Készült: 2024.09.19.16:17:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2019.10.22.), 80. felszólalás
Felszólaló Balczó Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó törvényjavaslat számos törvény módosítását érinti, viszont annyiban könnyen kezelhető és szavazható, hogy ezek a törvénymódosítások egy koherens egységet alkotnak. Lényegében a célja a schengeni térség külső határainak védelme, az ehhez kapcsolódó információs rendszernek a korszerűsítése és bevezetése. Nyilván a schengeni külső határok védelme mindig is lényeges kérdés volt az Európai Unióban, a 2015-ös migrációs válság után alakult viszont központi témává. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy ez a határregisztrációs rendszer elsősorban a legális határátlépések informatikai nyilvántartására vonatkozik. Talán hogy számot is mondjak, hogy milyen mértékű adatot kell kezelni: 2018-ban a schengeni határon 400 millió európai uniós állampolgár lépett be, 200 millióan pedig harmadik országból, tehát 600 millió belépésről volt szó. Ez 2025-re 900 millióra várható, 600 millió uniós és 300 millió harmadik országbeli. Tehát érhető, hogy a Bizottság 2017-ben elfogadta ezeket a rendeleteket, amelyekkel ez a nehéz feladat kezelhető.

Az intelligens határregisztrációs rendszer bevezetésének legfontosabb célja a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ellenőrzés minőségének javítása, és egy nagyon lényeges szempont az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek pontos azonosítása és ezáltal gyakorlatilag az irreguláris migráció visszaszorítása. Ugyanis jelenleg a vízumengedélyek lejártát követő túltartózkodások nem mérhetők pontosan. A schengeni külső határokon nincs érvényben olyan rendszer, amellyel a nemzeti hatóságok kötelezően rögzítenék a harmadik országból érkezők belépésének és kilépésének dátumát. Ezeket az útlevélbe pecsételve rögzítik, így a 180 napos időszakra, a 90 napos tartózkodásra jogosító rövid távú schengeni vízum lejáratát sem tudják a hatóságok automatikusan vizsgálni. Tehát ebben a tekintetben ez egy nagyon fontos előrelépés lesz.

Még egy szempontot hadd említsek! Magyarországnak, a magyar rendőrségnek van egy saját határellenőrzési regisztrációs rendszere, amely az EES, tehát az európai határregisztrációs rendszerben megkívánt alfanumerikus adatokat is fog tárolni. Az nagyon lényeges lehetőség, hogy mi fenntarthatjuk a saját rendszerünket, mert a saját biztonságunk érdekében az fontos, hogy ezek az adatok a nemzeti hatóság rendelkezésére álljanak anélkül, hogy külön a központi adatrendszerből kéne ezt lekérni. Tehát ebben az értelemben nem sért nemzeti érdeket, amit azért sokszor pozitívnak ítélhető uniós rendelkezésnél talán célszerű vizsgálni. Az európai utasinformációs és engedélyezési rendszer ehhez a schengeni határátlépési feladatteljesítéshez kapcsolódik, azzal a különbséggel, hogy az a vízummentes harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazható.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Most a Jobbik nevében ki tudom fejezni a támogatást, de azt mondom, hogy ez némileg formális, hiszen ez egy európai uniós rendelet, amely hatályba fog lépni, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy mi hogyan oldjuk meg ennek a hazai jogrendbe való beültetését, ami kodifikációs szempontból természetesen egy fontos és komoly feladat.

S még egy megjegyzést hadd tegyek, ami a támogatásunknak egy szempontját jelenti. A 2021-27-es költségvetési ciklusban a jelenlegihez képest a határigazgatásra fordítható összeg a háromszorosára fog növekedni. Tehát bízunk benne, hogy ez uniós forrásokból lesz megoldható.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai