Felszólalás adatai

LÁYER JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság az elmúlt heti ülésén megtárgyalta a közoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot.

Elég éles hangú vita bontakozott ki a bizottsági ülésen. Ennek a főbb csomópontjai: a 8 plusz 4 osztályos iskolaszerkezet fenntartására, illetve preferálására vonatkozó javaslat; a másik fontos csomópontja volt ennek a vitának a nevelés előtérbe helyezése; a harmadik csomópontja pedig a 18 éves iskolaköteles kor bevezetése. A törvénymódosítási javaslat több olyan változtatást tervez, melyeket a közoktatási törvény végrehajtásának, illetve gyakorlati megvalósulásának tapasztalatai indokolttá tettek.

Rendkívül pozitívnak és támogatandónak tartotta a bizottság többsége az iskolaszerkezet stabilitásával, a tartalmi szabályozással, az ellenőrzés és értékelés új formáival kapcsolatos javaslatokat.

Oktatáspolitikai szempontból a tapasztalatok alapján egyértelműen támogatandó, a tanulók érdeke a nyolcosztályos általános iskola megerősítése, a négy évfolyamos gimnáziumok stabilizálása. Példának okáért ennek alátámasztására elmondható, hogy Hajdú-Bihar megye három településén a hatosztályos gimnáziumok tartós beiskolázási gondjai, a tanulók azon érdeke, hogy minél tovább a szülőkkel lakva vagy a szülőkhöz közel élve végezhessék tanulmányaikat, és végül, de nem utolsósorban gazdasági szempontok is alátámasztják ezeket: kevesebb kollégiumi férőhely igénye, és mind az általános iskolák, mind a középfokú intézmények jobb kapacitáskihasználtsága.

A négy évfolyamos gimnáziumok szerepe, jelentősége az elkövetkezendő években különösen növekedni fog, tekintettel a tankötelezettség 18. életévig történő kiterjesztésére. Igen lényeges ebből a szempontból az is, hogy ebben az esetben nem 12 éves korban kényszerítjük pályaválasztásra a tanulókat, illetve nem kényszerítjük döntésre a tanulók szüleit.

Támogatandó a kerettantervek kiadásával kapcsolatos javaslat is. A pedagógiai programok készítésének tapasztalatai, az elkészült pedagógiai programok alapján elmondható, hogy az iskolák egy része nem tudott megbirkózni a helyi tanterv készítéséhez a NAT által biztosított szabadsággal. A helyi tantervek nagyon különböző színvonalon tesznek eleget a NAT követelményeinek, félő, hogy a tanulók esélyegyenlősége ilyen módon csorbát szenved, és tartani lehet attól is, hogy veszélybe kerül az átjárhatóság gyakorlati megvalósulása.

Éppen e gondok miatt támogatandó, hogy a kerettantervek tartalmazzák a tantárgyak rendszerét, és a tananyag elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámokat is.

(12.00)

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján támogatjuk, az iskolák eredményességi mutatói alapján pedig szükségesnek is tartjuk az intézmények külső ellenőrzési formáinak kidolgozását és alkalmazását; elsődlegesen támogatandó cél a közoktatásban a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése.

Elismerve az intézmények belső ellenőrzésének jelentőségét, úgy véljük, hogy mind az intézményeknek, mind pedig fenntartóiknak, mind az oktatásirányításnak szüksége van az intézmények törvényes, szakszerű működésének, valamint nevelő-oktató munkája eredményességének objektív és összehasonlító elemzésére. Éppen ezért egyetértünk a megyei fejlesztési terv tartalmára vonatkozó törvénymódosítási javaslatokkal is.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és a fejlesztési tervek készítése során a feladatok konkrét számbavétele azzal a következménnyel fog járni, hogy jelentős többletfinanszírozási igény jelentkezik. Erről központilag gondoskodni szükséges.

Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Országos Kisebbségi Bizottság két ülésén foglalkozott a közoktatási törvény módosításának javaslatával. Az első ülésen megfogalmazott kéréseik beépítésre kerültek a végleges javaslatba, így az Országos Kisebbségi Bizottság is támogatja ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)