Felszólalás adatai

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányozás fontos mércéje, hogy miként sikerül ésszerű és közérthető rendszerbe foglalni a társadalmi együttélés alapelveit, jogi szabályait. Legalább ennyire fontos azonban, hogy az állampolgárok megértsék, elfogadják és sajátjuknak tekintsék az alkotmányt.

Az idáig vezető utat az elmúlt hónapokban politikai csatározások, szakmai konferenciák, társadalmi konzultációk szegélyezték. Magyarország új alaptörvényéről mindenki, aki felelősséget érez a nemzet jövője iránt, kifejezhette véleményét.

(15.40)

Az alkotmányozás - mondhatni - építkezést jelent. Azt jelenti, hogy erősödik általa a nemzet, a magyarok világközössége, és tisztábban lát, könnyebben megtalálja az ő helyét az egyes magyar ember is. Az alkotmányozás egyúttal leltárkészítés, bolyongás a több mint ezeréves államiságunk raktárcsarnokában, azzal a céllal, hogy végre méltó helyre kerülhessenek egyes becses relikviáink, és rezzenéstelen arccal selejtezhessünk szégyenletes történéseink közül a történelem szemétdombjára. Az alkotmányozás alkotó folyamat, maga a formálódó alaptörvény mint a finom pókháló, lassan így szövi be az embert, és segíti hozzá önazonossága, más szóval: identitása erősítéséhez.

Tisztelt Ház! Az alkotmány a magyar identitás táptalaját is jelenti. Különösen igaz ez az Ipoly túlpartján élő, az egykori Nógrád vármegyei honfitársaink esetében. Az emberek a történelmi vármegye kettészelése óta is nógrádinak vallják magukat a határ mindkét oldalán. Mi köti őket össze ilyen szorosan? Amit oly sokan igyekeztek elsorvasztani, de kárba veszett eddigi igyekezetük: a közös magyar kultúra, a közös magyar nyelv az éltető kovászunk. Az Ipoly mindkét partján élők tudják például, hogy a losonci 25-ös gyalogezred katonakarmestere egykor Lehár Ferenc volt. Egyaránt büszkék vagyunk Csontváry Kosztka Tivadarra, az egykori gácsi patikusra, Madách Imrére, az alsósztregovai remetére, Mikszáth Kálmánra, Szklabonya szülöttére. Néhány híresség neve is összeköt bennünket, akár az Ipoly folyó vize vagy az évszázados erődítmények maradványai.

Lényeges hatással van identitástudatunkra, hogy egyazon nemzet tagjai vagyunk. A határ menti magyar-magyar együttműködés napjainkban már kiterjed az élet minden területére. Az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások az elmúlt években közös uniós pályázatokon jelentős támogatáshoz jutottak. Gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn kulturális csoportok, amatőr művészeti együttesek, oktatási intézmények, sportegyesületek. Élnek és virulnak a hagyományok odaát is. Ezért jelent biztonságot, bátorítást az alkotmány Alapvetés című fejezetében annak kinyilvánítása, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. A határ túloldalán, Szlovákiában élő honfitársainkat eddig jórészt a szívünk és a meggyőződésünk parancsai szerint támogattuk. A velük és szervezeteikkel, önkormányzataikkal való együttműködés hamarosan alkotmányos kötelességünk és felelősségünk lesz. Az új alkotmány elfogadását követően a határ menti megyéknek ajánlatos lesz majd átgondolniuk a korábbi kapcsolatrendszerüket, az együttműködés kialakult formáit és lehetséges új útjait.

Tisztelt Országgyűlés! Önazonosságunk kifejeződését jól szemlélteti a szakmai berkekben gyakori példa: amikor a takaros nógrádi faluban, Bujákon élő ember ellátogat a közeli pásztói vásárba, büszkén állítja magáról, hogy bujáki illetőségű. Amikor Budapesten megkérdezik tőle, honnan jött, kicsit zavartan magyarázza, a Pásztótól néhány kilométerre fekvő palóc faluból. Ha pedig eljutott Brüsszelig, arra a kérdésre, hogy hol lakik, egyszerre rávágja: Magyarországon. Buják, Pásztó, Magyarország. Minél távolabb jutunk tehát a gyökereinktől, annál fontosabbak a mások számára is érthető fogódzók.

Magyarország új alkotmánya ilyen kapaszkodót jelent a nemzet minden tagjának. Nem egy száraz, szikár jogi norma, nem a megosztottság jelképe. Az alkotmány értékrendet közvetít, könnyű azonosulni vele, szinte lelke van. Iránytűt jelent kortól, nemtől, vallástól, pártszíntől és nemzetiségtől függetlenül. Különösen jelentős az elvi alapok ereje és társadalmi támogatottsága napjainkban, amikor például az európaiság és a magyar nemzeti érdekek kerülnek egymás mellé vagy egymással szembe.

Az új alkotmány passzusai hozzásegítenek erősebb nemzeti identitásunkhoz. Aki szeretné megtudni, hogy hol keresse a magyar nép összefogásának forrását, javaslom, hogy mélyedjen el a beterjesztett alkotmánytervezetben, amit az Országgyűlésnek elfogadásra javasolok.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)