Készült: 2024.09.22.17:14:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2004.12.01.), 347. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 10:42


Felszólalások:  Előző  347  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A ma délutáni vita, ahogy Láyer képviselő úr néhány perccel ezelőtt fölfedezte, részben egy kampányvita volt, aztán ez annyira megtetszett neki, hogy ő is mondott néhány perces kampánybeszédet, de tulajdonképpen azt gondolom, hogy nem kevés tanulsággal szolgált a vita.

Az egyik momentum, legalábbis ami számomra nagyon fontos volt, meghallgatni a határon túli magyarság képviselőinek az álláspontját, és ebből számomra az vált egyértelművé, hogy borzasztó felelőtlen dolog volt ebbe a népszavazásba belehajszolni az országot. Ugyanis ők elmondták a problémáikat, a panaszaikat, az elvárásaikat, és kiderült, hogy ők most úgy gondolják, hogy amennyiben a határon túliak valamennyien megkapják a magyar állampolgárságot, akkor azok a problémáik, amelyeket ők elsoroltak, megoldódnak.

Tehát most óriási a felelőssége minden politikai tényezőnek, amelyik ebben közreműködött, mert most olyan elvárást fogalmaztak meg maguknak, amiről azt gondolják, hogy a magyar állampolgársággal ez megoldódik. Miközben éppen Herényi képviselő úr fogalmazott egy félórával-órával ezelőtt úgy, hogy tulajdonképpen itt nem lehet szó tömeges magyar állampolgárság megadásáról, mert azt ugyanúgy kérelmezni kell, igen hosszú az átfutási idő, húszezernél többet nem lehet egy évben adni. Nem erről szóltak a másik oldal ígéretei, úgyhogy úgy gondolom, hogy itt óriási felelőssége van mindenkinek.

A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni, ami itt sokszor felmerült a vitában, ez a szociális kérdések köre. Itt is nagyon sok olyan tényező, olyan dolog hangzott el, amelyek igencsak elgondolkoztatóak. Először is: az egyik alapállítás, amit mond az ellenzék, hogy nem kerül egy fillérbe se, itt ennek nincs semmilyen kihatása, anyagi kihatása. A másik dolog: azt bizonygatják, hogy azért ilyen szociális ellátások meg olyan szociális ellátások csak ekkor járnak, csak akkor járnak, csak nem úgy járnak, ami jelzi azt a problémát, hogy ebből nehéz kikeveredni, egyszerre mondani igent is meg nemet is, fújni hideget, meleget egyidejűleg kétségtelenül nem egyszerű.

Ha most csak arra utalok, amit Harrach képviselő úr és Selmeczi képviselő asszony mondott, akkor először is idézte a kormány tájékoztatóit, de hibásan. Én nem tételezem föl Harrach képviselő úrról, hogy nem ismeri a szociális törvényeket, hiszen sokáig ennek a tárcának volt a vezetője, tehát attól tartok, hogy vagy nagyon felületesen olvasta, vagy netalántán egy kicsit csúsztatott, Selmeczi képviselő asszonyról nem is beszélve. Hiszen itt összekeverték, én remélem, nem tudatosan, az állampolgári jogon járó juttatásokat és a járulékfizetéssel megkapható juttatásokat; ezeket nem lehet összekeverni.

Egyébként a kormány kizárólag annyit tett, hogy a felelős döntéshez összefoglalta a szükséges információkat. Ezért végeztünk modellszámításokat, ezek valódi számítások, és nem megrendelésre születtek. Selmeczi képviselő asszony ebből a körből nem tud kikeveredni, hogy annak idején politikai megrendelésre dolgoztatták az apparátust. Egyszerűen arról van szó, hogy meg kellett fogalmazni azt, hogy bizonyos feltételezések bekövetkezte esetén milyen hatások várhatók. Ezért fogalmaztuk meg azt, hogy ha tízezer, ötvenezer, százezer vagy kétszázezer ember vesz igénybe bizonyos szolgáltatásokat, akkor az milyen hatással van az államháztartásra, és bizony ezek tízmilliárdos, hovatovább akár százmilliárdos nagyságrendű kiadások.

Ezektől nem lehet eltekinteni, ugyanis az egészségügyi ellátás gyakorlatilag az állampolgárok számottevő részének állampolgári jogon jár. Ha egy magyar állampolgár lakcímet létesít bárhol Magyarországon, ezt nem lehet megakadályozni, nem is szabad nyilvánvalóan. Egyébként ha munkahelyet létesít valaki, akkor nyilván ehhez engedély kell, de ha magyar állampolgár, akkor nyilván ehhez nem kérhet senki engedélyt.

Tehát ezek messzire vezetnek, a munkaerőpiac egyensúlyának a felborulása igenis valós veszély, amivel nem lehet egy felelős kormánynak nem számolni. De úgy éreztem a vitából meg az előző napoknak a kampányrendezvényeiből is, hogy a tisztelt ellenzék érzékeli ezt a komoly ellentmondást, és maga a pártelnökük, Orbán Viktor is egyszer azt mondja, hogy semmilyen hatással nem jár, megígéri, hogy egy fillérbe sem kerül. Nos, ezekre utaltam itt a vita összefoglaló bevezetőjében, hogy ez súlyosan felelőtlen.

 

(22.30)

Még néhány dolgot, ami a szociális megállapodás helyzetét illeti Romániával. Itt attól tartok, nem csúsztatásról van szó, hanem a tények tudatos elferdítéséről. Hatályban van egy megállapodás, amelyet 1961-ben kötött Magyarország és Románia. Más országokkal is van ilyen, de most éppen Romániát emlegetik. Ez a területi elvet alkalmazza, ami azt jelenti, hogy az az ország, illetve az a nyugdíjalap fizeti az ott tartózkodók nyugdíját, ahol éppen adott időben nyugdíjasként élnek, függetlenül attól, hol szerezték ennek a jogosultságát, vagyis hol fizették a járadékot. Ez abból az időből származik, amikor csak néhány tucat ember költözött egyik országból a másikba, ekkor nyilván ez volt a logikus.

Ez ma azt jelenti a Magyar Köztársaság számára, hogy például ebben az évben 19 milliárd forintot fizettünk ki olyan nyugdíjakra, amelyek alapja nem Magyarországon született meg, hanem máshol. Ez azt jelenti, hogy jövőre ez 22 milliárd forintot és így tovább, egyre nagyobb összeget igényel.

Hat éve folynak a tárgyalások Romániával, hogy ezt a megállapodást egy korszerűbbre, az Európai Unió normáinak megfelelőre cseréljük. A román fél láthatóan nem siet. Azt gondolom, nem nehéz kitalálni, miért. A szakértői tárgyalások is hosszú évek óta folynak, és nagyon nehéz a végére jutni. Ennek ellenére úgy tűnik, most már közel van ahhoz, hogy ezek a szakértői szintű tárgyalások befejeződjenek. Ekkor jön a kormányok állásfoglalása. Ha sikerül megkötni a kormányszintű megállapodást, akkor még előttünk van a ratifikáció. Mindkét parlamentnek ratifikálnia kell, és csak akkor léphet hatályba. Láthatóan ez még hosszabb időt vesz igénybe.

Nekem az volt a benyomásom az elmúlt három, négy napban, hogy ennek a fonákságát a Fidesz is érzi, ezért igencsak sokszor foglalkozott ezzel a kérdéssel, és mindenáron akart valami olyan dolgot találni, ami nem megfelelően zajlik. Szó nincs erről. Egyszerűen arról van szó, hogy a román fél nem könnyen megy bele egy ilyen, számára kedvező megállapodás felbontásába. Amit pedig Németh Zsolt javasolt, hogy akkor egyoldalúan fel kell bontani, ez az ő szemlélete. Ezt felelős kormány nem vállalhatja fel, nem is vállaljuk, tárgyalni kell.

Ami a Szülőföld Alapot illeti: a Szülőföld Alap lényege pont az, hogy hozzásegítse a magyarságot ahhoz, hogy a szülőföldjén boldogulhasson. Ez egy újabb forma a meglévők mellett, tehát nem a meglévők helyett, nem a meglévők átcsatornázásáról, hanem a meglévő formák mellett egy újabb forma kialakításáról van szó. Az előzménye a kormányprogramban, ahogyan itt valaki fogalmazott, világosan megvan. Egyébként ennek az alapnak most 1 milliárd forint az induló tőkéje.

Úgy látom, néhány ellenzéki képviselőnél ez itt félreértésre adott okot, hogy mit jelent az a kormányfelhatalmazás, hogy átcsoportosíthat. Pontosan azt jelenti, hogy az államháztartási törvénynek megfelelően ezt az összeget az alap rendelkezésére lehet bocsátani. Erről egyébként tegnap már döntött a parlament, tehát ez az 1 milliárd forint rendelkezésre áll. Ez az alap nyitott, ehhez bárki, akár szervezet, akár magánszemély az adományával támogatást nyújthat, és ezzel egyébként a különösen közhasznú szervezetekre vonatkozó adókedvezménnyel is élhet. Itt különös hangsúlyt helyezünk a határon túli magyarság kulturális, oktatási igényeire, a különböző civil szerveződésekre és természetesen a gazdaságfejlesztésre, ezek a legfontosabb célok. Ezért úgy gondolom, a Szülőföld Alapnak megvan az értelme, ez a Szülőföld Alap hozzásegíti a határon túli magyarságot ahhoz, hogy a szülőföldjén boldoguljon.

És még valami: ez a támogatás, ahogyan mondtam, egy újabb milliárd, reményeink szerint a továbbiakban több milliárd forint, miközben egyébként is jövőre 25 százalékkal nőnek a határon túli magyarság számára nyújtandó támogatások. Azt gondolom, ez egyértelműen kifejezi azt, hogy a magyar kormány hogyan vélekedik a határon túli magyarokról.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  347  Következő    Ülésnap adatai