Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látjuk és figyelemmel kísérjük, hogy a hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és hazánkban is egy igen dinamikusan fejlődő terület. A rendszer szervezését, a szabályozási környezetet és a technológiai fejlődést tekintve egyaránt gyors változásokat tapasztalunk. Ezek abba az irányba mutatnak, hogy olyan társadalmi és gazdasági berendezkedést működtessünk, amely a természeti környezetet minél kisebb mértékben terheli.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az emberi tevékenység okozta anyagáramlási rendszert minél inkább egy környezetbarát körforgásos rendszer irányába toljuk, a természeti tőkét felemésztő és az emberi környezetet romboló lineáris anyagáramlási rendszerek helyett növeljük a környezetbarát körforgásos anyagáramlási rendszerek arányát.

Ellenzéki képviselőtársaim többször kritikával illettek minket ‑ gondolom, ezt most is meg fogják tenni ‑, hogy gyakran nyúlunk a hulladéktörvényhez, és toldozgatjuk-foldozgatjuk. Én ezt nem így látom. Én azt gondolom, hogy a hulladékgazdálkodás egy nagy kihívás, nemcsak a hulladék mennyisége okoz a modern civilizált társadalmakban nagy gondot, hanem a hulladék folyamatosan változó minősége is, hiszen a technológia, az ipar fejlődésével olyan anyagok, vegyületek is kerülhetnek a környezetünkbe, amiket meg kell tudnunk tanulni kezelni. A hulladékgazdálkodást mindig a kihívásokhoz kell igazítani. Én azt gondolom, egy törvényhozó akkor követ el mulasztást, ha ezt az igazítást nem követi el folyamatosan. Államtitkár úr több területet is kiemelt expozéjában, amelyek szintén ezeket a kiigazításokat szolgálják. Az előttünk fekvő javaslat is azt szolgálja, hogy a szükséges változások megtörténjenek a hulladékgazdálkodás területén, és egy jobb helyzet álljon elő.

Én amikor ezeket a javaslatokat vizsgálom olyan képviselőként, aki a Fenntartható fejlődés bizottságában ül, két szempontot mindig figyelembe veszek. Az egyik az, hogy a javaslat segítse a mindennapi megvalósítást. Tehát valahol az élet írja elő számunkra, hogy hogyan kell a hulladékgazdálkodást jól csinálni. Én úgy látom, hogy az előttünk fekvő javaslatban számos olyan pont szerepel, amelyek valóban az élethez alakítják a már meglévő törvényt. Ilyen például az ‑ ezt államtitkár úr részletesen kifejtette ‑, amikor a díjbeszedési, valamint a díjhátralék-ke­ze­lési kérdéseket próbálja átfogalmazni és az élethez igazítani.

Vagy ilyen, amikor a közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatos módosításokat teszi. Vagy amikor a hulladéktörvény rendelkezéseinek megsértésével beszedett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjaknak a Fogyasztóvédelmi Hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettségét rögzíti. Vagy azt mondja, hogy az alternatív tüzelőanyag vegyes települési hulladékból történő előállításának és energetikai célú felhasználásának a szabályairól szóló rendelet megalkotásával összefüggésben, a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatban külön miniszteri felhatalmazást kell biztosítani. De ugyanígy fontos, hogy a szereplőket összehangoljuk, és például az EMMI-rendeletek igazodjanak azokhoz az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervben foglaltakhoz, ami a megvalósítást segíti. Vagy egy másik pontja a javaslatnak, amikor elhagyásra javasolja a már idejétmúlt és nem alkalmazott eszközt, amit a területi tervezés jelent.

A másik szempont, amit én szintén szoktam figyelni, az az, hogy mennyire segíti egy javaslat a fenntarthatóság szempontjainak a kivitelezését, mennyire tud ösztönzőként hatni a különböző szereplőkre, mennyire tudja őket együttműködésre ösztönözni. A mostani javaslatnak számos olyan pontja van, amelyik ezt célozza. Szerintem ilyen pont az, amikor az ellenőrzést hangsúlyozza és igyekszik azt gyakorivá tenni. Ahogy államtitkár úr is mondta, az önkéntes jogkövetési magatartás felelősségét próbálja erősíteni, ami szerintem nagyon fontos. Vagy amikor a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszát megteremti, és abba a kitermelőket partnerként bevonja, és fontossá teszi az ő nyilatkozattételüket és együttműködésüket.

Ugyanilyen elem az, amikor a hulladék keretirányelvvel összhangban előkészíti a hazai mentességi rendeletet azzal, hogy létesítményeket biztosít vállalkozók számára a saját nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítására, vagy hulladékhasznosítás esetén megnyitja a lehetőséget a hulladékgazdálkodási engedély beszerzési kötelezettsége alóli mentesség előtt. Példa lehet számunkra az, hogy ha egy kistermelő, aki állati termékek előállításával foglalkozik és a melléktermékként keletkező zsírból szappant akar készíteni, akkor eddig mindenképpen engedélyt kellett erre kérni.

(12.30)

Most ez a javaslat szabad utat nyit, és sok költségtől mentesíti ezt a vállalkozót, hiszen ez a fajta mentesség már vonatkozni fog rá. Azt gondolom, hogy ez egy olyan javaslat, ami mind a fenntarthatósági szempontok megteremtésében is segítségünkre lehet, mind pedig abban, hogy az élethez igazítsuk a jogszabályokat. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)