Felszólalás adatai

Itt hagytak ránk - roppant cinikus módon - egy óriási, tetemes adósságot. Sikerült úgy megkötni az IMF-szerződést, hogy annak java részét 2012-ben és 2013-ban kell visszafizetni. Ebben az esztendőben 3,8 milliárd eurót fizet vissza az ország, és csak ebben a negyedévben egyébként 1 milliárd 136 millió eurót fizet vissza az ország. Ezt hagyták nekünk. Olyan szerencsésen sikerült időzíteni egyébként ezt, hogy amikor átveszi a Bajnai-kormány a kormányrudat, akkor végez ez nagy megszorítást, majd utána az egészet, az adósságterhet áttolja a másik kormányra, hogy bukjanak majd bele. Jelentem, nem ez történik. Az történik, hogy egy tehermegosztással kezeljük a válságot, és kezeljük azt a helyzetet, amit itt hagytak önök; fizetjük az önök adósságát, ha úgy tetszik.

De sikerült egyedi problémákat is megoldani, ami úgy gondolom, hogy további bizadalomra és reményre ad okot. Ilyen itt hagyott akna volt egyébként a devizahitelesek problémája is, ahol úgy gondolom, hogy az a megállapodás, ami létrejött a Bankszövetséggel, az lehetővé teszi, hogy minden adóscsoport számára valamilyen megoldás és teherkönnyítés jöjjön. És hozzátenném azt is, hogy a devizaadósság tekintetében sikerült vissza is fizetni devizaadósságot, a lakossági devizaadósságot, vagyis csökkent éppenséggel az a teher is.

A foglalkoztatást ön is említette. Tisztelt Képviselő Úr! A foglalkoztatás növekszik Magyarországon, minden statisztika ezt mutatja, magasabb egyébként, mint a válság előtt. Nem beszélve arról, hogy a kormány pedig indít egy munkahelyvédelmi akciótervet, amelyik minden számítás szerint szintén a munkahelyek megőrzését és megteremtését segíti.

Olyan adórendszert vezettünk be, tisztelt képviselő úr, amelyik a családokat hozza előnybe. A családoknál közel 170 milliárd forint marad, miközben önök a családi pótlékot csökkentették. Miről beszélünk? 170 milliárd, én úgy gondolom, hogy az reményt ad a családoknak.

A gazdaságot már ön is említette. Figyelembe kell venni, hogy egy nagyon erős átrendeződés található a gazdaságban, egy olyan átrendeződés, hogy sokkal inkább a magasabb hozzáadott értékű termelés felé visz. Mondhatnék vállalatneveket, de hadd ne mondjak itt ebben a teremben, de ha valaki visszaemlékszik az elmúlt fél évre, nagyon sok olyan új üzem nyílt meg vagy akár üzemcsarnok, ahol magas hozzáadott értékű termelés folyik.

Van persze egyvalami, ami úgy gondolom, hogy az előretekintés esetében egy kicsi reménytelenségre okot ad, az pedig éppen az, amit az előbb sikerült kapnom, a Talpra áll című kiadvány, amely szerint önök is, ha jól látom, progresszív adórendszerben gondolkodnak. És nem az a baj egyébként, vagy nem csak az, hogy vissza akarnak hozni egy olyan adórendszert, amelyik megbukott, amelyik válságba vezette az országot, hanem effektíve adóemelést szeretnének. Az LMP kerek perec leírja itt azt, hogy 16, 25 és 45 százalékos adót szeretne. Ha utánaszámolunk, akkor nagyon jól látható, hogy ez a személyi jövedelemadó, amit szeretnének bevezetni, a 16, 25 és 45 százalék, már az átlagjövedelemnél is adóteher-növekedést jelent, vagyis el akarja venni az embereknél ott maradt pénzt.

Gondolom, önök is az adóemelés pártja szeretnének lenni, mint ahogy az LMP is az adóemelés pártja, és a szürkegazdaság felé szeretnék terelni az embereket, vagyis megint legyen a minimálbérrel bejelentve mindenki, és utána majd zsebbe kapja a pénzt, vagy éppenséggel a jobban keresők pedig ilyen-olyan szürke utakon próbáljanak meg előrejutni. Én tudom, hogy önöknek fáj, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó a jövő évben valóban 16 százalékos lesz és valóban egykulcsos lesz, és valóban mindaz, ami tőle várható, a fogyasztástól kezdve a magasabb hozzáadott értékű termelés elősegítéséig mindezek a hatások megvannak, de lássuk be, amit önök javasolnak, az az adóemelés és a szürkegazdaság.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)