Felszólalás adatai

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ahogyan óriási különbség van alkotmány és tákolmány között, ugyanolyan hatalmas a különbség az alaptörvény-tervezet jelenlegi és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által kívánatosnak tartott tartalma, illetve állapota között.

Mielőtt azonban mondandóm tartalmi részére áttérnék, engedjék meg, hogy kitérjek arra, amit tegnap önök is itt sokan teljes joggal szóba hoztak, az MSZP, illetve az LMP távolmaradására. Nem tudom, hogy miért probléma ez számunkra, tisztelt képviselőtársaim. Inkább örüljünk annak, hogy eme két szélsőséges párt távol maradt az alkotmányozás, az alaptörvény vitájától, egyfelől a "lankadatlan magyarellenesség pártja", másfelől az MSZP, amely már régen nem szocialista párt, hanem a "magyar szégyen pártja". Örüljünk, hogy nincsenek itt, és nem rontják itt a levegőt, és nem mételyezik az alkotmányozást, illetőleg az alaptörvény megalkotásának szent ügyét. Az ő dolguk, hogy szembeköpték a saját választóikat, elfordultak azoktól az emberektől, akik még tavaly is kitartottak mellettük. Én úgy gondolom, hogy ez a mostani sajnos csak átmeneti állapot, hiszen az alaptörvény megalkotását követően ők visszatérnek az Országgyűlésbe. Reméljük, hogy a nem túl távoli jövőben ez egy végleges állapottá is válhat.

Rátérek ugyanakkor a mondandómnak a tartalmi részére. Előrebocsátom, hogy döntően az önkormányzati résszel fogok foglalkozni, ugyanakkor ki kell térnem az elszámoltatás, illetőleg az ügynöklisták témakörére is néhány gondolat erejéig.

Az önkormányzati joganyaggal vagy az alaptörvény önkormányzati részével kapcsolatban számos problémánk van. Egyrészt nem látjuk garantáltnak hosszú távon az önkormányzatok önállóságát, holott a helyi önkormányzás joga olyan alkotmányos alapelv, amelyet sem kivételesen, sem semmilyen közérdekből nem lenne szabad korlátozni. Ezzel szemben az alaptörvény tervezete jelenlegi állapotában ennek a lehetőségét fönntartja. Úgy gondolom, hogy itt kategorikusan kell fogalmazni, nem szabad fellazítani, nem szabad felpuhítani az alaptörvény szigorát ebben az értelemben, és nem szabad megteremteni annak a legkisebb esélyét sem, hogy bármilyen kivételes indokra vagy okra való hivatkozással a későbbiekben a helyi önkormányzás alapjogát korlátozzák. Erre annál is inkább van nagyon nagy szükség, hiszen különösen az elmúlt nyolc évben a helyi önkormányzást a balliberális kormányzat több tekintetben kiüresítette, kigyengítette, és nem szabad megteremteni, meghagyni annak a lehetőségét, a legcsekélyebb esélyét sem, hogy erre az alaptörvény elfogadását követően bármilyen helyi vagy esetleg országos politikai érdekből sor kerülhessen.

A másik, következő probléma - de természetesen módosító indítványok formájában kezelni igyekszünk ezeket az ügyeket vagy ezeket a részeket - a helyi képviselő-testületek öt évre történő megválasztása. Álláspontunk szerint sokkal helyesebb lenne, ha ezt egy sarkalatos törvényre bíznánk, és az "öt évre választott" kitételt kihagynánk az alaptörvényből. Rögtön meg is mondom, hogy miért lenne erre szükség. Ugyanis, ha öt évre választanánk helyi képviselő-testületeket és polgármestereket, akkor azt feltételezve, hogy előrehozott országgyűlési választásra soha nem kerül sor, tehát ezt az ideális állapotot előrebocsátva vagy megelőlegezve, azt látjuk, hogy ebben az esetben a helyi választások mindig az országgyűlési ciklus más-más időpontjára esnének. Ha végiggondoljuk, hogy 2014-től számítva ötéves választás esetén hogyan következnének a helyi választások, akkor azt látjuk, hogy először az országgyűlési választásokat követő évre, azt követően a ciklus felére, majd azt követően a ciklus harmadik évére esne, és ha jól számolok itt gyorsan, fejben, akkor 2034-ben össze is csúszna a kettő. Célszerűbb lenne ezt sarkalatos törvényben rendezni, ott még lenne időnk bővebb időkeretben és esetleg hosszadalmasabban ezeket a fontos kérdéseket megvitatni.

További nagyon fontos kérdéskör az önkormányzatok finanszírozásának kérdése. Úgy hiszem, hogy az ülésteremben lévőket nem kell győzködnöm - különösen az itt lévő polgármestereket - a tekintetben, hogy akár az elmúlt húsz év, de különösen az elmúlt nyolc esztendő hogyan véreztette ki a magyar önkormányzatokat. A feladatokat rátukmálták az önkormányzatokra, ugyanakkor pénzt, fegyvert, paripát nem adott hozzá a központi hatalom, sőt a régiók rendszeridegen rendszerének megteremtésével próbáltak a 2006-os helyi választási eredmények után a szocialisták még a továbbiakban is trükközni. Éppen ezért nem tartjuk szükségesnek, sőt kifejezetten az önkormányzatok érdekeivel ellentétes, ha feladatarányos, illetve egyéb, esetleg később félremagyarázható fogalmak kerülnek bele az alaptörvénybe.

(12.20)

Határozottan az az álláspontunk, hogy az államnak végre minden szükséges forrást oda kell adni az önkormányzatoknak a feladataik ellátásához, tehát az önkormányzatok számára az állam részéről biztosítani kell a szükséges anyagi fedezetet - és pont. Nincs helye mellébeszélésnek, nincs helye vitának, s mint az önállóság kigyengítésénél vagy fellazításánál, itt sem szabad megteremteni annak az esélyét, hogy esetlegesen valamiféle csorbát szenvedjen az önkormányzatiság. Ezzel együtt arról természetesen lehet értelmes vitát folytatni, hogy egészségügyi vagy oktatási feladatokat milyen módon helyezünk állami kezelésbe vagy állami irányítás alá.

Nagyon fontos kérdéskör még az önkormányzatok vagyongazdálkodása. Láthattuk - s ebben azért a jobboldal is felelős -, hogy sok önkormányzatnál milyen felelőtlen gazdálkodás folyik. Nyilvánvalóan a központi alulfinanszírozottság lehet az egyik oka annak a vagyonfelélésnek, amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk és elszenvedtünk, de ezt nem minden esetben lehet ezzel megmagyarázni. A balliberális politika sem ok mindig arra, hogy az önkormányzatok módfelett eladósodjanak, illetve hogy feléljék az ingó és ingatlan vagyontárgyaikat. Éppen ezért bővíteni kell a forgalomképtelen, elidegeníthetetlen, megterhelhetetlen önkormányzati vagyontárgyak körét.

Hadd mondjak önöknek, tisztelt képviselőtársaim, egy konkrét példát, amit a Jobbik egyik dunántúli képviselője a gyakorlatba átültetett. Azzal együtt, hogy ellenzékből politizált az adott testületen belül, keresztül tudta vinni a Jobbiknak azt az elképzelését, hogy az önkormányzati tulajdonú termőföldeket - ami még egyáltalán az adott önkormányzatnál megmaradt - bevonták az elidegeníthetetlen, forgalomképtelen önkormányzati vagyon körébe, ily módon legalább az az óriási nemzeti vagyon, amit a magyar termőföld jelent, helyi szinten védelem alá került. Amit tehát a nagypolitika vonakodik megoldani, azt helyi szinten nagyszerűen meg tudják oldani a helyi képviselő-testületek. Nincs is más dolgunk, mint az, hogy ne zárjuk el előlük ezeket a lehetőségeket, ne vegyük el ennek az esélyét. Ha a Fidesz-KDNP országos szinten, törvényi szinten, az alaptörvény szintjén nem akarja kellőképpen megvédeni a legértékesebb vagyonunkat, a magyar termőföldet, az istenadta adottságokkal rendelkező magyar földet, akkor legalább a helyi önkormányzatok szintjén ez működőképesen megtörténhessen.

Éppen ezért nagyon fontos lenne annak a kimondása - de ez már túlmegy az önkormányzatiság témakörén -, amit körülbelül olyan megfogalmazásban tudnánk elképzelni, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy a magyar termőföld, a föld méhének kincsei, természeti és ásványkincseink, különös tekintettel a felszíni és a felszín alatti vizeinkre, a Szent Korona tulajdonát képezik, s akkor innentől kezdve nincs lehetőség arra, hogy akár állami, akár önkormányzati tulajdonú földterületeket külföldi magánszemélyek vagy külföldi gazdasági társaságok, külföldi vállalkozások spekulációs céllal fölvásárolhassanak.

Ezek lennének azok a módosító javaslatok és jobbító szándékú elképzelések, amelyeket feltétlenül át kellene vezetni, illetőleg ezekkel mindenképpen módosítani kellene az alaptörvény jelenlegi szövegét a tervezethez képest.

Engedjenek meg nekem még két rövid gondolatot az elszámoltatáshoz kapcsolódva. Tegnap ezt többen felvetették, nagyon helyesen, viszont úgy látjuk mi itt a Jobbik-frakcióban, és úgy látja a magyar emberek döntő többsége is, hogy az elszámoltatás csak szavakban valósul meg, és az alsó kategóriából fogják meg az elmúlt nyolc év vagy az elmúlt húsz év zsiványait, viszont a nagypolitika, az országgyűlési képviselők szintjén nem történik semmi érdemi előrelépés. Nagyon sajnálom - mondhatnám, hogy ez személyes vélemény, de úgy hiszem, hogy frakciótársaim döntő többsége is egyetért vele, sőt ha a szívükre teszik a kezüket, akkor önök közül is sokan azonosulnak ezzel -, hogy az MSZP frakciójának a létszáma eddig csak és kizárólag Szili Katalin kilépése miatt csökkent, és nem az előzetes letartóztatások, illetve a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító jogerős ítéletek megszületése miatt. Ez tehát nagyon szomorú és csak részben az alaptörvény megalkotásához kapcsolódó probléma, de akár ehhez kapcsolódó szövegrészeket is érdemes lenne beépíteni az alaptörvény tervezetébe.

Végül, de nem utolsósorban annak érdekében, hogy az elmúlt húsz évet véglegesen le tudjuk zárni, hogy ez a nemzet, ez az ország meg tudjon újulni, nagyon nagy szükség lenne az ügynöklisták feltétel nélküli és teljes körű nyilvánosságra hozatalára. Ha ezt nem tesszük meg, ha ezt nem garantáljuk az alaptörvényben úgy, hogy semmifajta kibúvót nem engedünk - erről talán még külön sarkalatos törvényt sem kellene alkotni, mert abba különböző kibúvókat és kivételeket lehetne beépíteni -, akkor nem fogunk tudni megújulni, akkor magunkkal cipeljük az átkos múltat, és a kilencven éve óriási pusztításokat okozó és hihetetlen kártevéssel megvert vagy megáldott - attól függően, hogy melyik oldalról nézzük - vörös métely, vörös mocsok elleni harcot nem tudjuk eredményesen lezárni.

Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az ügynöklistákat végre feltárjuk, mint a múltnak egy nagyon fontos és nagyon átkos részét. Ehhez nyilvánvalóan arra van szükség, hogy a Fidesz-KDNP hajlandóságot mutasson erre. Ezt persze csak az teheti meg, akinek nincs félnivalója. Amennyiben önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ezt nem támogatják, akkor okkal feltételezhetjük, hogy a Fidesz-KDNP részéről sokaknak takargatnivalója van ez ügyben, esetleg a legfelsőbb vezetést érintően is. Éppen ezért most megfelelő bizonyságát adhatják annak, hogy tényleg le akarják zárni az elmúlt húsz esztendőt az ügynöklisták teljes körű nyilvánosságra hozatalával, vagy tovább folytatjuk azt a maszatolást, amely előbb-utóbb a nemzet végzetét fogja jelenteni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)