Készült: 2024.09.24.18:58:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

247. ülésnap (2005.09.20.), 92. felszólalás
Felszólaló Gál Kinga
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÁL KINGA (Európai Parlament, Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportja): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy nagy köszönetemet, hálámat fejezzem ki, hogy ez a megtiszteltetés ért, hogy a Ház falai között beszélhetek, és nem akármilyen témában, hanem erdélyi magyar származásúként éppen Románia európai uniós csatlakozása tárgyában.

Arról vitázunk ma itt, hogy az Európai Unióban majdhogynem elsőként ratifikáljuk-e a Romániával és Bulgáriával az év áprilisában aláírt csatlakozási szerződést. Egy szempontot mindenképpen érdemes szem előtt tartani a mérlegeléskor: a ratifikálás időpontjának jogi értelemben nincs jelentősége, ám egyértelmű politikai üzenete, szimbolikus jelentősége van. Nem kétséges, hogy igent kell mondanunk, és igent mondunk a csatlakozási szerződés ratifikálására.

Románia, Bulgária felvétele az Európai Unióba történelmi pillanat. Történelmi pillanat ez Románia polgárainak és a számomra különösen fontos erdélyi magyarságnak. Hiszem, hogy a másfél milliós őshonos magyar kisebbséget a csatlakozás erősítheti jövőképének alakításában, és esély lehet az önigazgatás, az autonómia és a saját lábon való megállás elérésére.

Tisztelt Képviselők! Románia, Bulgária nagy változáson ment át az elmúlt tizenöt évben: elmaradott, a szó szoros értelmében sötétbe burkolózott, helyenként középkori állapotokat mutató ország egy kemény diktatúra után rövid idő alatt NATO-taggá, EU-tagjelölt állammá vált - gondolok itt most Romániára. Ugyanakkor a sikereken kívül megoldatlan kérdések is terhelik az átmenetet, ott vannak a problémák, amelyek ma is megválaszolatlanok. Ratifikálnunk kell, és egyszerre ki kell mondanunk a problémákat, mert a megnevezés, a néven nevezés már hozzájárulhat a megoldáshoz; és segítenünk kell a Romániában élő embereken, az egyszerű embereken, az erdélyi magyar emberen, és azzal, hogy mi néven nevezzük a problémákat, azáltal segítünk ezen embereken.

Kiemelném itt a Románia által a környezetvédelem területén kért átmeneti mentességek sorát, és kifejezetten azokat, amelyek Magyarország természeti adottságainak állapotát érintik. Hogy mi lesz Verespatak sorsa, arra ma sem ad senki megnyugtató választ, miközben a képviselői irodaházban, Brüsszelben már kopogtatnak azok a cégek, amelyek Verespatakba beruháznak, és a lobbiirodáikat felállították Brüsszelben.

Kérdés, hogy történt-e konkrét lépés az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása terén a gyakorlatban. Miközben a kormányzó párt elnöke meghirdeti ezt elviekben, éppen a Néppártba való felvétele kérése kapcsán, a gyakorlatban Kolozsváron nem adtak át ingatlant, azok visszaadását sorra peres útra terelik. A magyar nyelvű felsőoktatás, az állami magyar egyetem ügye, a csángók kulturális jogai, a magyarság autonómiatörekvései, ezek mind-mind azok a kérdések, amelyek igenis számunkra néven nevezendők.

Tisztelt Ház! Mindezek ellenére - tudatában a kérdés jelentőségének és szimbolikus erejének - mi itt igent mondunk a ratifikálásra, és igent fogok mondani a ratifikálásra az Európai Parlamentben, és ezzel lehetőséget adunk Romániának. De érdemes odafigyelni a brüsszeli álláspontra is, amely mindenképpen óvatos e tárgyban, és ki fogja várni az október végén megjelenő bizottsági jelentést, amit majd az Európai Parlament az év végéig véleményez. Nem biztos ugyanis, hogy Romániának az Unió hivatalos véleménye szerint sikerült megnyugtató válaszokat adni az általam imént feltett és az általa is nehezményezett kérdésekre. De amelyek megoldható kérdések, a védzáradéknak választ kell adnia hasonló esetekre is, hogy a tényleges csatlakozás napjára mindenki megnyugodhasson kételyei felől.

A feladat nem egyszerű. Egyéves munkám az Európai Parlamentben világossá tette számomra, hogy a jövendőbeli Románia képe - az ott élő magyarságét beleértve - sok mindenben rajtunk is múlik. Közös érdekünk Románia csatlakozása, tisztelt uraim és hölgyeim. Ahogy nekünk is, nem utolsósorban Románia lakosságának is csak az lehet az érdeke, hogy nyertese legyen ennek a csatlakozásnak, hogy a mostani igen szavazatunk esélyt jelentsen ezen emberek számára, mert - és különösen említem itt az erdélyi magyar közösséget - már nem engedheti meg magának, hogy ne csakis nyerteseként kerüljön ki a csatlakozásból. Ebben van mindannyiunknak, uraim és hölgyeim, óriási felelősségünk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai