Készült: 2024.09.19.20:30:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2017.11.14.), 172. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:42


Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogintézmény került elénk, amelyet elég régen szabályozott már a Magyar Országgyűlés, illetve amilyen érdekes, nem is a Magyar Országgyűlés szabályozta, hiszen ez még egy törvényerejű rendelet, amely egy 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezményt hirdetett ki Magyarországon, mégpedig 35 évvel később, tehát 1965-ben. Ez volt az első törvényerejű rendelet, az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet, tehát ez tartalmazta azokat a szabályokat.

Azt láthattuk, hogy a szocializmusban a váltó intézménye nem igazán működött, hiszen nem a szocializmus kereteire találták ki a váltó jogintézményét, és úgy, ahogy már az előttem felszólalók is említették, inkább a két világháború között volt ennek jelentősége, illetve majd a rendszerváltás utáni időszakban ez megélénkült, és bizonyos esetekben fölhasználták, kihasználták, sőt probléma volt, hogy sokszor visszaélésként próbálták a váltó jogintézményét felhasználni. Gyakorló ügyvédként én is kapcsolatba kerültem ezzel a 90-es években, és bizony inkább a negatív tapasztalatokról tudnék beszélni, ha itt a váltó intézményének a 90-es évekbeli magyarországi érvényesülését kellene használni.

Szerintem fontos az, hogy ezt újra szabályozzuk és ennek új keretet adjunk, nemcsak önmagában azért, hogy még egy törvényerejű rendelet tartalmazta a magyarországi szabályait, nemcsak önmagában ezért, de azt gondolom, hogy amennyiben valóban használnánk, akkor valóban fontos az, hogy megalkossuk ennek a keretét.

(17.30)

Bár az biztos, hogy a genfi egyezmény, amely mint említettem, még 1930-ban született, elég alaposan szabályozta a váltójog anyagi jogi rendszerét. És amikor a jogalkotó szándéka, illetve a kormány szándéka felmerült egy ezzel kapcsolatos új jogszabály megalkotására, akkor a célok között leginkább azt határozta meg, hogy elsősorban az eljárásjogi részét kell változtatni, vagy azt kell megalkotni, hiszen ez a genfi egyezményben nem nagyon szerepelt, illetve a genfi egyezmény ezt a részét leginkább az egyes országok saját joghatósága alá tartozónak tartotta, hogy ezeket a szabályokat alkossák meg az egyes országok törvényhozó testületei, szervei. Így került ez most ide, hozzánk is, de nemcsak az eljárásjogi része, hanem az anyagi jogi része is idekerült. Nyilván azt látjuk, amikor ez a jogszabálytervezet megalkotásra kerül, hogy az eljárásjog kialakításánál figyelembe veszi az eddigi jogi gyakorlatot, ami nagyon fontos. Nyilván kialakult ennek egy gyakorlata Magyarországon.

A jogalkotónak az volt a célja, hogy az új polgári perrendtartási törvény ne szabályozza a váltó érvényesülésének eljárásjogát, a jogok érvényesíthetőségének eljárási menetét ne szabályozza, és ezért is van arra szükség, hogy ebben a jogszabályban azt az eljárásjogi rendet is szabályozzuk, ami a polgári perrendtartásból kimaradt.

A jelenlegi jogszabálynak nyilván két része van. Az első, amely az anyagi jogi részéről szól. Ebben meghatározza a saját váltó, illetve az idegen váltó fogalmát, tartalmát, a váltó átruházását, elfogadását, a váltókezességet, a fizetés módját, illetve a megtérítési igény elfogadását fizetés hiányában; meghatározza az elévülést, meghatározza a kamatot, és nagyon sok mindent ezzel egyetemben. Majd a javaslat ötödik része az, amibe a jogalkotói célként megjelölt anyagi vagy eljárásjogi fontosabb szabályok kerültek. Itt az általános hatáskör szerinti bíróság, tehát törvényszék jár el első fokon.

Amit nagyon fontosnak talál a jogalkotó, illetve a javaslattevő, hogy a váltóval kapcsolatos eljárás egy soron kívüli eljárás keretében kerüljön a bíróságok elé. Ez egy nagyon fontos része az eljárásjognak, és a soronkívüliség elve gyakorlatilag a teljes eljárás folyamán, az eljárás minden szakaszában érvényesülni fog.

Tehát már maximum 30 napos határidőket tűzhet ki a bíróság; szünetelés maximum egy hónapra történhet; beavatkozásnak nincs helye; viszontkeresetnek nincs helye; a tárgyalási időközt 8 napban határozza meg a törvény; az ítéletben 3 napos teljesítési határidőt kell kitűzni; 15 napos az írásba foglalási határidő a bíróság részéről; a fellebbezés lehetősége természetesen adott, illetve a felülvizsgálati kérelem is, azonban a határidő itt 30 nap; mulasztás esetén igazolásnak helye nincs. Tehát egyértelműen mutatják ezek az eljárásjogi szabályok, hogy ez egy soron kívüli eljárás, és nagyon gyorsan be kell, kellene fejezni. Én úgy emlékszem, hogy annak idején, a kilencvenes években is hasonló módú volt a szabályozás, de azért több évig is el tudott tartani egy ilyen jó kis váltós per, úgyhogy kíváncsi leszek, hogy ez a szabályozás valóban fog‑e tudni érdemben gyorsítani, de mindenesetre előremutatónak tűnik. S amit már említettem, a gyakorlat figyelembe van véve ennél a javaslatnál.

Amit talán ki tudnék emelni negatívumként, hogy a kamatfizetéssel kapcsolatos jogszabály egy kicsit kaotikusnak tűnik. Szabályozva van, de nem látszik teljesen az összhang ezen a területen. Tehát ez az egy, amin talán lehetne egy picit finomítani.

Egyébként azt gondolom, hogy a szabályozásra szükség van, a szabályozásnak semmiféle politikai tartalma, felhangja nincs. Nincsenek belecsempészve olyan más jogszabályok vagy módosítások, amelyek politikai indíttatásúak lennének, így ez a javaslat álláspontom szerint támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai