Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most további napirend előtti felszólalások következnek, egészen pontosan hat, ahogy ez már csak szokott lenni.

Elsőként Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr él a napirend előtti felszólalás lehetőségével, Független Kisgazdapárt.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vége a nagy vakációnak számunkra is. A múlt héten és ma az általános és középiskolákban 1 millió 600 ezer diák, tehát az ország több mint 15 százaléka kezdte meg tanulmányait az iskolákban. A központi évnyitó ünnepséget az oktatási miniszter úr vállalta fel Bonyhádon az evangélikus gimnáziumban, a református iskolák központi évnyitóját pedig a miniszterelnök úr vállalta fel Sárospatakon, és ennek jelzésértéke van, mert azt hiszem, ezzel a kormány elismeri azt az oktatási-nevelési munkát - és most főleg a nevelési munkára helyezem a hangsúlyt -, amely az egyházi iskolákban folyik, jóllehet, arányuk nem magas Magyarországon.

De Sárospataknak önmagában véve is jelzésértéke van, mert itt tanított Comenius, az első nagy pedagógus, Európa-hírű pedagógus, aki meghatározta a tanulás fázisait, és megfogalmazta azt is, hogy koncentrikusan kell egyre többet és többet tanítani a diákoknak, egyre jobban és jobban terhelve őket - bírják -, és párhuzamosan kell tanítani a tantárgyakat, azokat is koncentrikusan egyre többet és többet, míg a végén teljesen világossá válnak az összefüggések, és kialakul a diákban a világnézet, a világszemlélet. De önmagában véve az elméleti tudás mit sem ér megfelelő gyakorlat nélkül, ezért alkotta meg Orbis Pictus című szemléltető könyvét nagyszerű rajzokkal. És valóban, az elméleti tudás fabatkát sem ér, ha azt a gyakorlatban nem lehet megfelelő módon alkalmazni. Isten óvjon egy országot a tanulatlan termelőktől és mesteremberektől, másik oldalon pedig a koplaló féltudósoktól és kabátos lézengőktől - ezt már Vajda Péter mondta, a reformkor nagy pedagógusa. Ennek a reformkorban elhangzott mondásnak ma különös jelentősége van, amikor ennek az 1 millió 600 ezer diáknak, és ha hozzávesszük a felső iskolába járó 300 ezer embert, akkor majdnem 2 millió tanulónak kell majd szembenézni azzal az óriási versennyel, amelyet ránk kényszerít, diktál a globalizálódó világ.

Nos, én azt hiszem, a szervezeti feltételek a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény által adottak. Sőt, az elmúlt időszakban e szervezési alapokhoz támogatási rendszerek és támogatási formák is párosultak a legkülönbözőbb formákban, az utazási kedvezményektől az egyszerű beiskolázási támogatásig vagy egészen a legfrissebb diákhitelig. Lényegében két részre lehet osztani ezeket a támogatásokat. Az egyik részük tulajdonképpen merőben szociális jellegű, és főleg a szülőket, tehát nem az alanyi jogosultat érinti, nem az kapja, csak annak jogán kapja a szülő, és ez nagyon helyes, mert hisz itt még iskolaköteles gyerekekről van szó.

A másik része a támogatásnak azonban már kifejezetten alanyi jogon jár; ilyen nemcsak a felsőoktatásban van, hanem máshol is. Az utazási kedvezmény például ide sorolható, de ide sorolható főleg a diákhitel, amely egy egészen új fejezetet nyit a magyar oktatásügy történetében. De ilyen támogatás az a szintén egészen új rendszer - és ez szociális támogatás -, amely azokat a családokat segíti, akiknél az egy főre jutó kereset nem éri el a legkisebb nyugdíj összegét sem. Ezeknek a támogatási rendszereknek a hatására a felsőoktatásban 300 ezer új tanuló kezdi meg a tanulását. Ilyen nagy arányban Magyarországon ez még soha elő nem fordult, ez már valóban európai mérték. Most már csak az lenne szükséges, hogy a tanári kar is arra a szintre kerüljön, mint az európai pedagógusok. Erre is megvan a lehetőség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hallottunk már róla, és akkor valóban európai szinten kezdhetnek gyermekeink a nagybetűs élethez, amelyhez kívánok nekik szorgalmat.

Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiból.)

ELNÖK: Arra kérek mindenkit, mielőtt megadnám a szót Pálinkás József miniszter úrnak, hogy az időkereteket tartsuk be. Eléggé jelentősen megcsúszott az Országgyűlés munkája, tehát később fogjuk elkezdeni az érdemi munkát, úgyhogy arra kérek mindenkit, a további felszólalások során az ötperces időkeretet tartsa be.

A kormány nevében Pálinkás József miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót.

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalása alkalmat ad nekem arra, hogy ma, amikor a magyar közoktatás minden intézményében elkezdődött a tanítás, néhány szót szóljak a magyar iskolákról, néhány szót szóljak a magyar oktatásról.

Az oktatásban, azt gondolom, talán az a lehető legjobb hír, amit mondani tudok, jelenteni tudok a tisztelt Háznak, hogy az idei tanév rendben, nyugalomban elkezdődött. A magyar közoktatásban sehol semmilyen említésre méltó fennakadás nem történt, a magyar közoktatás minden intézményében megkezdték a munkát. Ezt talán nem lenne érdemes megjegyezni sem, hiszen így kell lennie, de megkezdődött ez a munka és rendben megkezdődött ez a munka annak ellenére, hogy jelentős változások történnek a magyar közoktatásban.

Egyik jelentős változás a magyar közoktatásban a kerettantervek bevezetése, amely szerint az 1., 5. és 9. osztályban megindul a munka, és négy év alatt reményünk van arra, hogy kialakul a magyar közoktatás egységes rendje. Kialakul a magyar közoktatás egységes rendje, amelyben átjárhatók az iskolák, amelyekben a szülő tudja, hogy ha a gyerekét beíratja a magyar közoktatás valamely intézményébe, de egy másik közoktatási intézményben kell folytatnia a gyermeknek a tanulmányait, akkor folytatni tudja majd, mivel a magyar közoktatásban van egy ésszerű rend.

(16.20)

Természetesen a magyar közoktatásban van egy ésszerű változás is, és egy nagyon ésszerű szabadsága a tanároknak, amellyel élhetnek aszerint, hogy ez az iskola éppen olyan iskola, ahol a diákolimpiára való felkészítés, vagy éppen olyan iskola, ahol a nagyon is szegény körülmények között, rossz iskolázottsági hátterű - mármint a szülők rossz iskolázottsági hátterűek - gyerekek élnek, és éppen a felzárkóztatásra van szükség.

A képviselő úr említette Comenius nevét, ezért nem állhatom meg, hogy ne említsem meg azt a közoktatási minőségfejlesztési programot, amelyet Comeniusról neveztünk el Comenius 2000-nek - Comeniusról, aki az oktatásnak egyrészt nagy teoretikusa, másrészt nagy gyakorlati szakembere volt. Ahhoz, hogy a közoktatás minőségéről beszélhessünk, tudnunk kell mérni azt, hogy milyen a közoktatás. Nos, a Comenius-program éppen arra szolgál, hogy mérni lehessen a közoktatás teljesítményét, mérni lehessen a gyakran szakzsargonban hozzáadott pedagógiai értéket. Ezzel a mérési, értékelési rendszerrel mind az iskolafenntartó önkormányzatoknak, mind a minisztériumnak van eszköze arra, hogy pontos képet kapjon a magyar közoktatásról.

Azt gondolom, hogy az a munka, amely most elkezdődött a közoktatási intézményekben, és az, hogy mindenütt elkészültek a kerettantervek, minden iskolatípusra elkészültek a kerettantervek, a pedagógusok munkáját dicséri, hiszen ők készítették el ezeket a kerettanterveket, ők vettek részt abban a munkában, amelyben a kerettantervek alapján elkészültek a helyi tantervek. És, azt gondolom, méltó, hogy a Házban e helyről is megköszönjem a munkájukat, megköszönjem azt az egyéves munkájukat, amely lehetővé teszi, hogy a magyar közoktatás intézményeiben rendben elkezdődjön a munka. Öröm, hogy a tanárok szeptemberből 20 százalék fizetésemelésben részesülnek, és ezzel teszünk ismét egy lépést annak érdekében, hogy a tanári munka elismert munka legyen Magyarországon. Mert, képviselő úr, ha a gyerekeink jövőjéről beszél, akkor arról is beszélnünk kell, hogy a pedagóguspálya elismert, magas presztízsű pálya legyen, olyan, amely vonzó a fiataloknak, olyan fiataloknak, akikre bátran rábízhatjuk a gyermekeink nevelését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)