A felszólalás szövege:

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Bőhm-féle javaslathoz szeretnék hozzászólni és erősíteni Fónagy Jánost, valamint az előttem szóló Tukacs István urat. A javaslat valóban a nagyvárosokat hozná előnyösebb helyzetbe, de tudni kell, hogy a szolgáltatások és a fejlesztések terheit is a nagyvárosok nyögik a legjobban, és a környező települések is élvezik ennek előnyeit.

Egy konkrét példával szeretném ezt megvilágítani. Dunaújváros megyei jogú város önkormányzata a nyár folyamán döntött arról, hogy élményfürdőt szeretne építeni 3,3 milliárd forintból. Pontosan azért kellett "trükközni", hogy az áfát vissza tudja igényelni, ne veszítse el, ezért a saját százszázalékos tulajdonú cégével óhajtotta ezt a beruházást megvalósítani. A Bőhm-féle módosító javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzat visszaigényelhesse az áfa egy részét, azaz a város olcsóbban, saját erőből is meg tudná valósítani ezt a beruházást.

Ugyanakkor az eltelt időszak azt bizonyította, hogy a megszorító intézkedések érintik az önkormányzatokat, amit a 2007. évi költségvetés tartalmaz, tehát át kell értékelni az elindult folyamatokat. A mi esetünkben is a jövő évi költségvetés a várostól csak a személyi jövedelemadó elvonása miatt 170 millió forintot von el, melyet az általános iskoláknál további 70 millióval súlyosít. Éppen ezért azt kell mondani, hogy a Bőhm-féle javaslat támogatandó, és nagyon örülök neki, hogy úgy néz ki, legalább ebben egység van a parlament pártjai között. Nagy tisztelettel kérem kormánypárti képviselőtársaimat, érjék el a kormánynál is, hogy ez a javaslat többséget szerezzen, a kormány is támogassa, mert a nagyvárosok a fejlesztéseknél így valóban kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz a nagyvállalatokat és a kisvállalkozókat nem szembeállítja, hanem azért próbál szót emelni, hogy a kisvállalkozók legalább olyan helyzetbe kerüljenek, mint a multik. És hogy érthető legyek, egy nagyon konkrét példát mondok: Hankook, Dunaújváros. 25 milliárd forintos állami támogatást kapott, egyedi támogatást - az összes Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozó kapott pontosan ugyanennyit.

Mi nem azt mondjuk, hogy amennyiben mód, lehetőség és anyagi forrás van, akkor ne kapjanak támogatást a Magyarországra jövő külföldi nagyvállalkozók, beruházások; mi azt javasoljuk, hogy vegye figyelembe a kormány, hogy a helyi kis- és középvállalkozások is megérdemelnék az esélyegyenlőséget, hiszen innentől kezdődik a verseny. Amennyiben a kis- és középvállalkozások nem tudnak munkahelyeket teremteni, nem lesz jövedelemadó, nem lesz a helyieknek iparűzési adó, azaz nehéz helyzetbe kerülnek ők is, de a települések is. Úgyhogy Szatmáry Kristóf egyébként erre célzott, nem szembeállítást, hanem együttműködést, egyenlő esélyeket kért. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. DORKOTA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/2424. számú törvényjavaslat, ahogy említette, három törvényt módosítana négy területen. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. számú törvényt, a védjegyek, földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. számú törvényt, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt érinti.

(12.20)

Az első terület, amelyet a módosítás érint: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó marrakeshi egyezmény részét képezte a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás, az úgynevezett TRIPS-megállapodás, amelyet 1998-ban a IX. számú törvénnyel hirdettek ki. E megállapodás 31. cikke tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén valamely szabadalom hasznosítására kényszerengedély adható. A közegészségügyi problémák kezelése érdekében azonban a legtöbb fejlődő ország, illetve a legkevésbé fejlett országok ezeket nem tudták igénybe venni, ezekkel a feltételekkel nem tudtak élni. Éppen ezért a WTO 2001. november 14-én, negyedik miniszteri konferenciáján elfogadta a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozatot, amely a WTO tagjainak teljeskörűen gyakorolhatóvá, lehetővé tette, és mindenki számára hozzáférhetővé tette a gyógyszerek hozzáférését.

A dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtására született meg a WTO általános tanácsának 2003. augusztus 30-i határozata, amely új kényszerengedélyezési eljárást szabályozott. Ezt az Európai Bizottság a határozat rendelkezéseinek átültetésére vonatkozó kötelezettsége tudatában, annak érdekében a 816/2006/EK rendeletében elfogadta, az Európai Parlament pedig 2005. december 1-jén tette meg ugyanezt, ezáltal a gyógyszerek hozzáférhetősége könnyebbé és jobban megoldhatóvá vált.

A rendelet preambuluma előírja, elvárja a rendszer jóhiszemű alkalmazását, illetve alapelvként rögzíti az ipar- és kereskedelempolitikai célok érdekében történő felhasználás tilalmát. A rendelet olyan gyógyszeripari termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó, szabadalmi vagy kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos kényszerengedélyek megadására ajánlást szabályoz, amely termékeket a jogosult importáló országok közegészségügyi problémáik kezelésére használhatják. A jogosult importáló országok körét a rendelet 4. cikke határozza meg.

Az illetékes tagállami hatóságoknak a benyújtott kérelmekről haladéktalanul értesítést kell küldeniük a jogosultaknak. Ez fontos garanciális szabály. A 7. cikk azt tartalmazza, hogy az illetékes tagállami hatóságok kötelesek lehetőséget biztosítani a jogosultnak arra, hogy a kényszerengedély megadása előtt a kérelemmel kapcsolatban nyilatkozatot tegyen, és a kérelem kapcsán minden lényeges információt a hatóság rendelkezésére bocsásson.

A rendelet a kérelmező kötelezettségeként írja elő annak bizonyítását, hogy a kérelem benyújtását megelőzően tárgyalásokat folytatott a jogosulttal a hasznosítási engedélyezési eljárás érdekében, és e tárgyalások a kérelem benyújtását megelőző harminc napon belül nem vezettek eredményre.

A megadott kényszerengedélyek a rendelet értelmében nem ruházhatók át, és nem biztosítanak kizárólagossági jogot. Az engedély alapján gyártott gyógyszertermékek mennyisége nem haladhatja meg az importáló országoknak a kényszerengedély iránti kérelemben megjelölt szükségleteit. Fontos szabály még, hogy a kényszerengedély alapján gyártott terméknek egyedi csomagolás, illetve egyedi színek, formák alapján megkülönbözhethetőnek kell lennie azoktól a termékektől, amelyeket a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más állít elő.

(A jegyzői székben Podolák Györgyöt Béki Gabriella váltja fel.)

A törvényjavaslat második része módosítaná a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendeletet. A rendelet helyébe lépő, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oldalmáról szóló 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet módosításának oka a közel tizennégy év alatt eltelt idő és az azalatt leszűrhető tapasztalat.

A rendelet legfontosabb újdonságai a következőkben foglalhatók össze. A kérelemnek tartalmaznia kell a termékleírásban szereplő alapvető adatokat, a termék és a földrajzi származás közötti kapcsolat bemutatását. A rendelet nemzeti kifogásolási eljárást vezet be, amelynek lefolytatása a feltétele annak, hogy a közösségi kérelembe foglalt adatok alapján a Bizottság a földrajzi árujelzőt lajstromozza. A tagállamok 2007. március 31-ig kaptak határidőt a kifogásolási eljárás bevezetésére. Ez a határidő tehát tizenegy napon belül lejár. A közösségi kérelem tárgyában hozott kedvező tagállami határozatot a tagállam köteles közzétenni, és az annak alapjául szolgáló termékleíráshoz elektronikus hozzáférést is köteles biztosítani. A javasolt módosításokkal a védjegytörvény az EK-rendelethez igazodik.

A törvényjavaslat harmadik része, amely módosításokat tartalmaz, a 2006. évi CIX. számú törvény. Ez a kormányhivatalok közé sorolta a Magyar Szabadalmi Hivatalt. Államtitkár úr is elmondta, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal kormányhivatali besorolása törvényi szintű szabályozást tesz szükségessé. Emellett szól az a körülmény is, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági feladatokat a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó külön törvények vagy az ilyen törvényekben adott felhatalmazáson alapuló jogszabályok állapítják meg és szabályozzák. Az MSZH jogállását a közigazgatási reformhoz is igazítani kell, az uniós előírások is ezt tükrözik.

Végezetül az egyes iparjogvédelmi törvények alkalmazása során kialakult gyakorlat, az elmúlt években szerzett tapasztalatok, valamint az elektronikus úton való benyújtásra történő módosítások szerepelnek a 2452-es törvényjavaslatban. Erre figyelemmel ez év július 1-jétől lehetővé teszi az elektronikus úton történő benyújtást, továbbá kiigazítja és kiegészíti a három módosítandó törvényjavaslat az európai jogharmonizációs záradékot is.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a benyújtott törvényjavaslatot támogatja, annak elfogadását javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm a figyelmüket.

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Donbass-Duferco Konzorcium 2004-ben 444 millió forint összegért privatizálta a Dunaferr Zrt. állami tulajdonú részvénycsomagját. Ahogyan mifelénk ezt mondták, a szocialisták elkótyavetyélték a gyárat. A szerződés rögzítette, hogy a privatizátornak évente egymillió eurót kell kistérségfejlesztésre fordítani. Ugyancsak tartalmazta a szerződés, hogy öt éven keresztül meg kell tartani az átlag munkáslétszámot. Sajnos 2009-ben ez a szerződés lejár, nagyjából sejthető, hogy mi vár a kistérségünkre.

Eltelt négy év, négy év alatt évi egymillió euróval egymilliárd forintot kellett kistérségfejlesztésre fordítani. Ebből az összegből nyilvánvalóan munkahelyek, sőt munkahelyek százai jöttek létre a gyár kapuin kívül. A kisebbségi Gyurcsány-kormány szociális és gazdasági válságba sodorta az országot, amelyből egy kiút és orvosság van: adócsökkentés, munkahelyek megtartása és munkahelyek teremtése.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem öntől: teljesítette-e a Dunaferr privatizátora a vállalat egymilliárd forintos kötelezettségét a kistérségben munkahelyteremtésre? Hol és hány munkahelyet teremtett a privatizátor? És a kisebbségi Gyurcsány-kormány szerint miért minősül munkahelyteremtésnek a Mah-jong Szövetség - ez egy kínai társasjáték, aki nem tudná - és a női kézilabda több százmilliós támogatása?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Munkahelyteremtés: négy módosító indítványt nyújtottam be a 2009. évi költségvetéshez, mind a négy Dunaújváros és kistérsége gazdaságfejlesztését célozta meg. Mielőtt ma elindultam ide, a napilapot a kezembe véve a következőről tájékoztattak minket Dunaújvárosban. Az elmúlt hetekben a megszorítások miatt a Dunaferr 300-400 bérmunkását bocsátotta el. Ma jelentette be az Aikawa, hogy 90 munkahelyet szüntet meg, és a D-ÉG Radiátorgyár pedig 125-öt. Ez összességében 600 munkahely Dunaújvárosban.

Ezt annak a megszorító csomagnak köszönhetjük, amelyet önök kitaláltak. A mi elképzeléseink a gazdaságfejlesztés, és éppen az államtitkár úrtól kérdeztem meg néhány hete itt a parlamentben, hogy az elmúlt években a kormány mit tett annak érdekében, hogy Dunaújvárosban és térségében a munkahelyek megteremtődjenek, ugyanis a Dunaferr privatizátora vállalta, hogy öt év alatt évi 1 millió eurót, mintegy 1,3 milliárd forintot a térségben munkahelyteremtésre fordít. Én keresem a munkahelyeket, államtitkár úr, tisztelt Ház. Ismerem a várost és a környékét. Nem találom azokat a munkahelyeket, amelyeket ebből a forrásból önök szerződésszerűen teljesítettek volna.

Nagy tisztelettel újra kérem az államtitkár urat, vizsgálja meg, keressük már meg közösen ezeket a munkahelyeket - szükség van rá. Még adatokat sorolnék Bernáth Ildikó képviselő asszonyt alátámasztva: 2001-ben, amire önök annyit hivatkoznak, a polgári kormány idején a városunkban 5,2 százalék volt a munkanélküliség. Ma 7,5 százalék, és amiket itt említettem, a munkahely-megszüntetéseket, ezek még nem szerepelnek benne. Át fogjuk lépni, 8-8,5 százalék körül lesz. Ez 60-70 százalékos munkanélküliség-növekmény az önök áldásos hat évét követően. Miről beszélnek önök? (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tételesen felsorolta a munkahelyteremtést, a Dunaferr és az állam közötti szerződésben szerepelt valóban a Mah-jong Szövetség, a Súlyemelő Szövetség, a női kézilabda és társai, erre mondtam, hogy ez nem éppen munkahelyteremtés.

Ami pedig a válságot illeti, válság már előbb volt. A világgazdasági válság akkor következett, amikor önök már okoztak egyet, és egy roppant legyengült szervezetű emberhez hasonlóan ért el minket az úgynevezett világgazdasági válság. Egész Európában, de a világon csökkentik a kamatokat. Ön is jól mondta, ha emelkednek a kamatok, nehezebben jut a vállalkozó pénzhez, ha nehezebben jut pénzhez, nehezebben tud munkahelyet teremteni.

Volna egy elképzelésem, és remélem, egyetért velem az államtitkár úr. Ha a gazdaság élénkül, munkahelyeket teremtünk, akkor a munkahelyekben a dolgozók adót fizetnek. Jövedelemadót fizetnek, amelyen osztozik az önkormányzat és az állam. A megtermelt jövedelmükből vásárolnak, áfát fizetnek, amely az államot illeti meg. És helyi adót fizetnek, amely az önkormányzatokat illeti meg. Azaz munkahelyeket kell teremteni, és élénkíteni kell a gazdaságot. Szerintem ez ilyen egyszerű.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Munkáról és munkahelyteremtésről beszélünk már jó ideje. Engedjék meg nekem, hogy tényekről beszéljek. 2002-ben, a polgári kormány utolsó évében Dunaújvárosban 5,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Most, a Gyurcsány-Bajnai-kormány nyolcadik évében az augusztusi adatok szerint 10,7 százalék. A megszorítások nem vezetnek sehova. Egyébként egyetlenegy lehetőség van: a beruházások és a fejlesztések.

Sok módosító indítványt nyújtottunk be - valóban. Én 14 módosító indítványt nyújtottam be Fejér megye 4. számú választókerületéért és ötöt Dunaújvárosért. Miért ilyen sokat, tisztelt képviselőtársaim? Hatodik éve nyújtom be Dunaújvárosból ugyanazokat, de egyet sem fogadnak el soha. Gondolkodjanak már egy picit! Ha évente véletlenül egyet-egyet elfogadtak volna, akkor most nem kellene ezeket a módosító indítványokat benyújtani.

Mire is kérünk mi, dunaújvárosiak? Közbiztonság támogatására, térfigyelő kamerák fejlesztésére kívánunk 30 millió forintot. Megjegyzem, hogy nemcsak a kormány és a parlament támogatását kérjük, mert önerőből 16 kamerára már a közbeszerzési eljárást kiírtuk. Játszóterek fejlesztésére kérünk kis összeget. Saját magunk szintén megtettük ezeket, az idén három játszóteret építettünk. A dunaújvárosi szabad strand a legszebb, legjobb része volt a városnak és a környéknek. Az idén az önkormányzatunk 200 milliót ruházott be. Ennek a további fejlesztéséhez kérnénk támogatást. Mindenki büszke a sportban elért eredményekre, az úszásban is. A Fabó Éva Sportuszoda fejlesztésére szándékozunk pénzt fordítani, elkészítettük a terveket is; s ugyanígy a vidámparkra, ami kulturális szórakoztató központ lenne.

Megjegyzem, hogy Dunaújvárosban az önkormányzat MSZP-s és fideszes többsége egyaránt támogatja ezeket a célokat. Nem értem, hogy önök miért nem támogatják. Illetve kérem, hogy a részletes vitát követően a szavazásnál támogassák.

Köszönöm szépen.

DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Török Zsolt képviselő úr hozzászólásához csak röviden annyit, hogy a részletes vitában a képviselők ismertetik a saját benyújtott módosító indítványukat, és érvelnek mellette. Én ezt nem oly régen megtettem, és akkor most megmondanám a fedezetét is a javaslataimnak. Ezek szerepelnek a költségvetésben, mi több, mindig az a probléma, hogy honnan van az a bevétel, amit nem tudunk elkölteni, hiszen nincs rá forrás.

Dunaújvárosban az MSZP-SZDSZ privatizálta a Dunaferrt 2004-ben. 2004-ben mintegy 400 millió forintért eladták az állami vagyont, az elmúlt négy és fél év alatt mintegy 100 milliárd forint eredményt ért el az ukrán multi kezében lévő cég. A szerződési feltétel tartalmazza, hogy évente 1 millió eurót kistérség-fejlesztésre kell fordítani, öt év után nagyságrendileg ez 1,3 milliárd forint. Török Zsolt képviselő úr és az MSZP, tessék összeadni a módosító indítványaim összegét, és nagyságrendileg ezt fogják itt megtalálni.

Tehát egyik oldalon van a pazarlás, a másik oldalon meg van az, hogy miért kérünk valamit, ami az ott élőknek jó, vagy szükségük van rá. Tehát amennyiben önök az állami vagyonnal jól sáfárkodnának, mi több, az állami vagyont kezelő cég érvényesítené a szerződésben foglaltakat, akkor befolyna a közös kasszába több mint 1,3 milliárd forint. Bizony-bizony, és akkor ott van, hogy mire lehet elkölteni, a javaslataim egyébként ezeket is tartalmazták.

(10.20)

Ecsődi úrnak, képviselőtársamnak egy nagyon rövid észrevétel: örülök, hogy ismertette azokat a problémákat, amelyek a térségében felmerülnek, és az ott élőket ez foglalkoztatja. Bizony, Velencén két óvoda felújítását szeretnék például. Ugye, arról volt szó, hogy óvodákat kell építeni, óvodákba kell azokat a gyerekeket elhelyezni, akiknek a szüleit szeretnénk visszavezetni a munkába, hogy egy picit visszatérjek az "Út a munkába" programra is.

Kérem, támogassák a javaslataimat. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)