Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a kétperces időkeret.

Tisztelt Országgyűlés! Miután több jelentkező nincs, az általános vitát elnapolom; folytatására a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Hétfői döntésünknek megfelelően most soron következik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Csatári József önálló indítványát T/2492. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Csatári József úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Önálló képviselői indítványomat azért adtam be, mert a kormány a szőlő- és bortörvény kapcsán, hadd mondjam azt, elfelejtette ennek a témának a fontosságát. Majd a módosító indítványt támogatva úgy gondolom, hogy egy fontos terület kerül megvilágításra. Miről is van szó?

Célul tűztük ki, hogy a borhamisítást visszaszorítsuk, hogy a feketegazdaságot mind jobban visszaszorítva, a kifehéredés állapota megvalósuljon. Éppen ezért rávilágítottam arra a kérdésre, hogy amikor borpárlat előállítása történik, akkor az megfelelő keretek között, megfelelő ellenőrzéssel és rátekintéssel történjen meg. Ezért a módosító indítványom egy bővített mondata a következő: a borpárlat csak olyan alkoholtermék-adóraktárban állítható elő, amely etilalkohol, nyers szesz, finomított szesz vagy víztelenített szesz gyártását nem végzi; ez a tevékenység nem szerepel az adóraktári engedélyében. Ez egy mondat, de elég súlyos mondat. Egy kicsit ecsetelném, hogy mi is a lényege.

Tudjuk azt, hogy a finomszesz előállításának költsége durván 100 forint/liter. Azt is tudjuk, hogy a borpárlat előállítása 400 forint/liter körül valósul meg. Azt is tudjuk, hogy melyik milyen alapanyagból készül. Jelen esetben tapasztalható volt az, hogy az előállítási költségen alul történik a borpárlat értékesítése az országban. Ez arra a következtetésre juttatott engem, hogy a lehetőséget kihasználva élnek egyesek azzal a helyzettel, hogy esetleg keveredik a finomszesz a borpárlattal.

Ezt szeretném módosító indítványommal kiküszöbölni úgy, hogy aki finomszeszt és borpárlatot előállít, az külön-külön adóraktári engedéllyel rendelkezzen, és külön berendezéssel is. Így egy preventív hatásként kiküszöbölhető az, hogy a két termék keveredjen, kiküszöbölhető az a kellemetlen hatás, ami érhet bennünket külföldön, amikor megállapítják, hogy hamisított terméket árulunk, és kiküszöbölődik az a helyzet, hogy ez a termék rontsa a magyar gazdaság állapotát. Éppen ezért ezt meg kell előzni, és a megelőzés módja ez a tétel. Ez a megelőzés nem új dolog, hiszen már jó pár évvel ezelőtt így szerepelt, csak az összevonás kapcsán lett ez az abnormális állapot, amit ki kell küszöbölni.

Módosító indítványom, ami a szőlő- és bortörvény módosításakor be lett adva, már a jövedéki törvény módosításában is szerepelt és elfogadást is nyert, nagy magyarázat nem kell hozzá, hogy ez a tiszta, átlátható gazdaság útját erősíti, úgyhogy nem is kívánom hosszabban ecsetelni ezt a kérdést. Aki ezt a jelenlegi állapotot fenn akarja tartani, elgondolkoztat engem, hogy nem a zavarosban szeretne-e halászni.

Úgy gondolom, kevés módosítás fog ehhez a javaslatomhoz beérkezni, hiszen szakmailag teljesen világos és egyértelmű a módosító indítványom tartalmi része, úgyhogy bízom abban, hogy az Országgyűlés ezt a módosító indítványt el fogja fogadni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Szabadi Béla államtitkár úrnak, 10 perces időkeretben.

DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A módosító javaslat a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényt "31/A. § a borpárlat előállítására jogosult helyek" szakasszal kívánja kiegészíteni. A törvényjavaslat indítványozza, hogy a borpárlatok előállítása külön adóraktárban történjen, elkülönülve az ipariszesz-gyártástól.

A borpárlat és a valódi magyar gyümölcspálinkák minőségének biztosítása érdekében szükség van arra, hogy a kizárólag borpárlatot és valódi gyümölcspálinkát előállító adóraktárak a finomszesz, ipari szesz gyártására jogosult szeszgyáraktól különüljenek el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy cég nem rendelkezhet kétféle adóraktárral, de ezeknek ellenőrizhetően elhatároltnak kell lenniük, hogy a két eljárással készült szeszipari termék ne kerülhessen összekeverésre.

(22.50)

A boripari termékek minőség-ellenőrzését az Országos Borminősítő Intézet végzi. Amennyiben az ipariszesz-gyártás és az eredetvédett borpárlat előállítása külön raktárban történik, úgy az OBI hatásköre kiterjed a borpárlat-előállító üzemek ellenőrzésére. Az eredetvédelem rendszere bezárul, mert ezek az üzemek csak származási bizonyítvánnyal ellátott termékeket vásárolhatnak fel, párolhatnak le, és lehetőség lesz a bormelléktermékek szigorú elszámoltatására és nyilvántartására.

Visszaélésekre adhat okot az is, hogy a borból előállított szesz önköltségi ára négyszerese az ipari szesz alapanyagából előállított szesz árának, és amennyiben a két raktár nem különül el egymástól, fennáll a két alkoholtermék keverésének a veszélye, adózási és eredetvédelmi problémákat felvetve. A módosító határozat az egyenlő közteherviselés, az eredet- és minőségvédelem érdekében történő további lépés, és megegyezik az Európai Unió gyakorlatával is. A módosításban leírt feltételek teljesülése esetén borból előállított termék garantáltan szőlőborból előállított borpárlat lesz, növelve az eredetvédelmi garanciákat a borpárlatok forgalmazásánál. A fentiek alapján a módosító indítványt szakmailag indokoltnak tartom.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Csatári József úrnak, aki a mezőgazdasági bizottság véleményét ismerteti.

CSATÁRI JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság megtárgyalta a módosító indítványt, és a módosító indítványt 15 igen szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta, és támogatta.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még bizottsági előadó hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Kerényi János úr, a Fidesz képviselője.

Megadom a szót.

DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A késői órára való tekintettel röviden fejtem ki a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának a véleményét a T/2492. képviselői indítványról, amely a bortörvény újabb módosítását javasolja. Frakciónk a tárgysorozatba-vételt azért nem támogatta, mert egy szakmai törvény egy éven belüli négyszeri módosítása elbizonytalaníthatja az ágazat szereplőit.

A javaslatban felvetett problémát ismerjük, és az adókra, járulékokra benyújtott törvényjavaslat 87. §-a kezeli ezt a problémakört. A jövedéki törvény módosításához beadott javaslat szerint ugyanazon adóraktárban vagy csak gyümölcspálinkát, borpárlatot, vagy csak finomszeszt lehet előállítani. A gyümölcspálinkát, borpárlatot előállító adóraktárak fizikai elkülönítése a finomszesz-adóraktáraktól egyrészt a minőségvédelmi szempontok, másrészt a ma még kétféle adómérték miatt lehetséges adóvisszaélések okán indokolt. Ez a szabályozás január 1-jétől lép életbe. Nem vitás, hogy a jogharmonizáció miatt szükséges lenne a bortörvényben is ezt a módosítást átvezetni, de úgy gondoljuk, hogy elsősorban adózási szempontból kellett tiszta helyzetet teremteni. A beadott módosító indítvány ezt az álláspontunkat tükrözi, és a részletes vita során pontosan kifejtjük a szakmai álláspontunkat. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Géczi József, az MSZP képviselője, megadom a szót.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mostanában a mentelmi bizottság tagjaként foglalkoztam kisgazda ügyekkel, de én tagja voltam az 1992-1994 közötti mezőgazdasági bizottságnak, így ilyen szempontból is és egyéb kötődéseim miatt is felelősnek érzem magam az egész szőlő- és borügy szabályozásáért. Ez megint csak, folytatva az előbbi 23 másodperces hozzászólásomat, tipikus példája annak, hogy olyan szakmai törvényt, amely az életviszonyok nagyon széles körére és érzékeny viszonyokra születik meg mint javaslat, hasonlóképpen az adóhoz és a költségvetéshez, egyszerűen ártalmas dolog ebben a parlamenti szisztémában tárgyalni.

Hiszen itt nem is arról volt szó, hogy az ellenzék ezt különösebben ellenezte volna, mert az ellenzék részéről is azok kerekedtek felül, akik azt mondták, hogy a borra is legyen jövedék, tehát a bor is menjen be a jövedéki szabályozás alá. Persze, voltak ebben aggodalmak, a szakma azonban egyértelműen jelezte mindezeket a problémákat, hiszen az összes létező feszültség, amely itt a törvény hatálybalépése után keletkezett, előre látható volt. Itt van a kezemben néhány korabeli hegyközségi tanács jelzése 1999 áprilisától májusáig, és pontosan ezekre az ügyekre is, amelyekről itt szó van, és korábbi más ügyekre is, a szakma pontosan megmondta, hogy önmagában azzal, hogy a jövedéki törvény alá a borszabályozást beviszik, és a bortörvényt ilyen irányba terelik, az egész ügy nem lesz megoldva, és pontosan azt a réteget sújtotta leginkább ez a szabályozás, azt a középosztályt, azt a parasztpolgári réteget, amely egyébként a kisgazdák reménybeli bázisa lett volna. Nem mondom meg a neveiket, de abban az időben kétségbeesetten rángattam néhány fideszes és kisgazda képviselőtársamnak a kabátját, hogy felmérték-e azt a hatást, amelyet ezzel a törvénnyel kiváltanak.

Ebből az következett, hogy amikor a törvény becsapódott ebben az évben, akkor elindultak a módosító javaslatok, és valóban a Fidesz álláspontja elég furcsa, mert azt mondja, hogy nem szabad egy törvényt négyszer szabályozni, merthogy negyedszer szabályozzák, negyedszer belenyúlnak, és akkor még belenyúlnak az adó- és költségvetési kereteken belül is ebbe az egészbe, és ez elbizonytalanítja a termelőket. Én azt gondolom, hogy a termelőket az bizonytalanította el, ahogy ez a törvény az első menetben megszületett. És akkor jöttek a módosítások, a rendeleti módosítások, a múltkor hallottuk, hogy most már nem kell becsempészni, nem kell ilyen fekete-fehér minőségű kimérést megvalósítani, tehát lehet az őstermelői bormérést sokkal kevésbé szigorú előírások között is megcsinálni, és jön még rengeteg ilyen módosítás.

Én azt gondolom, hogy ideje lett volna már a nyáron és az ősz elején ezt az egész törvényt újra átvizsgálni, és egy komplex módosító csomagot benyújtani. Mert igaz, a Fidesz joggal aggódik, hogy ez a negyedik szabály most már a termelőket végképp elbizonytalanítja, de szinte biztos vagyok benne, ahogy a feszültségeket hallja az ember, hogy lesz még ötödik, hatodik, hetedik módosítása is ennek a törvénynek, és ráadásul egyértelműen úgy látszik, hogy azt a célt, amelyet eredetileg megcélzott az ideológiájában, hogy a borhamisítást visszaszorítja, nem éri el. Ugyanis azok, akik a borhamisításban érdekeltek és ezen a területen tevékenykednek, azért profik, felkészültek, jól tudnak könyvelni, megvan a tapasztalatuk abban, hogy hogyan kell a megfelelő papírokat beszerezni, kiállítani, osztani, szorozni, és hogyan kell szállítmánylevelet és egyebeket írni. Pontosan ők azok, akik a papírmunkát el tudják végezni, hiszen egy fantasztikus túlméretezett adminisztrációval jár ez az egész, még ha történtek is azóta egyszerűsítési kísérletek. Tehát azok, akik eddig is a borhamisításban jeleskedtek, ettől a törvénytől, sem a bortörvénytől, sem a jövedéki szabályozástól nem különösebben roggyantak meg, mint ahogy egyébként ez a szabályozás is nagyon jól hangzik, de azért annak, aki profi, ez nem fog problémát okozni, mert az egyik helyiségében megcsinálja a finomszeszt, a másikban pedig a borpárlatot, és középen összekeveri.

Tehát ettől én nem látok világmegváltást, hiszen a minőségi ellenőrzés, amint például éppen az előttem lévő egyik hegyközségi tavalyi, 1999 májusi javaslat is mondja, a törvény mindenféle szerteágazó, kusza szigorítása helyett meg kellene erősíteni az Országos Borminősítő Intézetet, és mindenféle más hatósági jogköröket, mert nyilván az a hatóság tudja ezt az egészet ellenőrizni, amely szakmailag is ért hozzá. Megint csak ez egy szabály, és nagyon jól hangzik, de nyilván azok a szeszgyárak, amelyek eddig is ellenőrizhető módon, ugyanakkor egy helyen gyártották - hiszen mindenki tudja, hogy a kommersz pálinkákból van egyébként tiszta szesz is és más is -, ezek a nagy cégek arra fognak kényszerülni, hogy két adóraktárba szedjék szét az üzemüket, tehát ebből újabb bonyodalom fog származni.

(23.00)

Első látásra jónak látszik, azt mondom, de még egyszer mondom, mi azzal az aggodalommal tudjuk útjára engedni ezt a kis törvényjavaslatot, hogy nem ez az utolsó ebben az egész szabályozásban. És ráadásul hiába jönnek ezek a módosítók, az idén a szőlőtermelők annyira elbizonytalanodtak, hogy nagyon sok helyen az idén már megindult a területek kivágása, hiszen, még azt is tudjuk, először az a rémhír terjedt el, hogy ötszáz négyzetméter, utána már felemelték ezt ezerötszázra, és mindenféle más szabályokat behoztak. Ezért szinte biztos vagyok abban, hogy Csatári úrnak vagy más képviselőnek lesz még gondja ezzel a törvénnyel, és nem ez az utolsó, ugyanakkor az nem érv, hogy egy rossz törvényt nem lehet módosítani azért, mert zavarná a termelőket.

Ha vannak hibák, és menetközben kiderülnek, akkor ezeket a törvényeket igenis módosítani kell. De talán nagyon jó lenne - ha már az ellenzék és a koalíció között igazán nincsen ilyenfajta párbeszéd -, ha legalább a szakmával összeülnének, és azokat a most már ebben az évben, az őszi szüret után, a borok kiforrása után már látható anomáliákat összegeznék. Azt gondolom, hogy a téli estéket ki kellene arra használni, hogy végre a magyar szőlőtermelők érdekeit is szolgáló, és azoknak az érdekeit szolgáló módosító csomag kerülne be valamikor a tél folyamán az Országgyűléshez, akik valóban szőlőt termelnek, valóban valódi bort akarnak eladni ebben az országban, és valóban már a nemzetközi piacokon is elismertették a magyar bor jó hírét - szemben a borhamisítókkal, akik éppen a rossz hírét keltették -, ami ezt az egész kérdést megnyugtatóan rendezné.

De mint tűzoltó, kicsi javaslat, természetesen a szocialista frakció nem fogja megakadályozni ennek a megszavazását. Ez már csak abból is látszik, hogy a hétfői napirendi szavazásnál az MDF és a kisgazdák segítségével az ellenzék volt az, amely ezt a mai napirendi tárgyalást végül is lehetővé tette, azaz lehetővé tette, hogy az általános vita ma lezajlódjék, és a következő időszakban, a következő három hét után szavazzunk a részletes és ezek szerint jelzett fideszes módosító indítványról, és akkor végül is ez a módosítás hatályba lépjen valamikor decemberben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem Csatári József urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy éles vita nem bontakozott ki a jelenlévők között, úgy a kormánypártok, mint az ellenzék között, hiszen ha valamely hibát észlelünk, akkor a legtisztább az, hogy azt orvosolni kell a lehető leggyorsabban.

Engem ez vezérelt a módosító indítvány kapcsán, és bízom benne, hogy ezt meg is fogja szavazni a parlament, alkalmazni is tudja a törvény adta lehetőségeket, és tényleg ha már a polgári kormány hitet tett amellett, hogy a gazdaságot a fehéredés útjára viszi, akkor minden területre ráfigyel.

Mindenkit most lekötött a borhamisítás. Engem meg az kötött le, hogy a borpárlatot, a gyümölcspálinkát és az egyéb dolgokat is hamisítják. Tudni kell, hogy a hamis termékeket a piacon már nem kívánja a fogyasztó fogyasztani, és ez mind visszaszáll az országra, és ez az országnak a helyzetét rontja.

Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatomat, törvénymódosítást nagy részben a parlament el fogja fogadni, hiszen a jövedéki törvényben is már beépítésre került. Ez egy előremutatás.

De valóban meg kellene érni már azt, hogy ne négyszer-ötször kelljen egy törvényt módosítani, hanem tényleg átnézve, egyszeri alkalommal összeszedni az összes problémát, hogy a termelőknek is egy kiszámíthatóbb állapotot tudjunk bemutatni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásról a következő ülésünkön határozunk.

A mai ülésnapunkat bezárom. Holnap 8 órakor folytatjuk a munkát. Jó éjszakát kívánok mindenkinek!