Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek érdekeinek szem előtt tartásával, az ő szervezeteikkel való egyeztetés után 2004-ben megkezdte a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének korszerűsítését. Erre azért volt szükség, mert a korábban működő támogatási rendszer nem a megváltozott munkaképességű emberek érdekeit szolgálta, pazarló és áttekinthetetlen viszonyokat tartott fenn.

Az új rendszer bevezetésétől jelentős mértékű foglalkoztatásbővülést várunk. 2006-tól új, differenciált támogatásokat is igényelhetnek a rehabilitációs foglalkoztatók. Ezek a következők: szociális foglalkoztatási támogatásban részesülhet a munkáltató, ha szociális intézményen belüli foglalkoztatást folytat, a támogatás a munkabér és járulékainak megtérítésén túl kompenzálja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó további költségeket is - anyagköltség, eszközbeszerzés, adminisztrációs költségek, segítők munkabérei és járulékai.

Bértámogatás illeti meg alanyi jogon a munkáltatót, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, a támogatás a munkabér és járulékainak 40, illetve 100 százaléka között lehet, és nyújtható a munkába helyezéshez, illetőleg a munkahely megtartásához, továbbá a foglalkoztatási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához is.

A bértámogatás mellett költségkompenzációs támogatás nyújtható a védett szervezeteknek. A támogatás azoknak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó költségeknek a megtérítésére irányul, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülnének fel. Rehabilitációs költségtámogatás nyújtható ugyancsak a védett szervezeteknek, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek munkához jutási esélyei a munkavégzést gátló egészségügyi körülményeik miatt rendkívül korlátozottak. Ezek a támogatások a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek százszázalékos kompenzálását jelentik.

Kiszélesítettük a támogatásban részesíthető foglalkoztatók körét is. Míg korábban a dotáció kizárólag a nagyvállalkozások számára volt elérhető, addig az új bértámogatás alanyi jogon illeti meg a munkáltatók széles körét, a természetes személyeket, egyéni vállalkozókat, a kis- és közepes vállalkozásokat, egyesületeket, alapítványokat.

2007. január 1-jétől bevezetjük az úgynevezett védett piacok intézményét, amely lehetővé teszi, hogy a védett szervezetek a közbeszerzési eljárások során előnyben részesüljenek, illetve meghatározott beszerzési tárgyak esetében kizárólagosságot élvezzenek. Annak érdekében, hogy az érdekeltek az új támogatásokat megismerjék és felkészüljenek azok igénylésére, a jelenlegi támogatási rendszert az új támogatásokkal párhuzamosan működtetjük. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek 2007. június 30-ig igényelhetnek a korábbi rendszer szerint dotációt, és az új szabályok alkalmazására másfél év felkészülési idő áll rendelkezésükre. Ez éppen a munkáltatók kérésére került így kialakításra.

Nem látok összefüggést az egyensúlyjavító intézkedések és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása között. Önmagában az a tény, hogy a gazdálkodó szervezet rehabilitációs foglalkoztatást folytat, hátrányos helyzetet nem jelent. Az állami támogatások ugyanis kompenzálják azokat az esetleges veszteségeket, amelyek abból erednek, hogy a vállalkozás egészségkárosodással élő vagy fogyatékos személyeket foglalkoztat.

Meggyőződésem, hogy az új támogatási rendszer az európai uniós gyakorlatnak lényegesen jobban megfelel, mint a korábbi. A korábbiakban alkalmazott megoldás sajnálatos módon nem jutott azokhoz, akiknek szólt, hanem kézen-közön a megváltozott munkaképességűekkel olykor visszaélő munkáltatók számára volt állami támogatás, és azt gondolom, nem nekik kell a támogatást juttatni, hanem a megváltozott munkaképességűeket valóban foglalkoztató szervezetekhez.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)