Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Méltatlan körülmények között, közel az éjfélhez juttattak időt a tisztelt Ház számára ennek az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú országgyűlési határozati javaslatnak a megvitatására.

Vannak országok, ahol parlamenti döntés révén vitatják meg az európai alkotmányt. Magyarország mellett Finnországban, Görögországban, Máltán, Cipruson és Olaszországban is a nemzeti parlamentek döntenek az európai alkotmány elfogadásáról. Szinte bizonyosra vehető, hogy a felsorolt országok közül csak nálunk folytatják le a közvélemény háta mögött, éjszakai parlamenti ülésen ezt a fontos vitát. Érthetetlen számomra az is, miért kért a kormány sürgős tárgyalást ebben az ügyben, hiszen az uniós tagállamok többségében csak a jövő év második felében döntenek a közösségi alkotmány elfogadásáról. Véleményem szerint semmivel sem indokolható a kapkodás és ez a mostani éjszakai ülésezés.

Tisztelt Ház! Vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben nem néhány órányi sietősen lezavart parlamenti vitát szánnak az uniós alkotmány elfogadására, hanem megadják a módját ennek a fontos döntésnek, és hónapokig tartó közéleti vitát követően népszavazás révén fogadja el vagy utasítja el egy ország lakossága az európai alkotmányt. Az uniós tagállamok többsége ezt az alkotmány elfogadásához méltóbb utat választja. A spanyol választópolgárok jövő év februárjában, a portugálok márciusban, a cseh, lengyel, francia, ír, brit és dán országnép pedig 2005 második felében, tehát egy év múlva szavaz erről a kérdésről. A németországi, hollandiai, belgiumi és luxemburgi népszavazás tervezett ideje még 2006 elejére is áttolódhat.

A felsorolt időpontok ismeretében teljesen érthetetlen volt a kormány sürgősségi javaslata ebben a kérdésben. A sürgősségi kérés országgyűlési elutasítása nyomán sokunk egyfajta gyerekes bosszút vél felfedezni az európai alkotmány éjszakai megvitatásában. Ily módon is érzékelteti ugyanis az elutasított fél, hogy tud sürgős látszatot kelteni, ha akar.

A kormányzati sietősség miatt még laza formában sem készült el olyan végrehajtási elképzelés, amely részben fogódzót is jelentene a képviselők számára a mai vitanapon. A többi uniós tagállamban magától értetődő, hogy a közvélemény tájékoztatása érdekében megfogalmazzák az uniós alkotmány érvényesítésének a várható következményeit és az alkotmányban foglaltak végrehajtásának a mikéntjét.

(22.40)

Csak néhány, már tapasztalt visszásságot említek meg annak érzékeltetésére, hogy mennyire tájékozatlanok nem csak a lakosság, hanem még a felelős beosztású politikusok is. Például az Unió jelképeit felsoroló cikkely kinyilvánítja, miszerint az Unió zászlaja kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll. Nekünk kellene azt szabályozni, hogy mely középületekre kötelező kirakni ezt az uniós zászlót, és melyekre lehet, de nem kötelező, milyen esetekben váltja fel és milyen esetekben nem válthatja fel az uniós jelkép a magyar jelképet.

A szabályozatlanság miatt megdöbbentő események történtek a magyar határon idén májusban. Mintegy harminc határállomásról jelezték az utasok a nemzeti szimbólumok levakarását, letakarását vagy éppen lematricázását. Nem volt magyar nemzeti színű tábla például a két Komáromot összekötő 112 éves Erzsébet hídon, vele szemben viszont ott volt a szlovák trikolóros tábla. Leragasztották a magyar nemzeti színeket korábban jelző táblát, így csak uniós színű jelzés állt a magyar-szerb határon lévő Hercegszántón, a magyar-horvát határnál Barcson vagy a legnagyobb forgalmú magyar-osztrák határállomásnál, Hegyeshalomnál. Idősebb emberek szerint a második világháború napjaiban a magyarlakta területekre visszatért román, csehszlovák és szerb hódítók nem vakarták le olyan gyorsasággal a magyar nemzeti színeket, mint amilyen buzgalommal most megtették ezt az április 30-a és május 1-je közötti éjszaka leple alatt.

Sok panasz érkezett arra vonatkozóan is, hogy bizonyos középületeken nagyobb volt az uniós zászló, mint a magyar, vagy hogy a főbejárat fölé tették az uniós zászlót, míg a hátsó bejárathoz a magyart.

Lám, el kell fogadnunk egy uniós jelképet, de a kormány ehhez a döntéshez nem mellékelte a jelkép használatára vonatkozó elképzeléseit.

Maradjunk még ugyanezen cikkelynél, mely szerint az Unió himnusza Beethoven IX. szimfóniája Öröm-ódájának részlete. Nekünk kellene azt szabályozni, hogy mikor, milyen alkalmakkor hangozzék el ez a himnusz, és milyen esetekben helyettesítheti a magyar himnuszt. Ismét csak hazai panaszokat idézek, melyek szerint tavasszal hazai ünnepségek szervezői csak Beethoven Öröm-ódáját, az Európai Unió himnuszát hangosították ki, a magyar himnuszt nem.

Sajnos ez a provinciális túlbuzgóság nem csak eldugott települések iskolai rendezvényeit jellemezte, hanem megyei közgyűléseket is. Közfelháborodást okozott például a Pest megyei eset. A közgyűlés szocialista elnöke idén tavasszal egy magasztaló beszédben méltatta uniós csatlakozásunkat. Ezt követően felszólította a közgyűlés tagjait, hogy állva hallgassák meg az Európai Unió himnuszát, amelynek elhangzása után többek kérése ellenére sem hangozhatott el a magyar himnusz. A megdöbbent ellenzéki képviselők arra emlékeztették az elnököt, hogy amikor a szovjetnek nevezett unió érdekszférájába tartoztunk, még akkor is elhangozhatott a szovjet himnusz után a magyar himnusz.

A megtörtént példa érzékelteti, hogy az uniós alkotmány elfogadására hivatkozva túlbuzgó politikusok akár száműzhetik is a magyar himnuszt ünnepi eseményeinkről, hiszen már tettek ilyet elfogadott uniós alkotmány hiányában is. Ezen a területen is tudnunk kellene, hogy mivel jár ez az elfogadás.

Maradjunk még ugyanezen cikkelynél, mely szerint „ május 9-e Európa-napként kerül megünneplésre az Unió egészébenö. A félreértések elkerülése végett nem ártana ezt erősíteni a köztudatban, ez a május 9-e nem a moszkvai május 9-e, 1950. május 9-én a francia külügyminiszter, Robert Schuman ismertette Európának a szén- és acélipar összevonásán alapuló javaslatát azzal a céllal, hogy elkerülje az európai hadviselők közötti esetleges újabb háborút. Ezt a Schuman-nyilatkozat néven ismertté vált javaslatot tekintik az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. A római szerződés óta minden év május 9-én megünneplik Európa napját, amely napon ünnepségsorozatokkal, fesztiválokkal kívánják közelebb hozni egymáshoz az európai népeket.

Mit jelent ez a mondat a gyakorlatban? Kell-e hivatalos ünnepségeket szervezni? Munkaszüneti nappá vagy előlegképpen iskolaszüneti nappá változik-e át a mai május 9-ei munkanap? Ha elfogadjuk az alkotmányt, akkor az elfogadástól számítva vagy az uniós hatálybalépés tervezett időpontja, azaz 2006. november 1-je után válik ez a nap hivatalos ünnepnappá? Ezekre a magától értetődő kérdésekre nem készült fel a kormányzat, nem látott el minket tájékoztató anyagokkal, azaz ismét csak érthetetlen számomra az uniós alkotmány parlamenti vitájának a siettetése.

Nem vallott színt a tekintetben sem a kormány, hogy mekkora lesz Magyarország mozgástere az európai alkotmány elfogadása után, de még annak hatálybalépése előtti időszakban. Az eddigi uniós alapszerződéseket aláírt tagjelölt országok, például Bulgária, Románia, Horvátország vállalták, hogy az abban foglaltakkal ellentétes lépéseket már nem tehetnek.

Vajon az európai alkotmány parlamenti megszavazását követően tehetünk-e az abban foglaltakkal ellentétes lépéseket?

Vajon ellenezheti-e a magyar kormány az európai haderő felállítását? Hivatalos szinten többször ellenezte ezt a tervet, bár nemrég talán beletörődött abba az elképzelésbe, mely szerint az Európai Unió tizenhárom harccsoportot hoz létre saját biztonságának NATO-erőktől független megőrzése érdekében.

Ha lesz külügyminisztere az Európai Uniónak, akkor vajon a magyar kormány támogathat-e olyan katonai kalandokat, ahogyan ezt eddig tette meg az Európai Unió parlamenti határozatával szemben?

Tisztelt Ház! Van még néhány gondolat, amit szeretnék megfogalmazni a vitában, ezt később fogom majd jelezni a gomb megnyomásával.

Köszönöm eddigi figyelmüket.