Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Fel nem foghatom, hogy önnek és a Fidesznek miért érdeke elhallgatni a valóságos adatokat. Fel nem foghatom, hogy a munkaerő-piaci mozgások kapcsán miért csak a mozgás egyik irányáról beszél és a másikról nem; hogy hamis képet fest a magyar gazdaságról, hogy hamis képet fest a magyar munkaerőpiacról, fel nem foghatom, hogy ez önnek miért érdeke, miért jó félrevezetni az embereket.

Ön azt mondja, hogy a kormány programjában szerepelt 400 ezer új munkahely létrehozása. Egyetlen kormányprogramot nem tud megmutatni, amelyben ez szerepelt volna, bár a Szocialista Párt nevében továbbra is vállalom a választási kampányban bemondott számot, tekintettel arra, hogy mi azt mondtuk: 400 ezer új munkahely kell ahhoz, hogy legalább 100 ezer fővel nőjön valójában a foglalkoztatás. Ha megnézzük a három esztendőt, azt látjuk, hogy több mint 300 ezer munkahely jött létre, és körülbelül 260 ezer szűnt meg. Ennek egyenlege 41 ezer fő, ennyivel többen dolgoznak ma, mint 2002-ben dolgoztak ebben az időszakban. Ha nem hisz nekem, nem kell másnak hinnie, mint a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásának, amit, ha akarja, oda is adok, de ön is ugyanúgy megtalálja a KSH honlapján. Ön ebből a meglehetősen nagy adathalmazból összesen egy csíkot használ immáron három és fél éve, és nem óhajtja - bár, gondolom, szakembernek tartja magát - észrevenni, hogy a munkaerő-piaci adatok bizony-bizony többrétűek, és nem egyetlen oszloppal leírhatók.

Ön létbizonytalanságról beszél. Fel nem foghatom, hogy miért jó félrevezetni az embereket. Hiszen ha megnézi, hogy hogyan alakultak a bérek az elmúlt három esztendőben, és hogyan alakultak az önök kormánya idején, azt fogja látni, hogy 2001 és 2005 között a bérek reálértékben - reálértékben! - 25 százalékkal emelkedtek. Mi ennyit négy évre vállaltunk, a négy esztendő alatt összesen majdhogynem 30 százalékos reálbér-emelkedés lesz. Nézze már meg ön azt a '98-2002 közötti időszakot, amikor önök voltak szívesek kormányozni, hogy akkor mekkora reálbér-emelkedés történt! Nem éri el a 10 százalékot sem. Kicsit nagyobb szerénységgel kéne az adatokat figyelni.

A pályakezdőkről beszél. Képviselő asszony, ugye nem gondolja, hogy azokat, akik ma pályakezdő fiatalok, akár a szakképzésből, akár a felsőoktatásból jöttek ki, azokat ez a kormány iskolázta be? Ugye pontosan tudja, hogy négy-hat évvel ezelőtt hozott oktatáspolitikai döntések eredménye az, amit most látunk? Akkor is mondtuk, most is mondom: a munkaerőpiactól elszakított oktatáspolitikai döntések hibásak voltak, és hibásak mindaddig, amíg nincs szoros kapcsolat. Ez a kormány teremtett szoros kapcsolatot a munkaerőpiac és az oktatási rendszer között - önök ezt elmulasztották. Akkor is szóltunk, hogy nem szabad ilyen döntéseket meghozni, mert üzemszerűen fogja képezni az iskolarendszer a pályakezdő munkanélkülieket. Nem hallgattak az akkori szóra - ezzel szembesültek. Úgy gondolom, hogy tükörbe kéne nézni inkább, és nem azt gondolni és arra irányítani a figyelmet, mintha ez a kormány iskolázta volna be azokat a fiatalokat, akik öt éve léptek be az egyetemre vagy a főiskolára.

Beszél a gazdasági adatokról, anélkül, hogy egyetlen számot mondott volna, mert ha egyetlen számot is kiejt a száján, akkor nyilván észrevette volna, hogy a magyar gazdaság, összehasonlításban bárkivel Európában, kitűnő adatokkal írható le, kitűnő teljesítménnyel írható le. Mutasson még egy európai uniós országot, ahol 4 százalékos a GDP növekedése! Mutasson még egy európai uniós országot, ahol 10 százalék környéki az export, 6-8 százaléknyi a beruházás, ahol az inflációt így lehetett levinni 2 százalék magasságába, ahol már árstabilitás van! 25 éve nem volt ilyen infláció. Tessék már mondani olyan gazdasági adatot, amely alapján azt lehetne mondani a magyar gazdaságra, hogy probléma van! (Pettkó András: Munkanélküliség! - Mádi László: Államháztartási hiány, államadósság! Hányat mondjak?!) Nem tud ilyet mondani.

A munkanélküliségről akkor még egyet; ha már a bekiabáló nem ismeri a statisztikát, akkor szeretném elmondani (Közbeszólások.), hogy minden létező összevetésben nőtt a foglalkoztatás: ha a három évvel ezelőttit nézem, 41 ezer fővel, ha az év elejit nézem, 39 ezer fővel, ha az elmúlt egy évit nézem, csaknem 10 ezerrel. Ha azt nézem, hogy mennyi volt a csoportos leépítések és mennyi volt a létszámbővítések száma, akkor - 37 ezer és 20 ezer áll egymással szemben - 17 ezer fővel. Nincs olyan összehasonlítás, amely szerint ne nőtt volna a foglalkoztatás.

Nőtt a munkanélküliség? Nőtt. Honnan? Az inaktívak köréből, merthogy önök voltak szívesek kipucolni a nyilvántartásból azokat, akikkel nem tudtak mit csinálni, és azok miatt van 40 százalékos inaktív kör ma Magyarországon. Mi onnan hozzuk vissza az embereket a munkaerőpiacra; átmenetileg most ők munkát keresnek, amiben segíteni fogunk nekik. Úgy gondolom, hogy támogatni kéne a kormány intézkedéseit, javaslatait, és akkor majd jobban látják az eredményt is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps és közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van!)