Felszólalás adatai

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kezdtem megijedni, hogy újabb kétperces hozzászólás lesz a cigányügyekkel kapcsolatosan, de nem. Én teljesen másról szeretnék beszélni.

Magyarország az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel hirdette ki az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 21. ülésszakán 1966. december 16-án elfogadott gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát. A nemzetközi dokumentumot aláíró államok a XV. cikk értelmében "elismerik mindenki jogát arra, hogy részt vegyen a kulturális életben". Az a kérdés, hogy ez az 1966-ban kihirdetett egyezségokmányban megfogalmazott kitétel miképpen érvényesül az új alaptörvényünk tervezetében, hol és milyen módon fogalmaz az alaptörvény a kultúráról és a kulturális javakhoz való hozzáférésről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is az alaptörvény-tervezet preambulumában, a Nemzeti hitvallásban rögzítjük: vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket ápoljuk és megóvjuk. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Ezek a kitételek már előre jelzik a normatív szövegrésznek azokat a passzusait, amelyek egyértelművé teszik mindenki számára, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelv alkotmányos értelemben védendő alapérték, identitásunk meghatározója, az a keret, amely bennünket politikai hovatartozástól, valamint értékrendünktől, vallásunktól függetlenül összeköt.

A normatív szövegrészben az O. cikk fogalmaz először a kultúráról. Ott az olvasható, hogy a természeti erőforrások és a termőföld, az ivóvízkészlet mellett a védendő értékek között tartja számon a kultúrát is, az alábbiaknak megfelelően: a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Nagyon fontos tehát, hogy kötelességről beszélünk, nem pusztán csak arról, hogy jogunk van - mint ahogy azt az előbb jeleztem - a kulturális életben való részvételre.

A IX. cikk a későbbiekben már egyértelműen fogalmaz a művészeti és a tudományos életről: Magyarország védi a tudományos és a művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát. A tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni. Mindezeken túl a (3) bekezdésben a Magyar Tudományos Akadémia és emellett a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát is védi az alkotmány, valamint biztosítja számukra a szervezeti önállóságukat, és a szervezeti önállósághoz a felelős gazdálkodás érdekében természetesen a költségvetési támogatást is.

(12.30)

Megjegyzem képviselőtársaimnak, hogy ez az új bekezdés, amely a korábbi alkotmányban nem szerepelt, ez természetesen további feladatokat ró a jogalkotás számára, hiszen a jelenleg működő művészeti akadémia, amely most egyesület, és a mellette működő, illetve a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő másik művészeti akadémia, a Széchenyi Művészeti Akadémia helyzetét egy külön jogszabályban kell rendezni, és az így létrejövő új magyar művészeti akadémiának a köztestületi státust biztosítani.

Megítélésem szerint itt azért még pontosítanunk és kiegészítenünk kell a szöveget, hiszen további garanciákat kell biztosítanunk az államtól való függetlenség, a művészi alkotói függetlenség biztosítására. Javaslom, hogy a (3) bekezdést még azzal egészítsük ki, hogy törvényben meghatározott keretek között a bevételeikkel és vagyonukkal, valamint a közpénzből nyújtott támogatásaikkal való felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesülése érdekében az állam biztosítja a szervezeti önállóságukat az előbb felsorolt intézményeknek.

Még az (1) bekezdést is ennek szellemében érdemes majd kiegészítenünk, hogy Magyarország az alaptörvényben rögzített jogok biztosítása és rendelkezések érvényesülése érdekében támogatja a tudományos és művészeti élet működését, tehát nem elég csak arról beszélnünk, hogy védjük a művészeti életnek és a tudományos életnek a szabadságát, fontos arról beszélnünk, hogy támogatnunk is kell, tehát az államnak itt felelőssége is van.

Javaslom, hogy a IX. cikkelyt egy olyan passzussal is egészítsük majd ki, amely már a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is szóba került, amelyben az egyetemes magyarság kulturális örökségéről és műemlékeiről rendelkezünk. Szövegszerűen én ezt a módosítást vagy kiegészítést javaslom: Magyarország védi az egyetemes magyarság kulturális örökségét, műtárgyait, hagyományait, tudományos és művészeti értékeit, eredményeit. Ez azért fontos, már a korábbi napok vitájában is hallottuk, hiszen egy sor olyan egykori magyarlakta település van a Kárpát-medencében, ahol már nem élnek magyarok, de temetők, templomok, műemlékek őrzik a magyarság nyomait, a magyarság szellemi, kulturális teljesítményét. De egyébként az emigrációra is tudnék mutatni, az Egyesült Államokban tudunk olyan templomról, ahol mondjuk, magyar történelmi jelenetet ábrázoló csodálatos ólomüvegablak van, amely egyébként az emigráció eredményeképpen született meg, és ugyan már nagyon kevés magyar van ott vagy már egyáltalán nincsen magyar, de ez is a magyar kultúra része. Tehát védenünk kell az egyetemes magyar kulturális örökség értékeit.

Végül zárásképpen még annyit, hogy mindenképpen át kell gondolnunk azt is, hogy annak szellemében, amit idéztem az 1966-ban ratifikált egyezményből, a X. cikkelyt is érdemes még kiegészítenünk, amelyben arról rendelkezünk, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a kulturális javakhoz. Én itt a mostani változat helyett, amelyben a "művelődés" szót használjuk, az "oktatás" és a "kultúra" szavak használatát javaslom, és azt is, hogy egészítsük ki a (2) bekezdést olyan módon, hogy Magyarország ezt a jogot, mármint hogy mindannyiunknak jogunk van az oktatáshoz és a kultúrához, a kultúra támogatásával, a mindenki számára hozzáférhető tételével is biztosítsa.

Tehát képviselőtársaimnak javaslom, hogy ezeket a felvetéseimet fontolják meg, és az egyébként kiváló alaptörvény-tervezetet, amely megfelelő módon és megfelelő mértékben rendelkezik a kulturális javainkról, arról, hogy a kultúrához mindannyiunknak hozzá kell férnünk, és hogy a kultúrával szemben az államnak igenis felelőssége van, tehát ezt a kiváló alaptörvény-tervezetet még az előbb elmondottakkal egészítsük ki.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)