Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, aminek általános vitája június 27e és 29e között 30 órás időkeretben lezajlott. Ahogy az lenni szokott, a költségvetési törvényt a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalja, és lefolytatja a részletes vitát. Az elmúlt napokban ez megtörtént, és mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton az ő véleményüket is ismertetem. A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

(14.30)

A tárgyaló bizottságok véleményeit szeretném ismertetni azzal, hogy ezeknek a véleményeknek mindegyike megfogalmazódott és elhangzott ezeknek a bizottságoknak az ülésein.

Először a Költségvetési bizottság véleményét mondom. A kormány által előterjesztett 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése. A jövő évi költségvetés középpontjában a fenntartható növekedés áll, a szigorú és fegyelmezett gazdálkodás szem előtt tartásával. A kormányzat 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol, az államadósság további mérséklése mellett.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és a fejlesztések esetén található hiány. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el.

A bizottság üdvözli, hogy 2019-ben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken, a devizaadósság részaránya pedig szintén fokozatosan csökken. Napjainkban az adósság negyedét már a lakosság finanszírozza, amely az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.

A lakossági állampapírpiac növeli a finanszírozás biztonságát. A magyar gazdaság kilátásai alapvetően jók, ugyanakkor a nemzetközi kereskedelemben, illetve az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben a hiánycél eléréséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik.

Folytatódnak a növekedést elősegítő beruházási programok, összességében 4 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a következő évben. A tisztán hazai forrásból finanszírozott beruházások GDP-arányos nagysága 2019-ben már 4,5 százalékot tesz ki. Kijelenthetjük, hogy a növekedésből nem csak a versenyszférának jut több, ugyanis a költségvetés fedezetet teremt a kormánytisztviselői és a köztisztviselői bérrendezésre is, ennek módjáról, mértékéről ősszel fog dönteni a kormány.

Jövő évtől a hatéves bérmegállapodásnak megfelelően tovább csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5 százalékra, ami több mint 100 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. A nyugdíjas korú munkavállalók foglalkoztatása pedig a személyi jövedelemadón kívül minden közteher alól mentesül.

A családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetén 40 ezer forintra nő. Az áfa szelektív csökkentésének újabb lépése történik, mivel 5 százalékra csökken a tej áfája.

A Külügyi bizottság véleményét olvasom. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének évről évre töretlen növekedése jövőre is folytatódik. E növekedés elemei közül kiemelendő, hogy a határon túli magyarok lakta területeken gazdaságfejlesztési célra fordítható összeg az ideihez képest több mint háromszorosára nő. A minisztérium export- és beruházásösztönzési tevékenysége páratlanul sikeres, aminek nagy szerepe van abban, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, amely évről évre újabb történelmi rekordokat dönt.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A kormány a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében idén is tavasszal készítette el a jövő évi költségvetés tervezetét. A 2019. évi költségvetés méltóan szolgálja a következő kormányzati ciklus gazdaságpolitikai céljait. A költségvetési javaslat kiemelt figyelmet fordít hazánk megvédésére, a magyar családok támogatására, a foglalkoztatottság további bővítésére, a vállalkozások versenyképességének erősítésére. A dinamikus béremelések és az adócsökkentések folytatódnak, illetve tovább javul a háztartások jövedelmi helyzete.

Az Állami Számvevőszék véleménye is megerősíti, hogy a költségvetési javaslat megalapozott, támogatja a költségvetés rövid és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a gazdasági növekedés stabil és folyamatos megvalósításához.

A Gazdasági bizottság véleménye. A törvényjavaslat 2019-ben is arra törekszik, hogy megőrizze Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását, garantálja Magyarország biztonságát, határvédelmét és az illegális migráció elleni küzdelmet. A nemzeti kormány jól látható módon elkötelezett a nemzeti szuverenitás védelme, a keresztény kultúra megőrzése, a munkaalapú társadalom, az adócsökkentés politikája, valamint a magyar családok és a gyermekvállalás támogatása mellett. Az elmúlt időszak adatai alapján a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. A gazdasági növekedés fenntartása és további ösztönzése érdekében mintegy 4 ezer milliárd forint értékű kormányzati támogatással megvalósuló beruházás megvalósítása is része a költségvetésnek.

A magyar kormány 2010 óta a családokat és a munkahelyteremtést támogató adócsökkentő politikát folytat. Ennek eredményeként emelkednek a bérek, nő a foglalkoztatás, és dinamikusan bővül a gazdaság. A kormány adócsökkentő politikája 2019-ben is folytatódik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jövőre tovább csökkennek a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és a családok adóterhei, és jó hír, hogy a jövő évben 2015-höz képest duplájára fog nőni a kétgyermekesek családi adókedvezménye, így közel 350 ezer családnál marad több pénz. Ez a növekedés éves szinten akár 240 ezer forint többletjövedelmet is biztosít a családoknak 2015-höz képest. Összességében tehát megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A bizottság többségi álláspontja szerint biztonság nélkül nincs jólét. A kormány kiemelt figyelmet szentelt a törvényjavaslat elkészítésekor az Európában sorra jelentkező, akár gazdasági válsághelyzetet is előidéző, figyelemfelhívó jelekre. Ezen biztonsági kockázatot jelentő európai gazdasági tényezők miatt 50 százalékkal emelkedik az általános tartalékként szolgáló keret. Pontosan ezen veszélyek és kihívások miatt kerül elkülönítésre jövőre közel 350 milliárd forint a közbiztonságra és a rendőrség működésére, valamint fejlesztésére. Ezzel együtt januártól újabb 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbi emelésekkel együtt már 50 százalékos illetményemelés lesz összességében.

A hazánk védelmét és biztonságát is szavatoló terrorelhárítási feladatokra 25 milliárd forint jut majd. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2019. évi költségvetése biztosítja a törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos működés kereteit. Ezenkívül további 15,7 milliárd forint többlettámogatás jut a rendőrség határvédelmi és mélységi felderítési feladatainak ellátására, 9,4 milliárd forint támogatás a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal működésére, illetve 77,5 milliárd forint a katasztrófavédelem működésére és fejlesztésére.

Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarország 2019. évi költségvetési tervezete nemcsak a családok támogatásához és a számos területen megvalósuló fejlesztéshez járul hozzá, hanem képes lesz megvédeni az ország határait is az illegális migráció elleni küzdelemben.

Megállapítható, hogy a költségvetési javaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye. A Honvédelmi és rendészeti bizottság a lefolytatott részletes vita során megállapította, hogy a kormány által tervezett jövő évi költségvetés segíti a gazdaság további erősödését, hazánk biztonságának megtartásával párhuzamosan.

(14.40)

A kormány a gazdasági megközelítésű tervezés mellett kiemelt hangsúlyt fektetett Magyarország megvédésére, biztonságának szavatolására a jövő évi költségvetésben. Teljesen egyértelmű, hogy az egész Európát sújtó bevándorlás és az azzal együtt járó terrorveszély, valamint az ahhoz kapcsolódó közbiztonsági követelmények miatt a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz a biztonság. Pontosan ezen veszélyek és kihívások miatt került elkülönítésre közel 350 milliárd forint a közbiztonságra, valamint a rendőrség működésére, illetve fejlesztésére. Ezzel együtt januártól újabb 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbi emelésekkel együtt már 50 százalékos illetményemelés lesz. A hazánk védelmét és biztonságát is szavatoló terrorelhárítási feladatok 25 milliárd forintot kapnak majd.

Magyarország Kormánya 2019-ben 512 milliárd forintot kíván fordítani a Magyar Honvédségre, ami 85,5 milliárd forinttal több, mint az ez évi összeg. A cél az volt, hogy a védelmi kiadásaink a következő években megduplázódjanak. Magyarországnak egy ütőképes hadseregre van szüksége, amelynek megvalósításához a kormány a jövő évi költségvetéssel egyértelműen hozzá tud járulni.

A Zrínyi 2026 névre keresztelt honvédelmi és haderőfejlesztési program soha nem látott képességfejlesztést fog eredményezni hazánk honvédelme számára. A fejlesztési program eredményeként a 2010 előtt teljes mértékben elsorvasztott képességeket fogja újra talpra állítani a honvédség, növelve ezzel a hadsereg ütőképességét. A fentiekkel párhuzamos cél pedig a magyar honvédelmi és védelmi ipar újraindítása, amelynek során magyar vállalkozások bevonásával tudjuk majd kialakítani a fegyveres testületeket ellátó exportképes hadiipari kapacitásainkat.

A Népjóléti bizottság véleménye. A költségvetés fő célkitűzésével összefüggésben a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság megteremtése, valamint az ország biztonsága a bizottság feladatkörére tekintettel a következő elemeket tartalmazza: jövőre tovább nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye havi 40 ezer forintra; a családtámogatási kiadások a rendszerváltozás óta először haladják meg a 2 ezer milliárd forintot, amelynek keretében a családi otthonteremtési kedvezmény céljaira 242 milliárd fog rendelkezésre állni.

Az egészségügy költségvetésével kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy 2010-hez képest több mint 500 milliárd forinttal növekedtek az egészségügyi ráfordítások, a 2019. évi költségvetés alapján az ideiekhez képest 101 milliárd forinttal nőnek a területre fordítható pénzeszközök. 52 milliárd forint a kórházak, 4 milliárd forint pedig a szakrendelői ellátások többlettámogatását szolgálják. A budapesti egészségügyi fejlesztések kapcsán 42 milliárd forint áll rendelkezésre eszközbeszerzésekre. Megjelenik továbbá a költségvetésben a családbarát szülészetek kialakítására szolgáló 10 milliárd forint, amely hozzájárulhat a gyermekvállalási kedv erősítéséhez. Fontos a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási arányának további növekedése, amellyel kapcsolatban a piaci szereplők bevonásának is igen meghatározó szerepe van.

Összességében megállapítható, hogy a szociális ágazat, az egészségügy, a családpolitika számára többletforrást fog biztosítani a jövő évi költségvetés.

A Kulturális bizottság megállapítja, hogy a tervezet megfelel a házszabályi rendelkezéseknek.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megállapítja, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Az Igazságügyi bizottság is hasonló megállapításra jutott: megállapította, hogy ez a házszabályi megfelelés megvalósul a törvényjavaslattal.

A Mezőgazdasági bizottság véleményét olvasom önöknek. Az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő stabilitást mutatott, és ez 2019-ben is folytatódni fog. Jórészt ennek a folyamatos stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének gerincét adja. A nemzeti agrártámogatásokra a 2019. évi költségvetésben 78 milliárd forint került betervezésre. A nemzeti agrártámogatások mellett a különféle állattenyésztési és állatvédelmi támogatások, a tanyafejlesztési program, az osztatlan közös földterületek felszámolására irányuló program, valamint a 2012-ben elindult sertésstratégia intézkedéseinek költségvetési háttere is szilárd.

Az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetén a 2018. évvel megegyező összegű, tehát változatlan a jövő évi költségvetés. Ennek megfelelően változatlanul a méhészeti program több mint 100 millió forinttal több támogatást kap, az „Igyál tejet!” program kerete 100 millió forinttal, az iskolagyümölcs-programé pedig több mint 500 millió forinttal emelkedik a 2017-es támogatásokhoz képest.

Az ágazat stabilitásának fenntartását a támogatásokon kívül egy másik fontos eszköz is szolgálja, a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. A 2019-ben rendelkezésre álló források, amelyeknek összege 4,3 plusz 4,3, tehát összesen 8,6 milliárd forint, továbbra is telhetővé teszik, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Ezenfelül az országosan kiépített és 2018. május 1-jétől működő jégkármegelőző rendszer működési költségeit is ebből az alapból finanszírozza a tárca, maximum másfél milliárd forintnyi keretösszeggel.

A támogatásokon kívül fontos, hogy az agrár-célelőirányzatok költségvetési háttere a korábbi évekhez hasonlóan képes lesz biztosítani a különböző kutatási, védelmi és érdekképviseleti feladatok hátterét, az agrár-célelőirányzatokra fordítható összeg 5,8 milliárd forinttal fog emelkedni. Külön kiemelendő, hogy új előirányzatok is jöttek létre, a Tokaj borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatására például 688 millió forint, valamint a zártkerti programra közel 2 milliárd forintnyi keretösszeggel.

Megállapíthatjuk, hogy költségvetési oldalról minden, a további jó működéshez szükséges forrás rendelkezésre áll, a 2019. évi költségvetési tervezet a korábbi évekhez, de leginkább a 2010 előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság részére, és várhatóan továbbra is stabilitást tud nyújtani.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. Magyarország központi költségvetése a legjobb fokmérője annak, hogy miként sikerült az elmúlt nyolc évben a külhoni magyarság támogatását rendszerszintűvé tenni. Magyarország immáron évek óta költségvetésében szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését, a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében indított programok folyamatosságát és folyamatos bővülését. A kiszámítható magyarországi, anyaországi támogatásnak köszönhetően az elmúlt években mintegy 5 ezer külhoni intézmény működése és programjai váltak fenntarthatóvá. A Bethlen Gábor Alapból nyújtott forrásokkal nemcsak megtartottuk, de jelentősen megújítottuk és bővítettük a külhoni magyar közösségek megmaradásához szükséges intézményrendszert. A költségvetésben biztosított forrásoknak köszönhetően több olyan program folyamatosságát, folyamatos bővítését tudjuk garantálni, amelyek jelentős lépéseket tesznek a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében.

(14.50)

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éveinek keretében 2012 óta a külhoni magyar közösségek egy-egy csoportjának kiemelt támogatása valósul meg. Folyamatosan bővül a Kőrösi Csoma Sándor-programban és a Petőfi Sándor-programban kiküldött ösztöndíjasok és ezáltal támogatott közösségek száma is. 2018-ban már 215 ösztöndíjas érkezik a diaszpórában és a szórványban élő magyarokhoz. A 2019. évi költségvetési tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásainak mintegy 1,4 milliárdos növekedésével továbbra is biztosítottnak látjuk a nemzetpolitika stabilitását. Kormányzati szinten 2017-ben több mint 100 milliárd forintot fordítottunk nemzetpolitikára, az idei évben hasonló nagyságrendű támogatásra van kilátás, a 2019-es tervezet előirányzatai pedig ennek az összegnek a további növelését hozhatják.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság programjaira és a Bethlen Gábor Alapból nyújtott támogatások mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási, kulturális és egyházi támogatásaival jelentős előrelépéseket tettünk az egységes Kárpát-medencei oktatási és kulturális tér megteremtésében. Ennek a munkának a folytatását garantáljuk, és garantálják a 2019. évi előirányzatok és az a tény is, hogy az egyházi ügyek és a nemzetpolitika az új kormányzati struktúrában közös irányítás alá kerültek. Nagy örömmel látjuk, hogy a Határtalanul!-programra szánt források tovább növekednek, így 2019-ben már több mint 5,6 milliárd forintból folytatódhat a kezdeményezés.

A tervezet szintlépést jelent a gazdasági terület egységes Kárpát-medencei kezdeményezésében is, hiszen a korábbi évekhez képest nagyságrendileg nagyobb összeget, mintegy 50 milliárd forintot biztosít a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervek korábbi években megkezdett végrehajtásának folytatására. Az agrárterületeken is jelentős előrelépések történnek a külhoni magyarság felé való nyitásban. A Kárpát-medencei falugazdászprogram elindításával 2019-ben több mint 400 millió forinttal nőnek a nemzetpolitikai célú források ebben a szektorban is.

Összességében elmondható, hogy egy nemzetpolitikai szempontból biztató tervezetet látunk, amelynek megvalósítása és megvalósulása egyszerre eredményezi majd a külhoni magyarság megmaradását, valamint az anyaország és a külhoni magyarság minél több szakterületen való együttműködésének megerősítését.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleményét olvasom önöknek. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. 2010 óta közel 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, és rekordokat dönt a foglalkoztatás, miközben a bérek hosszú évek óta nem látott ütemben nőnek. Ezt az utat folytatva készült el Magyarország 2019. évi költségvetési javaslata, és továbbra is kiemelt szempont a teljes foglalkoztatottság elérése. Ennek érdekében tovább csökkennek a munkát terhelő adók.

Az Európai ügyek bizottságának véleményét olvasom. A törvényjavaslat a fegyelmezett fiskális politika révén megfelel az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is. Továbbá a nemzetiössztermék-arányos államadósság továbbra is csökken, összhangban az Alaptörvényben meghatározott adósságfék intézményével. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 1905 milliárd forint jut Magyarországra jövőre mind a beruházási és strukturális alapok, mind a közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)