Felszólalás adatai

TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Tévénézők és Rádióhallgatók! Nagyon sajnálom, hogy Révész Máriusz képviselőtársam mértéktelen politikai demagógiával helyettesítette a költségvetés tényeiről való közös gondolkodást. (Babák Mihály: A tényeken nem kell gondolkodni, azok vannak.) Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a 2009-es költségvetés közoktatást érintő részéről szólnék, még akkor is, ha ez a költségvetés a kényszereké, a korlátoké, és kevésbé a lehetőségeké.

Mindannyian tudjuk, hogy a világ pénzügyi válsága és a gazdasági recesszió általi fenyegetettség kényszerhelyzetet teremtett a hazai költségvetésben. Csak gyors, közösen vállalt összefogással, összehangolt intézkedéssorozattal védhetjük meg magunkat és eddigi értékeinket. Korlátozásokra van szükség, még akkor is, ha gyermekeink és ezzel együtt saját jövőnk a tét, mert gyermekeink ügye a legszentebb közügy. Ezt szolgálja az "Új tudás" program komplex, átfogó módon, esélynövelési szándékkal és minőségre törekedve.

Bár a kényszerköltségvetés megszorításai az egész magyar társadalmat érintik, mégsem igaz, hogy a kormány visszavonja vagy módosítja ezt a programot, mint ahogy ezt a média vagy akár ellenzéki képviselőtársaink nyilatkozatai hangoztatni szokták. Szinte minden napilap, folyóirat rémisztő címekkel hozza az "Új tudás" program elleni hangulatkeltést, pedig a program él, a program tartalmi megvalósítása továbbra is folytatódik, legfeljebb a bérügyi részekkel lesz halasztási kényszerünk.

Még a Pedagógus Szakszervezet jól tájékozott vezetője is kommunikációs hibára hivatkozik akkor, amikor ő maga véti a legnagyobb kommunikációs hibát a Tallózóban, amikor a program ellen szól. Az "Új tudás" program átfogó fejlesztési program tehát, szinte változatlan finanszírozással folytatjuk az ez évben megkezdett programelemeket.

Az érthető, és bizonyára sokak számára elfogadható is, hogy a közalkalmazottakat érintő korlátozás a 13. havi juttatást megvonja, és a 2009. évi bér növekedését korlátozza. Ez az ára annak, hogy meg tudjuk védeni közalkalmazottaink munkahelyét is és 12 havi biztos bérét is. Átmeneti jelleggel el kellett halasztanunk a kezdő tanári béremelést és a vezetői pótlékok emelését is. Ez egy halasztási folyamat, és nem a programról való levétel folyamata. De négy olyan teljesítményt ösztönző elemet is hoz az "Új tudás" program, amely a pedagógusok kiemelt megbecsülését, szakszerű, áldozatos munkájuk elismerését jelenti.

Tudnunk kell, hogy az elmúlt ötven év legátfogóbb közoktatás-fejlesztési programja indult el a 2008/2009-es tanévvel. Nagy várakozás előzte meg a kormány "Új iskola, új tudás - műveltség mindenkinek" programjának a meghirdetését, amely a közoktatás rendszerének a racionalizálását, a csökkenő gyereklétszámhoz, a hazai reális anyagi erőforrásokhoz és a pedagógus-óraszámok európai szinthez való igazítását tűzte ki célul. Ennek megtörténtét most a minőségi követelmények érvényesítésének a fázisa - amelybe beleléptünk - fogja követni.

Gondoljunk csak bele, hogy csak az előző tanévhez képest 18 ezerrel csökkent a közoktatásba bejövő gyereklétszám. Ez 50-60 iskola létszámát jelentheti, amelyben 1500-1600 pedagógus foglalkozhatna szakszerűen a gyerekeinkkel. Mindannyian tudjuk, hogy a fenntartható iskolaműködéshez a rendszert tehát racionalizálni kellett, ennek megtörténte után, az évi 30 milliárd forintos megtakarítás kivonása után viszont a minőségi fejlesztés fázisába léptünk.

(11.40)

Évi 130 milliárd forintot szán a kormány az intenzív közoktatás-fejlesztésre, ígéretéhez híven. E hároméves program anyagi hátterének egyharmada a költségvetést terheli, kétharmada pedig európai uniós forrás. A programot a kormány által felhatalmazott szakmai grémium szakszerűen készítette el, a hazai közoktatási helyzet figyelembevételével és az európai fejlesztési trendeknek megfelelően. Ez a program tehát egy szakszerűen kiművelt, komplex fejlesztőprogram, amelyet egy társadalmi és szakmai vitában próbáltunk ki, onnan hoztuk be az ötleteket, ezek az ötletek járultak hozzá a program csiszolásához.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megfelelő szakmai háttérrel, az Országgyűlés oktatási és kulturális munkacsoportja és bizottsága pedig támogató és kontrolltevékenységgel csiszolta ezt a programot. A program miniszterelnöki megbízottjaként magam is részt vettem abban a folyamatban, amely 80 rendezvényen kérdezte meg magukat a pedagógusokat, de nemcsak a pedagógusokat, hanem szülőket és minden magyar állampolgárt arról, hogy e programmal milyen célokat hogyan, hatékonyabban érhessünk el.

A pedagógusok tájékoztatásában a Pedagógus Szakszervezet is részt vett, közösen szervezett országos körúttal mentünk végig az ország megyéin, és kérdőíves felmérésekkel kérdeztük meg a folyamatban részt vevők véleményét. Az OKM honlapján több ezer pedagógus véleménye jelenhetett meg, került feldolgozásra és beépítésre. Úgy gondoljuk tehát, hogy a program társadalmi és szakmai vitája mintaszerű volt.

Júniusban egyezség született a pedagógusok jobb megbecsüléséért, dr. Hiller István miniszter úr és a reprezentatív szakszervezetek között. Ez az egyezség él, legfeljebb egyes elemei halasztásra kerültek. Soha nem látott lehetőségeket hoz tehát ez az egyeztetési folyamatban csiszolt program, amely napjaink társadalmi konfliktusai... - szinte meghazudtoló módon lenne realizálható összefogással, együttes akarattal.

Nézzük meg konkrétan a számok tükrében is, hogy az "Új tudás" program egyes pilléreihez milyen összegeket tervez a mostani költségvetés. Az első pillér a kora gyermekkori fejlesztésre koncentrál, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a megszületett gyermekeknek az életük első lépéseit követő védő-óvó rendszere rendkívül fontos a hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából. Száz új védőnői állás létesítésére vállalkozik ez a program, 350 millió forintos költségvetési pénzzel. Az óvodai és bölcsődei hálózatfejlesztésre 368 plusz 136 millió forintos költségvetési pénzre számíthatunk. Az a bizonyos beóvodáztatási támogatás, amellyel az óvoda rendszerébe szeretnénk behozni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, 760 millió forintra számíthat.

Az esélyegyenlőség és integráció segítésére az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés keretében 2,7 milliárd forintot szán a program. Ez 44 500 gyermek segítésére elegendő. Az óvodai fejlesztéshez 1 milliárd forintot rendelünk hozzá, 14 ezer óvodás segítése válik ezzel lehetővé. Az integrációs folyamatok segítésére szánt programok 400 milliós támogatással, az egységes iskolamodellek 271 milliós támogatással kaphatnak segítséget. A deszegregáció segítésére és a folyamatok monitorozására 200 milliót szán a költségvetés.

Esélynövelő szándéka tehát kétségtelen ennek a programnak, de ez az esélynövelés nemcsak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelésére szolgál, hanem a legtehetségesebbekére is. A tehetséggondozás soha nem látott komplex programrendszerrel indul, a nemzeti tehetségfejlesztési program keretében, amelyről már sokszor hallhattunk itt, a Ház falai között. 500 milliós a forrása annak az ösztöndíjrendszernek, amellyel a tehetséggondozás hálózatát szeretnénk támogatni. A kollégiumi szakmai fejlesztési program 240 milliót mondhat magáénak a tervezettek szerint, az Arany János tehetségfejlesztő és kollégiumi program pedig újabb ezer fő részvételére számíthat.

Az esélynövelés mellett a harmadik nagy értéke ennek a programnak a minőségre való törekvés. A pedagógusok jobb elismerését szolgálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanító pedagógusok támogatása 3,7 milliárd forinttal. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozók és gyógypedagógusok támogatása 1 milliárd forintnyi.

Új elem ebben a programban az osztályfőnöki munka támogatása, amely 2,5 milliárd forintot szán ennek a nagyon fontos tevékenységnek a támogatására, hasonlóan a teljesítménymotivációs pályázat 3 milliárd forintjához. Nagyon-nagyon sok jó gyakorlat bizonyítja, hogy ez a pályázat a pedagógusmunka kiemelkedő szintjét becsüli meg, a 2008-as évben 341 intézmény több mint tízezer pedagógusa érintett ebben. A vezetői elismerések elhalasztása nem jelenti azt, hogy levettük ezt a napirendről, hiszen a vezetésfejlesztés óriási tartaléka még a közoktatási rendszerünknek.

Úgy gondoljuk, hogy az "Új tudás" program elemeinek a megtartásával és támogatásával egy nagy lehetőséget kapunk a közoktatás megújítására. Hiller miniszter úr szerint is a kormány gondolkodásának a középpontjában még mindig az "Új tudás" program áll, ezt támogatja a pedagógustársadalom, a pedagógus szakma is, hiszen összességében ebben az évben 123 milliárd forintos támogatási részből 27 milliárdot vállal a közoktatás költségvetése.

Az alkotó együttélés és együttműködés, a közjó szolgálata mindannyiunk felelőssége, Szent István-i intelem alapján úgy gondolom, mindannyiunknak azon kell munkálkodni, hogy ezt a programot együttes erővel, optimális anyagi kihasználással segítsük.

Ehhez kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását a költségvetés elfogadásában. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)