Készült: 2024.04.26.04:55:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2003.10.27.), 251. felszólalás
Felszólaló Dr. Dobó László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Honvédelmi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:23


Felszólalások:  Előző  251  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOBÓ LÁSZLÓ, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a bizottságban 8 tartózkodás mellett javasoltuk általános vitára ezt az előterjesztést, és a kisebbségi véleményt szeretném ismertetni. Hangsúlyozom, hogy az előterjesztés a korábbi országgyűlési határozatnak azt a pontját változtatná meg, illetve kihagyásra kerülne az a kitétel, miszerint a kiérkezéstől számított legfeljebb hat hónapon keresztül tartózkodhatnak kint a magyar katonák. Ez tulajdonképpen azt teszi lehetővé, hogy a jelenlegi előterjesztés alapján 2004. december 31-ig vegyünk részt az iraki misszióban.

Az előterjesztéssel kapcsolatban a honvédelmi bizottság ülésén az alábbi ellenzéki észrevételek hangzottak el, melyekről szeretném önöket tájékoztatni.

(20.10)

Elsősorban tudniuk kell azt, hogy a költségvetési törvénytervezettel egy napon tárgyaltuk ezt az országgyűlési határozati javaslatot, és Juhász Ferenc jelen lévő miniszter úrtól megkérdeztük, hogy mennyi a költsége ennek a hosszabbításnak, ő akkor a bizottsági ülésen azt mondta, hogy másfél milliárd forint. Csak tájékoztatásképpen szeretném hozzátenni, hogy ez a másfél milliárd forint közel azonos azzal a hozzájárulással, amelyet egy évben a NATO-nak Magyarország fizet; az 1,4 milliárd forint, tehát egy kicsit meg is haladja ezt.

Ezzel kapcsolatban még azt el szeretném mondani, hogy az iraki misszióval kapcsolatban a magyar állam megelőlegezi azokat a költségeket, melyeket a szövetségeseinktől majd valamikor bizonyos bontásban vissza fogunk kapni.

A második észrevétel az volt, hogy az iraki magyar kontingens feladatvégzésével kapcsolatban felmerült egy olyan aggály, miszerint a katonák - elsősorban az Egyesült Államok hadserege késlekedése miatt - a mai napig nem rendelkeznek megfelelő szállító kapacitással, így kétséges, hogy a kint lévő 300 fő milyen hatékonysággal tudja ellátni eredetileg tervezett feladatát. Tájékoztatásként kaptuk azt, hogy jelen pillanatban nem lehet megjósolni, mikor fognak ezek a szállító egységek, mintegy 140 technikai eszköz megérkezni a kint lévő magyar katonákhoz.

Továbbá elhangzott az is, hogy idő előttinek érezzük az országgyűlési határozat meghozatalát, mivel számtalan kérdés és változtatási kényszer is felmerülhet rövid időn belül a magyar kontingenssel kapcsolatban. Ezek közül a következőkre hívtuk fel a figyelmet: nyilvánvaló az, hogy a demokratizálódási folyamat Irakban hosszabb időt fog igénybe venni, mint azt akár júniusban, az országgyűlési határozat meghozatalakor - az elemzők véleményét is figyelembe véve - feltételezhette akár a parlament, akár a minisztérium. Nyilvánvaló az is, hogy a békefenntartás helyett jelen pillanatban inkább béketeremtés folyik Irakban, mely más felkészülést és adottságokat is igényelhet, nem beszélve a politikai szándékokról és a négypárti egyezség módosulásáról is.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy bár két ENSZ BT-határozat rendelkezik az iraki helyzetről, sem Franciaország, sem Németország, sem pedig Oroszország mint európai katonai nagyhatalmak nem kívánnak és nem kívántak eddig fegyveresen részt venni az iraki békefenntartásban, béketeremtésben.

Nem rejthetjük véka alá abbéli aggodalmunkat sem, hogy a napi híradásokat nézve egyértelmű számunkra, az iraki nép demokratizálódását eredményesen önállóan és kizárólagosan fegyveres jelenléttel nem lehet biztosítani. Az iraki kormány és a rendvédelmi szervek pedig vagy erélytelenek és kevés lehetőséggel rendelkeznek a helyzet konszolidálásához, vagy a szerveződés kezdeti stádiumában vannak. E szervek elfogadását tovább nehezítik a különböző vallási, politikai ellentétek, amelyek az országot jellemzik.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Összegzésképpen, a bizottsági ülésen elhangzottak alapján elmondható, hogy a határozati javaslat elfogadása mellett számtalan más körülményt mérlegelni kell ahhoz, hogy az iraki válság rendeződésére belátható időn belül lehetőség nyíljon; és a magyar részvétel szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy mind a kormány, mind a parlament ezen körülményeket a lehető legnagyobb gondossággal vizsgálja és tartsa szem előtt.

Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  251  Következő    Ülésnap adatai