Felszólalás adatai

DIÓSSI CSABA (Fidesz). Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a holland parlamentben elhangzott gondolattal kezdjem felszólalásomat. "Ha úgy gondolod, hogy az oktatás sokba kerül, próbáld ki, mennyibe kerül a tudatlanság." Hadd idézzek önöknek az alaptörvénynek a tisztelt Ház elé benyújtott tervezetéből, amely így fogalmaz: "Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez." Ezt kifejtve pedig az alábbiakat olvashatjuk: "Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja."

Mindez összhangban van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, amely az ingyenes és kötelező oktatást alapvető emberi jognak kiáltotta ki. Az oktatásnak felbecsülhetetlen szerepe van az emberi jogok és a demokrácia erősítésében, a környezet védelmében és a népesedés szabályozásában. Ma már az oktatást egyre többen tekintik az állam által megtehető legjobb pénzügyi befektetésnek, de úgy vélem, az oktatás fontossága nemcsak gyakorlati előnyeiből adódik. Egy tanult, felvilágosult, gondolkodó elme, amely képes szabadon és korlátok nélkül szárnyalni, az emberi lét egyik legnagyobb öröme és jutalma. Ezért is nagyon fontos, hogy az oktatáshoz való jogot külön rögzíti az alaptörvény.

Azt azonban az elmúlt 20 év gyakorlatából tudhatjuk, hogy jogunk az oktatáshoz különböző színvonalon valósulhat meg. Ahhoz, hogy állampolgáraink valóban úgy érezzék, élhetnek ezen jogukkal, egy gazdaságilag erős és független országra van szükség, amelynek gazdasági mozgásterébe belefér, hogy az oktatás az ország egész területén, településtípustól függetlenül európai minőségű színvonalon elérhető legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindaz, amit eddig elmondtam, egy működő, a polgáraiért felelősséget érző és vállaló demokráciában evidenciának tekinthető. Magyarországon viszont ezen jogok hangsúlyozása különös jelentőséget kap annak fényében, hogy az elmúlt 8 esztendőben szinte nem volt olyan hét, amikor a média ne adott volna hírt valamely kistelepülés iskolájának bezárásáról. A szociálliberális kormányzás eredménye: ezres nagyságrendű a bezárt és összevont iskolák és óvodák száma, tízezres az elbocsátott pedagógusok száma, és tízezres nagyságrendben szűntek meg az óvodai és bölcsődei férőhelyek is.

Hadd említsem példaként, hogy 2008-ban a közoktatási kiadások teljes összege 883 milliárd forint volt, amelyből az állami támogatás 436 milliárdot tett ki. Ez 49,4 százalékos állami szerepvállalást jelentett. Ez az arány mára még tovább csökkent nominálisan is, és mostanra alig haladja meg a 40 százalékot. Az első Orbán-kormány idején, 2002-ben ez az arány még közelített a 70 százalékhoz, és voltak olyan intézmények, egyes kollégiumok, kistelepülési óvodák, ahol lényegében 100 százalékos volt az állami szerepvállalás. Az oktatásra, az iskolák fenntartására, a pedagógusok bérére a Gyurcsány-kormány sajnálta az adófizetők pénzét, miközben, ma már jól látjuk, tíz- és százmilliárdok jogtalan felhasználására és elherdálására derült fény lassan egy éve.

Az átmeneti alkotmány nem tudta Magyarországot megvédeni attól, hogy a köz vagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, és ezzel hazánkat a végtelenségig kiszolgáltassák. Az 1949-ből származó átmeneti alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt, vagyis kétszer is a végletekig eladósították Magyarországot. Először a '80-as évek végén, utána pedig a Gyurcsány-korszakban, 2002 és 2010 között. Az új és végleges alkotmány megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben azzal, hogy közpénzügyi fejezetben rögzíti, az államadósság szintjét a jelenlegi 82 százalékról 50 százalékra kell csökkenteni, és az évről évre elfogadott költségvetések soha nem növelhetik az államadósságot.

Ebből is látszik, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint nincs szükség új alaptörvény megalkotására. Magyarország Országgyűlése a választópolgárok döntése alapján jelenleg olyan helyzetben van, hogy képes arra, amit az eddigi összes kormány a programjában célként tűzött ki, de megvalósítani nem tudott, képes új, korszerű, Magyarország fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos alkotmányának megalkotására. Felelősséggel tartozunk a jövőnkért, és e felelősségünk egyik legfontosabb megnyilvánulása a megfelelő színvonalú és minőségi közoktatás biztosítása. Ezt az elvet fontosnak tartjuk az alaptörvényben is rögzíteni, mert ahogy azt Jean Jacques Rousseau mondta, mindaz, amit születésünkkor nélkülözünk, mindaz, amire szükségünk van, amikor az ember rangjára emelkedünk, az oktatás ajándéka.

Ennek szellemében kérem tisztelt képviselőtársainkat, hogy szavazataikkal támogassák az alaptörvény elfogadását.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)