Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az Országgyűlésnek különböző típusú felelősségei vannak. Mondhatni, hogy van nagyon komoly politikai, akár morális felelőssége, és van tételes jogi felelőssége is. Mostanában picit több szó esik a politikai vagy épp erkölcsi felelősségekről, és komoly vitát is vált ki a társadalomban az, hogy mi zajlik itt, az ülésteremben vagy épp a bizottsági üléseken. Azért talán a többségnek nem kell csodálkoznia azon, hogy a megszokott mederből az Országgyűlés szokott működése kilépett, hiszen az elmúlt években az ellenzéki jogokat korlátozzák, ellenzéki politikusokat, képviselőket közpénzen lejáratnak, aláznak, egyes képviselőtársaiknak, barátaiknak név szerint hoznak törvényeket, és jogtalan vagy legalábbis erkölcstelen előnyöket, másoknak pedig hátrányokat okoznak. Tehát ne csodálkozzanak azon, ha van ilyen; ahogy a miniszterelnökük, pártelnökük fogalmazott: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

De én a mai napon nem erről szeretnék beszélni (Németh Szilárd István: Ahhoz képest elég hosszan nyomta.), hanem arról a tételes jogi felelősségről, ami ezt az Országgyűlést terheli jelen esetben is. Az őszi ülésszak első ülését a tegnapi napon megtartotta az Országgyűlés, és jelen pillanatban két ügyben is mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés állapotában van a magyar Országgyűlés.

A magyar Országgyűlés többsége két ügyben is folyamatosan törvényt sért, ez az állapot pedig fenntarthatatlan és botrányos, tekintve főleg, hogy milyen ügyekről van szó.

Az egyik a választás tisztasága, a miniszterelnök által is tegnap nagyon hangsúlyozott, fontos, demokráciáról szóló kérdés, a választójogi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, a másik pedig a rokkantnyugdíjasokat érintő, sokkal inkább húsbavágó és egészen elképesztő történet. Az utóbbival kezdeném.

Az Alkotmánybíróság már tavaly novemberben döntött arról, hogy felül kell vizsgálni azt az embertelen eljárást, amivel önök a rokkantellátásokat átalakították 2012-ben. Az Alkotmánybíróság 2019. március 31-ig, azaz idén március 31-ig szabott határidőt ennek az Országgyűlésnek, hogy ezt a törvénytelen és embertelen állapotot szüntesse meg, és azoknak a rokkant, fogyatékos honfitársainknak a kárpótlását is intézze el, akiknek az életét az elmúlt években ezzel a törvénnyel megkeserítették. Ezen törvénynek az eredményeként tízezrek életében hoztak negatív változást, csökkentették a jövedelmüket vagy vették el, és hozták őket egyébként teljesen kezelhetetlen helyzetbe.

Az érintettek egy része nem adta fel, kiállt az igazáért, és Strasbourgig ment, ahol a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntött úgy, hogy a magyar kormány döntése gyakorlatilag az emberi jogok egyezményébe ütközik, a legalapvetőbb emberi jogok tiszteletben tartását is megsértette. Ezek után lépett csak a magyar Alkotmánybíróság és írta elő a magyar Országgyűlésnek, hogy tessék ebben az ügyben valamit csinálni, méghozzá a tavaszi ülésszakon. Most itt vagyunk október 22-én, és még csak a jogalkotási tervükbe se tették bele ezt a kérdést. Jelenleg úgy néz ki, hogy a magyar Országgyűlés ősszel sem kíván ennek a több tízezer magyar családnak az életén változtatni, kárpótolni őket, és a jövőben a rokkantellátásra jogosultak feltételeit tisztességesen meghatározni.

Képviselőtársaim, itt szeretnék egy pillanatra megállni. Voltam olyan családnál, ahol az idős házaspár, egyébként családi tragédiának köszönhetően a saját gyerekét és három unokáját nevelte, és néztem a könnyeivel küszködő embert, a férfit, aki elvesztette egyébként a jövedelmét ennek a törvénynek köszönhetően, és kétségbeesve ült otthon, és nem tudta, hogy a négy gyerekét, a három unokáját és egy saját gyerekét hogy fogja fölnevelni. Hogy az egyébként rájuk vigyázó asszonynak, hölgynek, feleségének kellett munkát keresnie egy kistelepülésen, hogy ezt valahogy megugorják. Embertelen, ami itt van, és azonnal lépni kell!

A másik kérdést pedig most döntötte el az Alkotmánybíróság, a 10599/2019-es döntésében, az Éljen Szekszárd Egyesület felhívására a minősíthetetlen plakáttörvényük tekintetében azt mondta ki, hogy a hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg az Országgyűlés a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat, ezért idén december 31-ig ezt meg kell tennie.

Felszólítom a kormányt és a fideszes többséget, hogy haladéktalanul nyújtsák be ezeket a törvényeket, és még ősszel fogadja el őket a parlament. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)