

Simicskó úr fölvetette, hogy ennek a kormányzati ciklusnak az első hónapjaiban a NATO bizony meglehetősen elmarasztalta Magyarországot. Ez nyilván az előző kormányzati ciklusban tett intézkedésekre vonatkozott. Ebben szerepelt valóban, hogy nem értük még el akkor azt az arányt, amit a GDP-re ígértünk, de nem ez volt a fontosabb. A fontosabb az volt, hogy a NATO nagyon rossz néven vette azt, hogy az úgynevezett védelmi tervezési kérdőívre adott válaszokat - amit szakmailag DPQ-kérdőívnek neveznek - nem teljesítette a Magyar Honvédség. Ebben a tekintetben pedig ennek az eddig eltelt három és fél esztendőnek az a tanulsága, hogy a végrehajtott értékelések és a szükséges védelmi fejlesztések átdolgozása után leadott úgynevezett védelmi tervezési, fejlesztési koncepciót a Magyar Honvédség teljesítette, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy ez a költségvetés a következő évben is lehetővé teszi ennek a teljesítését.

Ugyanakkor nagyon fontos az, hogy amikor a NATO értékeli a Magyar Honvédség tevékenységét, akkor azt is számba veszi, hogy milyen mértékben és milyen minőségben vettünk részt az úgynevezett nemzetközi feladatok ellátásában, vagyis a különböző békefenntartási missziókban a magyar hadsereg mit végzett, milyen felszereltséggel, milyen kiképzéssel, milyen képességek begyakorlása után látta el a feladatát. Ebben a tekintetben szintén örömmel mondhatom, hogy a magyar katonák nemzetközi elismertsége vonatkozásában az elmúlt esztendőben és az azt megelőző időszakban, ennek a kormánynak a ciklusa alatt nagyon pozitív értékelést kaptunk, és a NATO azt a fajta érvelésünket is elfogadta, amelyben maximáljuk a nemzetközi missziókban a magyar katonák részvételét. Ebben az esztendőben, illetve a jövőben az a tervünk, szándékunk, hogy mintegy ezer fő vegyen részt a nemzetközi feladatok ellátásában. Szeretném azt is elmondani, hogy ezeknek a misszióknak a költségvetése a jövő évi költségvetésben szerepel, mintegy 12 milliárd 300 millió forint összegben jut pénz nemcsak a katonáink bérjellegű kifizetésére, hanem felszerelésük és kiképzésük, valamint a logisztikai hátterük biztosítása érdekében a költségvetés szintén garantálja a feladat ellátását.

Szeretnék kitérni egy olyan kérdésre, ami napok óta a Fidesz támadásainak kereszttüzében áll. Ez pedig a katonák bérfejlesztésének a kérdése. A Fidesz a honvédelmi bizottság ülésén itt benn, a teremben és más formákban is szóvá teszi, hogy a költségvetésben nem szerepel a katonák bérfejlesztésének a végrehajtásához megfelelő keret, megfelelő összeg. Bár már a honvédelmi bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez az összeg ebben a költségvetési tervben mintegy 8,3 milliárd forint értékben rendelkezésre áll, ugyanis ez a fejezeti államháztartási tartalék, és a költségvetési törvény általános vitára való előkészülete során a bizottsági ülésen a tárca képviselői nyomatékkal elmondták, hogy azért nem szerepel konkrét szám a bérfejlesztést illetően, mert még nem született megállapodás, hiszen a katonák bérfejlesztését össze kell vetni a köztisztviselők, közalkalmazottak és más fegyveres testületekhez, rendvédelmi szervekhez tartozó, ott szolgálatot teljesítők béremelésével, vagyis ebből a költségvetési fejezeti tartalékból lehet biztosítani azt a mintegy 5 százalékra tervezett bérfejlesztést, aminek a részletekben történő kidolgozása jelenleg folyik a tárcánál. Azért mondom, hogy részletekben történő kidolgozására, mert mindenki előtt ismert, hogy a bérfejlesztések előtt a tárcának kötelezettsége a különböző érdek-képviseleti szervekkel megbeszélni ezeket a terveket, egyeztetni velük, kikérni a véleményüket és bizonyos egyetértést kialakítani.

Örömmel mondhatom, hogy ez a tárgyalássorozat jelenleg abban a fázisban van, hogy a különböző állománykategóriák között milyen arányú bérfejlesztés legyen ahhoz, hogy egy átlagos 5 százalék körüli béremelkedésre kerülhessen sor. Ez azt jelenti, hogy figyelemmel a költségvetés más számaira, mintegy 6-8 százalékos reálbér-növekedéssel számolhatnak a hivatásos katonák, ami egy tisztességes bérfejlesztés, és talán azt is meg merem kockáztatni, hogy ha nem is nagy mértékben, de valamelyest túlhaladja a társadalomban a költségvetés által garantált bérfejlesztéseknek bizonyos mértékét.

Szeretnék néhány szót szólni arról, hogy milyen módon történik a gondoskodás a katonáinkról.

(17.00)

Szeretném kiemelni, hogy ellentétben a Fidesz-papagájkommandó kijelentéseivel, a Központi Honvéd Kórház beruházása az elkövetkező esztendőben beindul, erre a költségvetés az értékesített ingatlanok bevételéből ad lehetőséget. Én rendkívül fontosnak tartom, hogy ezzel egy nagyon lényeges ellátás fog megvalósulni, ami nemcsak a katonai, hanem az országos egészségügyi hálózatban is komoly szerepet fog játszani.

Még egy gondolattal szeretnék hozzájárulni a tisztelt képviselőtársaim tájékoztatásához. Ez nagyon fontos, mert mindnyájan tudjuk, hogy az úgynevezett Gripen-programot átörököltük a Fidesz-kormánytól, hiszen ők döntöttek arról, hogy Gripen repülőgépeket milyen darabszámban szerezzünk be. A következő évben ez a honvédelmi tárca számára összesen 23,5 milliárd forint kiadást fog jelenteni. Vagyis amellett, hogy biztosítottak a bérfejlesztéshez, a bérkifizetéshez szükséges feltételek, biztosítottak a katonákról való gondoskodás feltételei, biztosított a nemzetközi misszióban való részvételünk, annak anyagi háttere, a hadsereg fejlesztéséhez szükséges összegek is rendelkezésre állnak. Ez egy példa volt, de sorolhatnám, hogy a gépjárműprogram, a BTR-ek felújítására szánt program, a híradóeszközök beszerzésével összefüggő programok, a laktanyák fejlesztése, korszerűsítése, mind-mind be van építve ebbe a költségvetésbe.

Nem mondom, hogy a tárca nem tudna több pénzt elkölteni. Azt gondolom, a többi tárca is hasonlóképpen van. De amikor a szociális kiadásokra, oktatásra, nyugdíjasokról való gondoskodásra is szükség van, akkor az a fajta költségvetés, ami a honvédelmi tárca számára biztosított, szükségképpen elegendő az ország védelmének, szövetségi kötelezettségeink teljesítésének megoldásához. Itt sokan azt mondták, hogy dübörög a gazdaság. Egyetértek vele. Egy dolog azonban nem dübörög, hála istennek, sem a harckocsik, sem a harcjárművek nem dübörögnek. Ez azt mutatja, hogy ez a hadsereg szövetséges keretek között kész és képes az ország biztonságának garantálására, a biztonsági kockázatokkal arányos mértékben feladat ellátására, vagyis a legfontosabbat, a békés alkotó munkát tudja biztosítani.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat a honvédelmi tárca költségvetésének elfogadására, megerősítve azt a szándékot, hogy szövetségi kötelezettségeink mellett a Magyar Köztársaság védelmére is megfelelő felkészüléssel tudjunk előbbre lépni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)