Felszólalás adatai

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán történelmi jelentőségű, hogy most a kormány nevében expozét tarthatok a két törvény, illetve törvénymódosítás témájában, hiszen hosszú idő után újra a médiával összefüggő törvényjavaslatokat tárgyalunk: a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat. Tudjuk, hogy a médiapolitikai kérdések különösen érzékenyek, amelyekben rendszerint rendkívül nehezen lehet politikai megállapodásra jutni kormánypártok és ellenzék között. A most beterjesztett két javaslat elfogadására ezúttal mégis kivételesen jó esély mutatkozik.

Úgy gondolom, hogy mielőtt a törvényjavaslatok szakmai részleteiről beszélnék, érdemes a konszenzus fontosságáról is néhány szót ejteni, hiszen mint említettem, egy évtized óta erre nem volt példa. Az elmúlt fél évben a Miniszterelnöki Hivatal szakmai koordinálásával, az elmúlt évben létrehozott médiapolitikai csoport aktív közreműködésével a kormány nevében intenzív ötpárti tárgyalások folytak a médiaszabályozást érintő kérdésekről. Mind szakértői, mind pedig politikai körben sikerült olyan színvonalas és érdemi párbeszédet folytatni az ellenzék és a kormányoldal között, amelyre a médiatörvény '95-ös elfogadása óta nem volt példa. Arra pedig a 2002. évi jogharmonizációs módosítást kivéve bizonyosan nem került sor, hogy a résztvevők megállapodással álljanak föl a tárgyalóasztaltól. Reméljük, ez a megállapodás kitart a törvénytervezetek elfogadásáig.

Mindezek alapján nem túlzás azt állítani: a mostani törvényjavaslatok jelentősége túlmutathat a jogharmonizációs vagy műszaki-technikai kérdéseken. Hogy ez valóban így van-e, és alapot teremthet-e ahhoz, hogy sikerrel hajtsuk végre a közeljövőben az átfogó médiaszabályozási reformot, majd meglátjuk, mindenesetre a szakmai közvélemény, a tágabb közvélemény is ezt már régóta várja a parlamentben helyet foglaló pártok képviselőitől.

Tisztelt Ház! Nézzük az első, a jogharmonizációs célú módosítással foglalkozó javaslat legfontosabb elemeit! Ezek közül az első, hogy hatályon kívül kell helyeznünk a műsorelosztó hálózatok vételkörzetének korlátozásáról szóló rendelkezéseket. Ez a szakasz ellentétes egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló uniós irányelvvel, másrészt ellentétes az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv rendelkezéseivel. Az előbbi kimondja, hogy semmilyen korlátozás nem tartható fenn az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását illetően sem a szolgáltató által létesített elektronikus hálózaton, sem harmadik személy által rendelkezésre bocsátott infrastruktúrán keresztül, illetve hálózatok, egyéb létesítmények vagy telephelyek közös használata útján.

Mivel a médiatörvény vonatkozó rendelkezése a körzeti műsorszolgáltatás legmagasabb mértékének kétharmadában korlátozza a műsorelosztó vételkörzetének maximumát, így ennek az előbb ismertetett feltételnek ez a szabályozás nem felel meg. Az Európai Bizottság 2005 őszén emiatt kötelezettségszegési eljárás megindításáról értesítette Magyarországot. Bár a kormány több alkalommal is benyújtotta a törvényjavaslatot, az eltelt idő alatt az Országgyűlés nem módosította a kifogásolt rendelkezést, ezért az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a Magyar Köztársaság ellen, amelyről idén március 20-án hivatalosan is értesítette a magyar kormányt. A keresetet a Bizottság kizárólag abban az esetben vonja vissza, amennyiben az Országgyűlés a kifogásolt törvényi rendelkezést hatályon kívül helyezi.

A törvényjavaslat másik fontos eleme a médiatörvény tulajdoni szabályai között található, az országos műsorszolgáltatókra vonatkozó állampolgársági alapú megkülönböztetés módosítása. A jelenlegi szabály ugyanis állampolgársági diszkriminációt tartalmaz, és ezzel korlátozza a tőke szabad áramlását a többi EU-tagállam állampolgáraival szemben, így annak fenntartására nincs lehetőség. Szintén jogharmonizációs célt szolgál a médiatörvény hatályáról szóló rendelkezések módosítása az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak megfelelően.

Végül ebben a javaslatunkban a média területén is átültetnénk a közösségi fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, amelyekhez hasonlókat az Országgyűlés az egyéb ágazati szabályokban már jórészt elfogadott. A vonatkozó közösségi jogi normák célja, hogy megteremtse a fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó tagállami hatóságok közötti együttműködést az Unión belüli jogsértések elkerülése érdekében. Ez a hatóság a média területén nem más, mint az Országos Rádió és Televízió Testület, amelynek hatáskörét a módosítás a vonatkozó EK-rendelet végrehajtása érdekében egészíti ki.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ezek közül néhány rendelkezést akár még 50 százalékkal is vagy éppen 50 százalékot meghaladó módon is elfogadhatott volna az Országgyűlés, de éppen azért, hogy a kormánypártok, illetve a kormány is az egyetértésre, tárgyalásra utaló jóhiszeműségét bizonyítsa, engedte összekapcsolni a második kérdéskörrel. Tudniillik a jogharmonizációs módosítással együtt nyújtjuk be azt a műsorterjesztésről és a digitális átállásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a készülő átfogó médiaszabályozási reform első lépéseként tekinthetünk.

A törvény célja, hogy megteremtse a digitális átállás jogi feltételeit és ezzel a reform megvalósításának technikai, műszaki kereteit. A digitalizáció folyamata a hírközlésben és ezen belül a műsorterjesztésben ma már megkerülhetetlen tény. Az Európai Bizottság döntése szerint az Unió tagállamai vállalják a földi analóg műsorszórás 2011. december 31-éig történő lekapcsolását, és azt követően kizárólag digitális technikát fognak alkalmazni a műsorterjesztés területén. A javaslat tehát azt célozza, hogy ezt a folyamatot Magyarország a piaci verseny erősítésének szolgálatába állítsa az új digitális műsorterjesztési platform elindításával. Ezáltal az eddigieknél szélesebb fogyasztói rétegnek ad lehetőséget a sokcsatornás műsorkínálatból való választásra, s emellett olyan technológiai újítások bevezetését is lehetővé teszi, mint például a mobil televíziózás.

(13.30)

Egy sikeres pályázat esetén Magyarország akár az elsők között lehet Európában, amely országok a szolgáltatást elindítják.

A földi digitális műsorszolgáltatásokat és egyéb kiegészítő hírközlési szolgáltatásokat tömörítő multiplexek üzemeltetési jogosultságának pályáztatását a javaslat az úgynevezett erős multiplex modell szerint határozza meg. Eszerint az állam kizárólag a közszolgálati tartalmak kötelező továbbítását írja elő az üzemeltetők számára. Ezen túl az egyéb preferált tartalomszolgáltatások tekintetében csak szerződéskötési kötelezettség érvényesül abban az esetben, ha a szolgáltatók élni kívánnak a földi digitális hálózaton való terjesztés lehetőségével. Minden más, mintegy 60-80 műsortartalom továbbítása a multiplexüzemeltető és a műsorszolgáltatók közötti szabad megállapodás tárgya.

A műsorterjesztés szabályozása tekintetében a javaslat a vélemények és a tartalmak sokszínűségét igyekszik jogi eszközökkel garantálni. Ma már ugyanis a műsorterjesztői piac szereplői is olyan helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják a fogyasztók széles köréhez eljutó műsortartalmak kínálati piacát. A javaslat ennek ellensúlyozására vezeti be a médiapolitikailag meghatározó úgynevezett műsorterjesztő fogalmát. Ugyanakkor az is cél, hogy a műsorterjesztésre vonatkozó, eddig a médiatörvényben elhelyezett, de sokkal inkább hírközlési jellegű rendelkezések ezután külön törvényben, mind egy helyen szerepeljenek.

Remélem, hogy a törvényjavaslatok céljaival egyetértenek. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa mindkét javaslatot, hogy a médiaszabályozás reformját tovább folytathassuk, és nem utolsósorban persze a hazánk ellen folyó európai bírósági eljárásnak mielőbb véget vethessünk.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/2908. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2908/2., 3., 5. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztői expozé az előző törvényjavaslat tárgyalása során már elhangzott.

Most a kulturális bizottság álláspontjának és az ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben.

Először Lukács Zoltán bizottsági előadó úré a szó.

LUKÁCS ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! A kulturális és sajtóbizottság - mivel szervesen összefügg a két törvény - ugyanazon az ülésén tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, illetve módosító javaslatot, mint az előző törvényt. Arról számolhatok be önöknek, hogy ugyanaz a szavazati arány alakult ki: a Kereszténydemokrata Néppárt nemmel szavazott, a többi frakció pedig általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvénymódosítási javaslatot.

A miniszter úr expozéjában is elhangzott már, hogy négy fő iránya van ennek a módosításnak: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak való megfelelés, a tulajdonosi követelmények módosítása a közösségi jog négy szabadságelvének tekintetében, és fogyasztóvédelmi tárgyú aktusok alkalmazása, illetve az alkalmazási lehetőségek megteremtése. Talán a legfontosabb, de mindenképpen a legsürgősebb az a vételikörzet-korlátozás feloldása, ami miatt az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 115. § (4) bekezdése, ami a közösségi jogba ütközik, és emiatt folytatnak ellenünk kötelezettségszegési eljárást. Ehhez hozzátartozik és elhangzott a bizottsági ülésen, hogy a kormány egyébként már ezelőtt háromszor beterjesztette a parlamentnek azt a javaslatot, ami szerint ezt föl lehetett volna oldani, sőt volt egy egyéni képviselői javaslat is erre; ez mindahányszor kisebbségben maradt, és nem sikerült elfogadnia ezt a Háznak.

(14.50)

Most, hogy a két törvényt hónapokon keresztül együtt egyeztette az ezzel megbízott ötpárti csoport, úgy tűnik, hogy ebben a dologban is előre tudunk lépni. Ez kiderült a bizottsági vitán is, öt pártból négy párt ezt a javaslatot támogatta, úgyhogy a kulturális és sajtóbizottság ezt a javaslatot a Háznak is támogatásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére Lukács Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. LUKÁCS TAMÁS, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jegyzőkönyv számára is szeretném rögzíteni, hogy a Kereszténydemokrata Néppártnak nincs a törvény tartalma ellen kifogása.

Kizárólag az ellen van kifogásunk, hogy a két törvénynek, a digitális törvénynek és ennek a törvénynek most csak a részleteit tárjuk a parlament elé, nem pedig egy teljes médiatörvényt. Ezt tartottuk volna helyes tárgyalási módnak, de hozzáteszem, hogy miután ez technikai jellegű, jogharmonizációs technikai jellegű, tartalmi kifogásunk nincs ellene.

Azonban valamilyen módon csak ki szeretnénk fejezni azon tiltakozásunkat, hogy nem tartjuk elegendő garanciának, ha a végleges és tartalmi törvény megalkotása előtt egy országgyűlési határozat születik. Ha a törvényben nem kapunk megfelelő törvényi garanciát arra, hogy ez a két törvény csak együtt léphet hatályba, akkor természetesen ha a digitális törvényben megkapjuk azt a törvényi garanciát, hogy csak a tartalmi törvénnyel együtt lép hatályba, akkor a jogharmonizációs törvény tartalma ellen természetesen nincs kifogásunk, és akkor az álláspontunk természetesen változhat ezen a területen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeretben. Elsőként az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, bár többen jelezték közülük, hogy az előző felszólalásnál már elmondták ennek a napirendi pontnak a mondanivalóját is. De még versenyben maradt Jánosi György képviselő úr. Öné a szó.

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat mentén kialakult négypárti megegyezés tette lehetővé, hogy most már, immár negyedik alkalommal, az elfogadás esélyével tárgyalhassuk meg a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását.

Az 1996-os I. törvény módosítását négy alapvető ok tette indokolttá. Az első a már sokat emlegetett vételkörzeti korlátozás a műsorterjesztés terén, amely teljesen ellentmond az európai uniós jogszabályoknak. Így, ez is elhangzott már, az Európai Bíróság eljárást folytat Magyarország ellen. Ennek a kimenetele senki számára sem kétséges: egyetlen módon szüntethető meg az úgynevezett magyar ügy ezen a fronton, hogyha ezt a rendelkezést - közös akarattal - töröljük a médiatörvényből.

A másik fő ok az volt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt meg kellett feleltetnünk, meg kell feleltetnünk az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

Itt arról van szó, hogy ki kell terjesztenünk a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény személyi és tárgyi hatályát az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaira, azok állampolgáraira és azok vállalkozásaira is, hiszen itt is volt egy ellentmondás, a médiatörvény ily módon nem felelt meg ennek a megállapodásnak.

A harmadik ok a tulajdonosi követelmények módosítása a közösségi jog négy szabadságelvének megfelelően. A közösségi jog négy alapszabadsága közül a letelepedés szabadságát sérti a hatályos rendelkezés, ezt látnunk kell, amely állampolgársági alapú diszkriminációt tartalmaz. A módosítás a problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati joggal kapcsolatos állampolgársági és területi megkötéseket az EGT-megállapodásban részes államok tekintetében feloldja, így ezen a fronton is megfelelhetünk az említett megállapodásnak.

Végül a negyedik a fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok átültetése. Itt egy 2004-es európai parlamenti és tanácsi rendeletről van szó, amelyet igyekszünk átültetni a médiatörvénybe, úgy, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület hatáskörét bővítjük azzal a joggal, amit ez a rendelkezés előír.

Ennek a négy követelménynek ily módon megfelel a médiatörvény módosítása, ezért azt a szocialista frakció egyöntetűen támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Cser-Palkovics András képviselő úré a szó, ha kíván szólni. (Jelzésre:) Nem kíván.

A jegyző úr jelezte, hogy Pető Iván, Herényi Károly és Lukács Zoltán is visszalépett, tehát több írásban előre jelentkezett képviselő felszólalására nem kerül sor.

Kérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Nincs ilyen jelzés.) Kérdezem a miniszter urat, kíván-e szólni. (Dr. Szilvásy György nemet int.) Ön sem.

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

A következő napirendi pontunk előtt néhány perc szünetet rendelek el, mivel az államtitkár úr még nem érkezett meg az ülésre. (Rövid szünet. - Csizmár Gábor megérkezik az ülésterembe.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2913. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2913/2. és 3. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak; ha kifújta már magát, akkor 20 perces időkeretben rendelkezésére áll az idő.

Köszönöm szépen.

(15.00)