Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan témával szeretnék foglalkozni, amely ma már sajnálatosan az ország hét megyéjét érinti, nevezetesen a területi különbségek csökkentésével és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával.

Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett az Európai Unióhoz történő felzárkózásban. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 1998-ban az Európai Unió átlagának 48,4, 2000-ben már 51,3 százaléka volt. Eközben azonban nem mérséklődtek, hanem éleződtek az országon belüli különbségek. Az ország központi régiója és a Nyugat-Dunántúl látványosan elszakadt az ország keleti felétől és a Dél-Dunántúltól. Míg 1998-ban a közép-magyarországi régió egy főre jutó GDP-je 2,2-szerese volt az észak-magyarországinak, addig ez a különbség alig két év alatt, 2000-re 2,4-szeresre emelkedett. Még nagyobb a különbség növekedése, ha a megyék vagy ezen belül egy-egy kistérség fejlettségét nézzük. Budapest egy főre jutó GDP-je 1998-ban 2,7-szerese, 2000-ben már háromszorosa volt a Nógrád megyeinek.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az országos átlagnál jóval kisebb ütemben, de a hátrányosabb helyzetű megyékben is megindult a növekedés. Míg a kilencvenes évek első felében nem csupán relatív, de abszolút helyzetük is romlott, addig a kilencvenes évek második felétől ezekben a régiókban is megkezdődött a fejlődés. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy a Horn-kormány 1997-től külön támogatást biztosított a versenyben hátránnyal induló megyék számára.

Az elmúlt négy év megosztó, nem csupán a politikai, de a gazdasági, szociális különbségeket is élező politikája nem kedvezett a területi felzárkóztatásnak. Még arra is volt kormányzati kísérlet, hogy megszüntessék a leghátrányosabb helyzetű megyék részére biztosított költségvetési garanciát, ezt azonban végül is az érintett megyék képviselőcsoportjainak a politikai különbségeken felülemelkedő együttes fellépése akadályozta meg. Ennek a politikának a következménye, hogy nem csökkent az egy főre jutó GDP-jét tekintve az országos átlag 70 százaléka alatt lévő megyék száma, hanem mára ötről hétre emelkedett.

Most, az uniós csatlakozás küszöbén a Medgyessy-kormány gazdaság- és társadalompolitikájának szinte minden elemén tetten érhető az az alapvető törekvés, hogy az egész ország, ne csupán annak fejlettebb régiói csatlakozzanak az Európai Unióhoz, az ország minden polgára élvezze a fejlődést, az életminőség javítását, ne csupán a szerencsés kevesek! Ez a törekvés tükröződik abban is, hogy bár a 2003. évi költségvetés takarékos, az egyensúlyi szempontokat előtérbe állító költségvetés, mégis jelentősen emelkednek a területi felzárkóztatást, az esélykülönbségek csökkentését szolgáló támogatások. 2003-ban 22 százalékkal, 32,2 milliárd forinttal nőnek a közvetlenül a területfejlesztést, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását szolgáló, a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belüli források. Ebből több mint 23 milliárd forint szolgál a területi különbségeket csökkentő fejlesztések támogatására, amin belül új kiemelt hangsúlyt kap a kistérségek támogatása. Ebből a 23 milliárd forintból területfejlesztési céltámogatás 7,5 milliárd forint, kistérségi és települési felzárkóztatási célelőirányzat pedig 12 milliárd forint. Ez a 12 milliárd forint szolgál többek között a zsáktelepülési-térségi kapcsolatok javítására, hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének javítására, illetve infrastruktúra-fejlesztés támogatására.

Külön kistérségi támogatási alap 2 milliárd forinttal szolgál a leghátrányosabb helyzetű 42 kistérségnek abban, hogy önerő hiányában ezek a kistérségek is részesülhessenek a különböző fejlesztési támogatásokból. S nem utolsósorban az országon belüli tizenegy vállalkozási övezet rendelkezésére áll 1 milliárd forint, míg a Balaton-térség támogatására 0,5 milliárd forint. Az európai uniós előcsatlakozási PHARE-programok határ menti és kohéziós társfinanszírozására 5,3 milliárd forint szolgál, amelyhez várhatóan mintegy 7,3 milliárd forintos uniós pénz társul.

A területfejlesztés intézményrendszerének az uniós csatlakozással is összefüggő fejlesztésére 3,5 milliárd forint kerül majd felhasználásra. Szeretném megjegyezni, hogy László Csaba pénzügyminiszter úr expozéjában is megemlítette ezt az összesen 32,2 milliárdot az előző évi, tehát az ez évi 25,5 milliárddal szemben.

A területfejlesztési lehetőségeket a már jövőre rendelkezésre álló forrásokon túl tovább tágítja, hogy a különböző célelőirányzatoknál jelentősen emelkedik az éven túli kötelezettségvállalás lehetősége. Összesen az előirányzat 2003. évi összegének 70 százalékáig lehet a következő éveket terhelő kötelezettséget vállalni, amiből 50 százalék terhelheti a 2004-es évet. Ez a lehetőség a mintegy 23 milliárdos területfejlesztési előirányzatoknál további 12 milliárd forintnyi fejlesztés megindítását teszi lehetővé.

Természetesen más célelőirányzatoknál is a gazdaságfejlesztéstől a foglalkoztatásig prioritása van a területi különbségek mérséklésének. Ezek közül is szeretném kiemelni, hogy ötről hétre nő azon megyék száma, amelyek a hátrányaik leküzdése érdekében törvényben rögzített garanciát kapnak a különböző fejezeti kezelésű, pályázati úton elosztásra kerülő célelőirányzatokból való együttesen legalább 30 százalékos részesedésre. Ez a szabály az érintett megyék számára fejlesztési célkitűzéseik megvalósításához további mintegy 10-12 milliárd forint felhasználását jelenti. (Taps a kormánypártok soraiban.)