Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt levő törvényjavaslat több törvényt is módosít, közülük a legnagyobb terjedelmű változtatások a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető törvénykönyvről szóló törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt érintik. A törvényjavaslatban szereplő főbb módosításokat a megalkotásuk okául szolgáló igények szerint szeretném a következőkben röviden bemutatni.

A módosítások egy részét az új polgári perrendtartás elfogadása indokolta. A kártalanítással, illetve a polgári jogi igénnyel összefüggésben a polgári perrendtartás hatálybalépése alapjaiban érinti a büntetőeljárást, ezért a büntetőeljárás szabályozását e tör­vény terminológiájához, rendelkezéseihez kell alakítani. Ennek keretében a törvényjavaslat kiemeli, hogy a polgári jogi igény vonatkozásában a hiva­tal­bóliság követelménye az ügyész tekintetében nem érvényesül, mivel az ügyész csak kisegítő jelleggel és korlátozott jogosítványokkal érvényesíthet a sértett helyett polgári jogi igényt.

A törvényjavaslat a magánfél tekintetében eltér a sértetti jogutódlásra vonatkozó általános rendelkezésektől, ennek megfelelően a hozzátartozó, a törvényes képviselő vagy a sértett által eltartott személy helyett egységesen a jogutódnak biztosítja a magánfélként történő fellépés lehetőségét.

 (15.10)

Emellett a módosítás révén a büntetőeljárási törvényben egyértelműen rögzítésre kerül az is, hogy a polgári és büntetőeljárások közötti összhang és minél egyszerűbb átmenet érdekében a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai fennmaradnak, ha egyéb törvényes útra utasítás vagy visszavonása esetén az igényt a magánfél külön polgári eljárásban érvényesíti.

A gyakorlatban jelenleg problémát okoz, hogy a polgári bíróságok számos esetben nem kérik számon a beadványokon a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevélre vonatkozó követelményeit, ami egyrészt megnehezíti az ügy teljes körű elbírálását, másrészt a törvényességgel szemben is kételyeket ébreszt. Ennek megoldására a törvényjavaslat rögzíti, hogy a kártalanítás iránti igényt keresetlevéllel kell előterjeszteni, valamint meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit is.

A módosítások jelentős részét teszik ki az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos új szabályok. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1-jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani. Ennek megfelelően az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés szabályait a büntetőeljárás vonatkozásában is szükséges rendezni.

Fontos kiemelni, hogy a 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így csak a 2018. január 1-jétől július 1-jéig terjedő időszakra kell a szabályozást megteremteni, mégpedig az új, büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szabályok átvételével.

Emellett a büntetőeljárási törvény jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kellett vizsgálni. E felülvizsgálat alatt sor kerül azon ügyviteli szabályok technológiasemlegessé tételére, amelyek a hatályos szabályozás alapján kifejezetten papíralapú dokumentumokra vonatkoznak.

A nemzetközi és uniós joggal való harmonizáció, az uniós jogi aktusokból és a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó új vívmányok átvétele mára a nemzeti jogalkotás egyik meghatározó feladatává vált. Hazánk 2003. január 15. napján írta alá a nemzetközi bűnügyi együttműködésben jelentős változásokat bevezető, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2. kiegészítő jegyzőkönyvét.

A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésére ugyanakkor a hiányos jogszabályi környezet miatt mindeddig nem kerülhetett sor. A nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyságát az Európai Unió területén kívül jelentősen növelő kiegészítő jegyzőkönyv kihirdethetőségéhez szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása. Ennek keretében a büntetőeljárás átadásának, átvételének újraszabályozása egyértelmű és egyedi döntési helyzetet határoz meg. Emellett részletesen meghatározásra kerül az eljárás átadásának folyamata, valamint a speciális helyzetek esetén követendő eljárásrend.

A törvényjavaslat világosan elkülöníti a büntetőeljárás átadásától a külföldi államnál történő feljelentést, amely utóbbi akkor tehető, ha Magyarországnak nincs joghatósága vagy a Legfőbb Ügyészség nem intézkedik az eljárás megindítása végett.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról a speciális eljárási jogsegélyről is, amikor a fogva tartott személy ideiglenes átadására kerül sor az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba. Ilyenkor a megkeresett állam az általa fogva tartott sze­mélyt adja át a megkereső állam részére. A megkeresett tagállam tehát nem teljesít eljárási cselekményt, csupán a fogva tartott személy jelenlétét biztosítja a megkereső tagállam által folytatott eljáráshoz.

A törvényjavaslat több, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben már szabályozott jogintézményt lényegében azonos tartalommal épít be a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe. Így például a zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatás, az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozó alkalmazása vagy a hivatalos irat kézbesítése is az uniós tagállamok között már működő, hatékony rendszer átvételével kerül szabályozásra.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik kiemelt célja a bűncselekménnyel összefüggésben a sértett tulajdonát képező dolgok, vagyontárgyak visszaszolgáltatása. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza a tárgy visszaadására irányuló közvetlen és formális jogsegélyi együttműködést, valamint a nemzetközi körözésen alapuló, egyszerűsített eljárási formát is.

Több ponton módosításra kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény is. Ezek közül kiemelendő, hogy az eu­ró­pai nyomozási határozatról szóló irányelvnek megfelelően immár a hazai szabályozás is egyértelművé teszi, hogy a fogvatartottat az ideiglenes átadással kap­csolatban nyilatkoztatni kell, de az ideiglenes átadásra hozzájárulás hiányában is sor kerülhet.

Újraszabályozza a törvényjavaslat a felügyeleti intézkedést is, rögzítve, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a magyar jogszabályok az irányadók, azzal, hogy a magatartási szabályok megszegése miatt rendbírság kiszabásának helye lehet, azonban a terhelt személyi szabadsága nem korlátozható. A gyakorlati tapasztalatok alapján megreformálásra került a konzultációs eljárás intézménye is, amelynek célja a párhuzamos eljárásokból fakadó joghatósági összeütközések feloldása.

Végül a módosítások közül azokat emelném ki, amelyek a jogalkalmazói visszajelzések útján felszínre kerültek, vagy jogalkotó által saját hatáskörben észlelt visszásságok, hiányosságok kiküszöbölését szolgálják, illetve új társadalmi jelenségekre, újonnan felmerült problémákra igyekeznek megoldást nyújtani. E körben mindenekelőtt a büntető törvénykönyv egészségügyi termék hamisítása tényállásának kiegészítését kell megemlíteni.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul, hogy Magyarországra nagy mennyiségben, illegálisan, kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyag érkezik. A hatályos szabályozás szerint ezen anyagok nem minősülnek egészségügyi terméknek. Annak érdekében, hogy azokkal a személyekkel szemben, akik a kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas hatóanyagokkal arra feljogosítva engedély nélkül kereskednek, valamint akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti készítményeket nagy mennyiségben, szervezetten megszerzik és továbbadják, hatékonyabb legyen a büntetőjogi fellépés, szükségessé vált az előkészületi magatartás pönalizálása is.

Ugyancsak a büntető törvénykönyvet érintő módosítás a tiltott adatszerzés tényállásának pontosítása. A hatályos szabályozás „más lakása, egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely” fordulatát ugyanis az eredeti jogalkotói szándékkal el­lentétben a joggyakorlat szűkítően értelmezte. A jog­értelmezési probléma feloldása érdekében a törvényjavaslat által tett kiegészítés révén minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amely során a magánszemély elkövető alapvetően zárt térben olyan titkosszolgálati eszközt alkalmaz, amelyhez a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége.

Jogalkalmazói visszajelzések alapján felmerült a hatályos büntetőeljárási törvény olyan módosításának az igénye, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye a zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás szélesebb körű alkalmazását. A módosítás jelentős könnyítéseket vezet be e téren, biztosítva ezáltal ennek a kihallgatási formának a gyakoribb megvalósulását.

Ilyen egyszerűsítés például, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott nyo­mo­zási, bírói ülés esetén a távmeghallgatás elrendelését nem kell indokolni, illetve lehetőség van öt napnál kevesebb időtartamon belül is elrendelni. A tör­­vényjavaslat a büntetés-végrehajtási kódex csomagküldésre vonatkozó szabályait a tiltott áruk, első­sorban a kábító hatású anyagok, pszichoaktív szerek bejutásának megakadályozása céljából módosítja. A csomagok számának és gyakoriságának megtartása mellett a törvényjavaslat a csomagban megküldhető tárgyak körét korlátozza, azonban ezzel egyidejűleg olyan megoldást tartalmaz, amely továbbra is lehetővé teszi az elítélt kapcsolattartó általi támogatását.

Az Alkotmánybíróság 2017-es határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését. A törvényjavaslat e hiányosságot megszüntetve a büntetés-végrehajtási törvény új alcíme alatt szabályozza a pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat számos kardinális kérdést kíván rendezni. A megoldandó problémák egytől egyig olyan fontos kérdéseket érintenek, amelyek kezelése a jogrendszer hatékony, eredményes és a kor követelményeinek megfelelő működéséhez szükséges. A törvényjavaslat elfogadásával ezért nemcsak a külső kötelezettségeinknek tehetünk eleget, hanem a jogértelmezési kérdések tisztázásával, az eljárási szabályok aktualizálásával, az új jelenségekre reagáló háttérszabályozás kidolgozásával a jogalkalmazók munkáját is könnyebbé, hatásosabbá tehetjük.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

 (15.20)