Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A köznevelési törvény módosítását a napirenddel kapcsolódó szakképzési törvény módosítását érintő köznevelési törvényre vonatkozó napirendként nyújtottuk be. Mint az az önök számára is jól ismert, az előttünk fekvő köznevelési törvénymódosítási javaslat a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” címet viselő koncepció mentén jelentős átalakításokat javasol a köznevelési rendszer szerves részét képező szakképző iskolákkal, az iskolarendszerű szakképzéssel összefüggésben. A gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez a folyamatos, jól tervezett és jól strukturált szakképzésnek és szakképzett munkaerőnek is szüksége van. Ezért fontos, hogy a szakképzési rendszer olyan irányban alakuljon, amely egyrészről biztosítja a magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképesítéssel rendelkező munkaerőt, másrészt gátolja a munkanélküliek számának emelkedését a képzőintézményekben szakmát szerzők számának és a gazdaság igényeinek összehangolásával. Ez egyrészt nemzetgazdasági igény, másrészt közérdek is.

Ezen érdekek és az igények alapján kívánjuk és javasoljuk módosítani a köznevelés rendszerét szabályozó törvényt, amelyben az oktatási, képzési rendszerek tartalmi és szerkezeti megújulása révén érhetjük el a kitűzött célokat. Ezen megújítás alapvető elemei a törvényjavaslat szerint a következők: a szakképző iskolák típusainak megváltoztatása, megváltozása, amely nemcsak csupán elnevezésbeli változást jelent, hanem lényeges tartalmi módosulást is.

Konkrétabban, a korábbi szakközépiskola mint intézménytípus és a szakközépiskolában folyó nevelés, oktatás, valamint képzés szakgimnáziumra módosul, amellyel egyidejűleg az itt megszerezhető szakmai érettségi és végzettség már nemcsak munkakör betöltésére jogosító képesítést ad, hanem egy konkrét OKJ-s szakképesítést is. Természetesen ezek a változások nem egyik napról a másikra következnek be, hanem a kellő felkészülési idő biztosítása, valamint a pedagógusok, a tanulók zökkenőmentes átállása érdekében a 2016-os tanév szeptember 1-jének napjától felmenő rendszerben. Így az első új típusú szakmai érettségi végzettséget a 2020. tavaszi vizsgaidőszakban vehetik át a szakgimnáziumi tanulók.

A szakiskola, szintén felmenő rendszerben, szakközépiskolává válik, ahol a tanulók már iskolaváltás nélkül eljuthatnak az érettségi megszerzéséig a szakmai vizsga letételét követő kétéves képzésben. Természetesen nemcsak az adott szakközépiskolában szakképesítést szerzett, hanem bármely szakiskolai, szakközépiskolai korábbi tanuló számára is nyitott ez a lehetőség. Ilyen formában az új típusú szakközépiskola öt évfolyamossá válik a korábbi három évfolyamos helyett.

(10.20)

Mindez természetesen maga után vonja a pedagógiai szakaszok részbeni módosítását, ennek értelmében az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, továbbá a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasszal egy időben zajlik a középfokú nevelés-oktatás szakasza, és a szakgimnáziumban a 12., 13., szakközépiskolában a 14. és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása céljából szervezett szakiskolákban, a készségfejlesztő speciális szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződhet majd be.

Fentiekkel összefüggésben módosulnak a köznevelési alapfeladatok a törvény értelmező rendelkezései között, és természetesen a köznevelési rendszer intézményeit felsoroló 7. § is.

Ugyancsak ezzel a módosítással függ össze a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések módosítása is, a javaslat 10. §-a, mivel az új típusú középiskolában a szakmai vizsga letételét követően a tanuló választási lehetőség előtt áll: tovább folytatja tanulmányait az érettségi megszerzésére felkészítő két évfolyamon, vagy elhelyezkedik a munkaerőpiacon. A szakközépiskolába természetesen bármikor visszatérhet, ha mégis meg szeretné szerezni az érettségit, illetve ezt követően egy magasabb szintű szakképesítést.

A másik fontos eleme a szakképzés megújításának a felnőttoktatási korhatár módosítása, a jelenlegi 21-ről 25 évre, illetve a felnőttoktatásban történő részvétel esetén a nappali rendszerű képzésben való továbbtanulás életkori határának eltörlése. Mindez a második szakképesítés megszerzéséig lehetséges.

Változtat a törvényjavaslat a 2011-ben törvénybe iktatott köznevelési Híd-programok jellegén, működésén is, ugyanis a köznevelési és a szakképzési Híd-programra szétbontva, ezeket is erősítve, lehetővé teszi azt, hogy mindegyik típus a rá jellemző tevékenységekre koncentrálhasson tovább. Bár a szakképzési Híd-program alapvetően a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozik 2016. szeptember 1-jétől, és ez magába foglalja a képzési tartalom meghatározását és a programban részt vevő intézmények kijelölését, ugyanakkor a javaslat szerint az oktatásért felelős miniszter egyetértési, véleményezési jogköre megmarad e tekintetben is. Ennek oka egyrészt az, hogy az alapfokú iskolai végzettséget adó program mellett a köznevelés területére vonatkozó kérdés, másrészt pedig a programnak nem kis részben a felzárkóztatás, hátránykompenzáció tekintetében is komoly jelentősége van, így elengedhetetlen, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértési, véleményezési joga érvényesüljön.

A Híd-programokban történő változás, valamint az érettségire felkészítő képzési szakasz közvetlenül kapcsolódik az oktatásért felelős miniszter által kidolgozott és a kormány által 2014 novemberében elfogadott végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia megvalósításához. Mindkét intézkedés erősíti a szakképzés esélyteremtésben vállalt feladatait és a képzettségi szint javítását szolgáló képzési módokat, a tanulási utak sokféleségét. Biztosítja továbbá az átjárhatóságot, újraszabályozva az államilag elismert szakképesítések felnőttoktatás keretében történő megszerzését. A rendelkezések szakképzési rendszerben való eredményes interpretálása természetesen fejlesztéseket igényel.

A nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével fenntartott szakképző iskolákat egy új intézménytípus keretei között fogja működtetni a hatékony és gazdaságos oktatásszervezés érdekében. A szakképzési centrum a köznevelési ágazat fogalomrendszerében többcélú intézményként határozható meg, emiatt a nemzeti köznevelésről szóló törvény a többcélú intézmények között sorolja fel. A szakképzési centrum felépítését, vezetői szerkezetét és egyéb lényeges szabályait, tekintettel arra, hogy itt egy speciális, kizárólag szakképzési, köznevelési feladatot ellátó és a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére felkészítő intézményről van szó, a szakképzési törvény fogja szabályozni részletesen.

A különböző pályautak és a képzések közötti átjárhatóságot biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített évfolyam megismétlése engedélyezhető, ha a tanuló választása szerint másik szakképesítés megszerzésére felkészítő nevelés-oktatásban kíván részt venni.

Nagyon fontos változás, amely az új típusú szakközépiskola képzési szerkezetével függ össze, hogy tekintettel arra, hogy itt is érettségi megszerzésére történő felkészítés folyik, már az első három évfolyamon, a 9. és a 11. évfolyamon is az egyetemi szintű mesterfokozatú tanári szakképzettség szükséges a közismereti tantárgyak tanításához. Jelenleg a főiskolai végzettség is elegendő ehhez. Természetesen itt is gondoltunk arra a javaslat megfogalmazásánál, hogy biztosítani kell a felkészülési időt a jelenleg szakiskolában főiskolai végzettséggel tanító pedagógusok számára, ezért került a következő szövegjavaslat beépítésre. „2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolákban a középfokú nevelés-oktatásban a 9-11. évfolyamon főiskolai szintű végzettséggel és tanári szakképzettséggel is betölthető pedagógus-munka­kör, feltéve, hogy a mesterfokozatú tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget és szakképzettséget 2021. szeptember 1-jéig megszerzi az érintett.” Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, a pedagógus-munkakörben a szakközépiskolában továbbra is alkalmazható, de az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár már nem lehet az, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.

Ugyancsak a szakképző iskolákban történő tanítás feltételeivel összefüggő változás, amely ugyan nem a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában található meg, de úgy, mint a két törvény többi rendelkezése is, a nemzetgazdaságért és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével került megfogalmazásra a szakképzésről szóló törvényben, ez pedig a szakképző iskolákban elméleti tantárgy oktatására előírt képesítésűekre vonatkozó előírás, mely szerint a szakképző iskolában elméleti tárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a szakember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel.

Erre a szabályra a megfelelő képesítésű szakemberállomány biztosítása érdekében van szükség addig, amíg a végcélként meghatározott szakmai tanári szakképzettségű pedagógusok kellő számban nem állnak rendelkezésre, de az ő pályára vonzásuk és az ő ott tartásuk hosszú távon kívánatos és szükséges megoldás a szakképzés rendszerének működtetése érdekében.

Fentieken kívül a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása két olyan elemet is tartalmaz, amely nem a szakképzés átalakításával függ össze. Az egyik az erkölcstan tantárgy elnevezésének módosítása etikára. Ezt az elnevezésbeli változtatást az indokolja, hogy az „etika tantárgy” kifejezés jobban illeszkedik a köznevelési, oktatási célokhoz, az egyházi és a világi fogalmakat elválasztja egymástól. Az alkalmazott tananyag nem változik meg, az erkölcsi normákról és az erkölcstan keretében kialakított tankönyvekről elkészített tananyagoknak megfelelően fogják ezen elnevezés alatt a gyermekek továbbra is tanulni ugyanezt az ismerettartalmat. Így a jelenlegi erkölcstan tantárgyhoz kapcsolódó tananyag és tankönyvek kerülnek a továbbiakban is alkalmazásra.

A másik, nem a szakképzési rendszer átalakításával összefüggő módosítás azt jól mutatja, hogy folyamatos konzultáció folyik társadalmi partnereinkkel, így például a Nemzeti Pedagógus Kar mellett a pedagógus-szakszervezettel is. A szakszervezet kérésére törvényi szinten kerül újraszabályozásra a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel való együttműködésének előírása, és hogy tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.

Az előbb elhangzottakból jól látszik, hogy „A szakképzés a gazdaság szolgálatában” című elfogadott szakképzési koncepció mentén a köznevelési rendszer rugalmasan illeszkedik egy egységes köznevelési intézményrendszer megtartása mellett a szakképzési tartalmak megerősítéséhez és az új szakképzési rendszer kialakításához, másrészt pedig néhány esetben olyan változásokat épít be, amelyek a köznevelési rendszer működését erősítik.

Kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat megvitatására és annak elfogadására. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.30)