Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nem okozok meglepetést, amikor az önkormányzati ügyekről kívánok szólni.

Mielőtt a konkrét módosító indítványokra térnék rá, engedjék meg, hogy egy gondolatot azért hadd mondjak el. Azt gondolom, az is jó dolog, hogy nagyon sok módosító indítvány van erre a területre, de azért tudni kell, hogy kormánypárti képviselők igen aktívan tárgyalunk önkormányzatokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel, pénzügyi vezetőkkel, érdek-képviseleti szövetségek vezetőivel. Ez a munka egy folyamat, és amíg le nem zárul a költségvetés tárgyalása, addig ennek nagyon nagy haszna van, mert nagyon sok jó, okos javaslat hangzik el, nagyon sok olyan problémára keresünk és sokszor találunk is megoldást, amely valós probléma, és amely segíti az önkormányzatok helyzetét. A múlt héten is, de e héten is például Bögöte községbe megyünk Szabó Lajos képviselőtársammal, de Székesfehérváron vagy Veszprémben is találkozunk polgármesterekkel. Gondolom, az ellenzéki képviselők is hasonlóan teszik a dolgukat.

Azt is el kell mondani, hogy a frakcióban is igen nagy a vita, vasárnap este is ezen a kérdésen igen sokat vitatkozzunk egymással, a kormánnyal, de a koalíciós társsal is folyamatos az egyeztetés. Az egyeztetések szintje eljutott odáig, hogy jó néhány olyan kérdés van, amely ma már majdnem biztosra vehető. Természetesen akkor biztos valami, amikor a parlament a végszavazást majd meg fogja ejteni. De azért ma már lehet sok mindent tudni, és azt gondolom - mint ahogy itt képviselőtársaim elmondták, én is meg tudom erősíteni -, nagyon sok kérdésben egyetértés van kormánypárti képviselők és a kormány szándéka között is. Éppen ezeket a szándékokat Szabó Lajos elmondta. Tehát például az a szándékunk, hogy a normatívák legalább az ez évi szinten megmaradjanak. Ez természetesen megoldható teljes mértékben is, de ma azt gondolom, hogy a településüzemelési, -igazgatási normatíva kivételével oldható ez meg.

Miért mondom, hogy e kivételével? Lehet olyan megoldást is hozni, én személy szerint támogatnám azt a megoldást, hogy az aszfaltozásra, útfelújításra biztosított 10 milliárd forintból 5 milliárdot tegyünk át az igazgatási normatívába, akkor magasabb lenne az igazgatási normatíva, mint ebben az évben - egyébként kimondottan ilyen településüzemelési feladat az útfelújítás -, akkor azt tudnánk mondani, hogy emelkedett vagy 10 százalékkal a normatíva. Persze akkor a másik ágon kevesebb lenne a pénz, de összességében - és ezért hangsúlyozom mindig, hogy összességében - azokkal a módosításokkal, amelyekben egyetértés van, azért 8 százalékos növekménye meglesz az önkormányzati szférának. Azt gondolom, hogy egyetlenegy - és ezt csak úgy csendben mondom -, egyetlenegy ágazatban sincs ekkora növekmény.

Természetesen, ha az aszfaltozás 10 milliárd forintja ott marad, ez a normatívákban nem jelenik meg, ezért el kell menni a regionális fejlesztési tanácsokhoz, ott meg kell vívni a pályázatok versenyét, és ott fognak dönteni benne. De ezek a pénzek, ez a 10 milliárd forint eljut az önkormányzatokhoz.

Ugyanilyen a városi tömegközlekedés támogatása. Ez is településüzemelési feladat, ezt is lehetne odatenni, és akkor óriási mértékben emelkedne, mert minden 1 milliárd forint településüzemelési, -igazgatási feladatnál az 100 forinttal emeli ezt a normatívát.

Tehát ez még dilemma előttünk, de azt gondolom, hogy ebben majd közös nevezőre tudunk jutni.

Más kérdés az oktatási normatívák. A törvényjavaslat beterjesztett egy alap- és kiegészítő normatívát, amiben nagy egyetértés van. Azért mondom, mert tudom, hogy nagyon sokan figyelik a parlamenti vitát is, és figyelik a módosító indítványokat is. Sajnos a nagyon nagy számú módosító indítvány alapján nehezen igazodnak el a nem országgyűlési képviselők, az egyszerű polgármester vagy jegyző vagy pénzügyes, ezért mondom, és szeretném hangsúlyozni, hogy az oktatási normatíváknál abban van egyetértés, hogy a beterjesztett javaslat szerinti alap- és kiegészítő normatíva legyen az alap, tehát ennek a mértéke is a két normatívát összeadva is valósuljon meg. Ez már azt jelenti, hogy 4 százalékos normatívanövekedés körül van az összeg. Természetesen, a mutatószámok, amiket az önkormányzatoknak már le kellett adni, és most már a megyék is továbbküldték, és lassan november végére összejön a szám, ez még változtathat rajta. Sajnos a gyereklétszám csökkenéséből egyértelműen lehet következtetni, hogy még további, mintegy 0,3-0,5 százalékos növekedés várható. Tehát azzal a normatívával már nyugodtan kalkulálhatnak az önkormányzatok otthon, amely most alap- és kiegészítő normatíva. Miután az önkormányzatoknak költségvetési koncepciót kell benyújtani e hónap végéig, ez egy biztos bázisszám, ezzel kalkulálhatnak.

Mi van a kiegészítő normatívával? Azt gondoljuk, hogy ez a kiegészítő normatíva, ami a kormány javaslatában szerepel, nem rossz dolog. Csak mi úgy gondoljuk, nem úgy kell megcsinálni, mint ahogy az eredeti javaslatban volt, hogy az eddigiből elveszünk, hanem úgy kell megcsinálni, hogy ez a kiegészítő normatíva tényleg kiegészítő és plusz legyen. Tehát azzal lehet számolni, hogy szeptember 1-jétől - és csak szeptember 1-jétől - kapják meg az önkormányzatok a kiegészítő normatívát, ennek a mértéke valamivel kevesebb lesz, 10 ezer forint/tanulóban, óvodásban gondolkodunk; tehát ez a kiegészítő normatíva szeptember 1-jétől belép ott, ahol azoknak a bizonyos kritériumoknak, akár oktatáspolitikai, akár létszámkritériumoknak eleget tesz az önkormányzat.

A létszámkritériumokról. Azt gondoljuk, hogy ez ügyben a 75 százalékos javaslat elég durva. Erre hívták fel azok a polgármesterek is a figyelmet, akikkel mi találkoztunk, és akivel szót váltottunk. Tehát ennél 65 százalék. Ez a 65 százalék azt jelenti - ez az átlaglétszám 50 százaléka -, hogy 13 fő óvodában, általános iskolában, tehát hogy 13 fős csoportlétszámmal kell az iskoláknak, óvodáknak működni.

Azt gondoljuk, ha így beszélünk, és nem arról, hogy 75 százalék, hanem konkrétan mondjuk, hogy 13 óvodás van egy óvodai csoportban, akkor már megkapják az önkormányzatok ezt a kiegészítő támogatást. És még egyszer hangsúlyozom, ezt nem elvettük az alapból, hanem ez plusztámogatás.

Bizony, ennek is jelentős forrásszükséglete van. Itt lehet milliárdokban is mondani, bár nekem azt szokták mondani a polgármesterek, hogy hagyjam a milliárdokat, mert őket az nem érdekli. De amikor majd el kell számolni Gémesi képviselő úrral meg Kovács Zoltán képviselő úrral, akkor azért a milliárdokat is nagyon korrekten oda tudjuk tenni, és én most is mondom, hogy majd számoljunk el.

Tehát oktatási normatíváktól tértem el: ezeknél ez várható, ezzel lehet számítani.

Mi az, amiben egyetértés van? Wekler képviselő úrnak szívügye a községek, mert ugye ő egy községi önkormányzati szövetségnek a vezetője. Azt tudjuk garantálni - ez is belekerül 300 millió forintba -, hogy egyetlenegy községi normatíva se fog csökkenni, néhány növekszik, de azok a községek, amelyek ma 5 millió forintot kapnak, továbbra is megkapják az 5 milliót, a többieknél emelkedés várható.

A települési igazgatási normatíváról szóltam.

A körjegyzőségek normatívája nem fog csökkenni egyetlenegy kategóriában sem, tehát legalább ezen a szinten meglesz. (Dr. Kovács Zoltán: Reálértékben minden csökken!)

(11.10)

A normatív támogatás, a normatív mértéke meglesz a következő évben, képviselő úr, ezt tudom ígérni nagy biztonsággal.

A következő kérdéskör, amiről kell beszélni, és ami benne van abban a 16-17 milliárdos csomagban: a megyei önkormányzatok elég nehéz helyzetben vannak, akik ismerik a beterjesztett javaslatot, onnan egy 4-5 milliárd forintos pozícióromlás van beterjesztve. Úgy gondoljuk, hogy ezen van lehetőség oldani. Tehát az a javaslat, hogy a megyéket, a megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megillető támogatás, amely egységesen minden megyét megillet, oda 2 milliárd forintot beleteszünk, ez azt jelenti, hogy átlagosan akkor a 100 millió forint minden megyének pluszba jön. És a megyék helyzetére kitérve ez az átlagosan 100 millió forint plusz a normatívák növekedése azt jelenti, hogy a pozíciójukat a megyék is tudják őrizni. Nem szándékozunk és nincs olyan elképzelés, hogy javulna a pozíciójuk, de reméljük, hogy azt a szándékot meg tudjuk valósítani, hogy a pozíciójuk ne romoljon.

A beterjesztett törvényjavaslat eltér a jövedelemkülönbség mérséklésénél az ez évi hatályos törvénytől. Azt gondoljuk, hogy azon önkormányzatok problémájával kell foglalkozni, ahol nagyon nagy az adóerő-képesség, de a befolyó adó a korábbi években adott adókedvezmények miatt nem nagy, és az adókedvezményt nem nagyon tudja megszüntetni, mert azt nem lehet megszüntetni, majd 2007-ben kifut. Ezen önkormányzatok problémájával is foglalkozni kell. Ezek nem a szegény önkormányzatok, képviselőtársaim, de azt gondolom, hogy amit mi ellenzéki képviselőkként nagyon sokszor mondtunk, hogy amikor jó a gazdaság, amikor gazdasági növekedés van, akkor nem képzelhető el a visszalépés, én most is ugyanezt el tudom mondani kormánypártiként is, hogy nem tudom azt elfogadni, hogy adott települési önkormányzatnál visszalépés legyen. Semmi nem indokolja. Tehát ezen települési önkormányzatok problémáját is meg fogjuk oldani. Erre megint pénz kell, legalább 1,5 milliárd forintot kell beletenni - a 4. melléklet 3. pontja, képviselőtársaim, akik tudják, hogy hol van -, tehát az is meg fog növekedni.

Összességében a 4. mellékletben a jövedelemdifferenciák mérséklésére plusz 5 milliárd forint van, ezáltal bízunk benne, és nyugodtan merem mondani, hogy meg tudjuk oldani azt, hogy a településkategóriák, a különböző típusú önkormányzatok között ne legyen átrendeződés. Nincs szándék, hogy valamelyik önkormányzattípust kiemeljünk mások rovására. Tehát az arányokat meg akarjuk tartani. Erre tudunk itt ígéretet tenni.

Jó néhány dologról kellene szólni, de eléggé eltelt az időm, 10 percet kaptam a frakciótól (Dr. Kovács Zoltán: Még 118 perced van!), de remélem, hogy a mai napon még lesz idő arra, hogy sok dologról szóljunk.

Szólni kell még arról, hogy ez az elsőkörös tárgyalás, és majd lesz 30-án egy szavazás, amikor a fejezeti főösszegeket elfogadjuk. Ezt követően még lesz feladatuk az önkormányzati érdekekben dolgozó, eljáró képviselőknek mind a két oldalon. Tehát a második körben és fejezeten belül is el kell rendezni dolgokat. El kell rendezni például, hogy a társulási normatíva ne csökkenjen sehol. Erre megvan a lehetőség, és azt gondolom, hogy meg fogjuk tudni csinálni.

Azt gondolom, képviselőtársaim, az, hogy 8 százalékkal lesz több pénz, tehát az állami támogatások, hozzájárulások és az szja együtt 8 százalékkal több lesz 2005-ben, ez lehetőséget ad arra, hogy minden önkormányzattípusnál egy kicsit, de jobb legyen a helyzet. Biztosítani tudjuk azt, hogy a normatívák növelésével a 13. havi juttatás fedezete meglegyen. Ez az önkormányzati szférában 8,5 milliárd forint volt, de most a január 1-jei szinten kell majd fizetni, január 16-án, tehát ez olyan 9-9,5 milliárd forrást igényel. Tehát ezt biztosítani fogjuk tudni.

Szólni kell arról, hogy mivel kell még az önkormányzatoknak számolni - és elnézést kormánypárti képviselőtársaimtól, de erről kell szólni. Nincs benne a törvényjavaslatban, hogy mennyi lesz a köztisztviselői illetményalap. A kormány, a kormánypárti képviselők, frakciók között a köztisztviselői illetményalapra az ajánlat, és ez az Érdekegyeztető Tanácsban is az ajánlat, hogy 34 300 forint legyen. Tehát ezzel elég nagy biztonsággal lehet számolni. Ez 4 százalékos növekedést jelent, amellyel kell kalkulálni. Ehhez a köztisztviselők hozzákalkulálhatják a személyi jövedelemadó-rendszerből adódó változást, tehát számukra is a 6 százalékos keresetnövekedés 2005-ben megvalósul, kötelezően meg kell hogy valósuljon.

Más a helyzet a közalkalmazottaknál. A közalkalmazottaknál a törvény nem garantál semmiféle kötelező emelést, a garancia csak ott van, hogy a minimum mi lehet a közalkalmazotti bértáblában. Ez a törvényjavaslat 20. mellékletében ma még üres. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: A zsebük is!) Azzal lehet számolni, hogy január 1-jétől a jelenlegi táblában szereplő összegek 6 százalékkal fognak emelkedni. Ez a garantált minimumnak a 6 százalékos növekedését jelenti. Ez nem azonos a keresetnövekedéssel, mert aki ma nem a számára garantált minimumon van, hanem efölött van 5 vagy 6 százalékkal, annak nem lesz kötelező emelni még 6 százalékkal. Ez a garancia csak azokat a közalkalmazottakat érinti, akik ma a garantált minimumon vannak. Ez azért fontos, mert amikor el kell hogy számoljunk egymással, hogy mennyi a fedezete a béremelésnek, akkor nem 6 százalékkal kell a mostani bért mondani, hanem ki kell számolni, hogy hol vagyunk. Az országos beállás olyan 104 százalék körül van ma a táblához viszonyítva. Tehát azért az elszámolásnál erre kéretik figyelni.

Lehet számolni azzal, mert a tárgyalások ilyen irányban folynak az Érdekegyeztető Tanácsban, hogy szeptembertől további növekedésre kerül sor a bértáblában. Ennek a mértéke még most alakul. Azt gondolom, a januári fixnek vehető, a szeptemberi emelésről hadd ne mondjak még most számokat. Azt gondolom tehát, hogy a költségvetés vitájában, a bizottsági vitákban ezekkel a számokkal elég nagy biztonsággal számolhatnak ellenzéki képviselőtársaim is, és számolhat valamennyi önkormányzat, ennek tudatában, ennek tükrében állíthatja be a jövő évi költségvetési koncepciót, és kezdheti meg a jövő évi költségvetés tervezését, és reményeink szerint vissza fogják igazolni a helyi számok azokat, amelyeket én most és képviselőtársaim itt elmondtak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)