Készült: 2024.09.24.14:48:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

186. ülésnap (2004.11.16.), 10. felszólalás
Felszólaló Jüttner Csaba (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:47


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JÜTTNER CSABA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Bizonyára emlékeznek még tisztelt képviselőtársaim a 2001-es tavaszi tiszai árvíz megrázó eseményeire. A máskor szelíd, kedves folyó eszét vesztett, dühödt fenevaddá változott 2001 márciusában. A megállíthatatlanul növekvő víztömeget csak órákig lehetett a mederben tartani, végül átszakította a gátat: 160 millió köbméter sáros víz zúdult a beregi térség településeire, mindent pusztítva, ami az útjába került. Ezernél több ház dőlt össze, vagy károsodott oly mértékben, hogy javításuk lehetetlenné vált, csaknem 1600 lakóépületet kellett felújítani. Megrongálódtak önkormányzati épületek, templomok, utak. Súlyos veszteségeket kellett elszenvedniük a mezőgazdaságból élőknek. Több ezer állat elpusztult. Az amúgy is elmaradott beregi térségben élők közül sokaknak mindenük a vízbe veszett.

A katasztrófát követően, a példaértékű országos összefogás eredményeként ma már nincs látható nyoma a 2001-es tiszai árvíznek. Sőt, az újjáépítésnek és a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a térség épített környezeti elmaradottsága. Ezért, mint ott élő képviselő, ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki ezt lehetővé tette, segítette. Ugyanakkor kötelességemnek tartom, hogy az újjáépítésből eredő, az árvízkárosultak számára hátrányt jelentő következményekről is beszéljek. Előre szeretném bocsátani, hogy az általam a következőkben felvetett problémákkal nem szeretnék politikai vitát gerjeszteni. Azt gondolom, a mindenkori katasztrófahelyzetek kezelése nem függhet attól, hogy éppen melyik kormány hozza meg a szükséges döntéseket a károk felszámolására.

Hátrányos következményként kell említenem azt, hogy az újjáépített házak tulajdonosai a modern kori röghöz kötés áldozataivá váltak. Az akkori kormányzati döntés értelmében a megsemmisült, illetve a javíthatatlan lakóházakat csak az állam építhette újjá, illetve a károsultak pénzbeli kártalanítást kérhettek. Az építési költségek, amelyek jelentősen meghaladták a helyben szokásos árakat, 190 és 359 ezer forint/négyzetméter volt ez akkor, ezek az összegek jelzálogként feljegyzésre kerültek a tulajdoni lapokra, 15 éves időtartamra. Szeretném a tisztelt képviselőtársaimnak jelezni, hogy ezek a jelzálognagyságok 7,5 és 16 millió forint között mozognak.

A 15 éven belül történő eladás esetén a jelzálog bejegyzett összegét az állam felé be kell fizetni a károsultaknak. Ugyanakkor a többségében elöregedett, súlyos munkanélküliséggel küzdő kisfalvakban felépült lakóházak a jegyzett jelzálog harmadáért sem adhatók el, így a benne élők 15 évig helyhez kötöttek. Ily módon még az árvíz előtt meglévő vagyonuk feletti szabad rendelkezési jogukat is elveszítették. További hátrányt jelent a bejegyzett jelzálog akkor, ha örökösödésre kerül sor. Ugyanis az örökösöknek meg kell fizetniük az örökösödési illetéket, de az eladhatatlan épület értékéhez 15 évig nem juthatnak hozzá. Ez kiszámíthatóan ahhoz fog vezetni, hogy néhány év múlva az új épületek tucatjai állnak majd üresen a Beregben.

Persze, most kérdezhetnék a tisztelt képviselőtársaim, hogy miért nem a pénzbeli kártalanítást választották a károsultak. Nos, a pénzbeli kártalanítás mértéke az árvízkor megsemmisült, komfort nélküli épületek esetén 10 ezer forint/négyzetméter, komfortos épületek esetén 30 ezer forint/négyzetméter, összkomfortos épületek esetén 35 ezer forint/négyzetméter volt. Az ily módon méltánytalanul alacsonyan megállapított összegekből nem tudták volna megoldani lakhatásukat a károsultak. Azt gondolom, ebből egyértelműen látszik, hogy a károsultak nem tehettek mást, mint hogy önként választották a 15 éves röghöz kötést. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)

A Magyar Köztársaság alkotmánya XII. fejezete 58. §-ának (1) bekezdése kimondja: mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, törvényben meghatározott esetek kivételével, megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot. (Az elnök ismét csenget.) Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, támogassák azt a felvetésemet, hogy szülessen intézkedés ezen jelzálogok törlésére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai