Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottságban a kisebbségi álláspont megfogalmazói három kérdést vizsgáltak. Az első az volt, hogy miért és hogyan került elénk ez a két dokumentum, amelyet ma tárgyalunk. A másik, hogy külön vizsgáltuk az alap szerepét, rendeltetését, hogy van összeillesztve az itt beterjesztett törvény az államháztartási törvénnyel, és beszéltünk és álláspontot fogalmaztunk meg arról is, hogy fog működni ez a rendszer.

Az első kérdésre egyszerű volt a válasz, hogy miért került elénk ez az országgyűlési határozati javaslat és az alapról szóló törvény. Azért került elénk, mert négy nap múlva népszavazás lesz. Ha nem lenne december 5-én népszavazás, ma önök nem vizionálnak nemzetpolgárokról, és álmukban sem gondoltak volna semmiféle Szülőföld Alapra. Amikor egy hónappal ezelőtt elfogadták a kormányprogramot, minden ilyenről álmodni nem tudtak, most pedig előhozták ezt. Ezért ez egy pótcselekvés, ez reakciója, illetve ellenreakciója annak, ami a hét végén történni fog. Ennyit előrebocsátásként azzal kapcsolatban, hogy került elénk ez a két dokumentum.

Költségvetési bizottságról lévén szó, nyilvánvalóan vizsgáltuk azt, hogy az államháztartási törvény 54. §-ával hogy van szinkronban az a törvény, amely a Szülőföld Alapról szólna. Itt is kétségeinket fogalmaztuk meg, mert azt látjuk, hogy az államháztartási törvény 54. §-a az alapvető rendelkezéseit megtartja a törvénynek, azt mondja, hogy ha létrehoz egy állami pénzalapot az Országgyűlés, akkor törvényben kell rendelkezni a célokról és a működés legfontosabb feltételeiről, itt pedig azt látom én, és azt láttuk mi, hogy itt már egy kísérlet történik arra, hogy egy majdan megalakítandó kormányrendeletben is célokat fogalmazzanak meg.

Tehát azt fogalmazom meg, és azt fogalmaztuk meg, hogy mintha az államháztartási törvény egyértelmű rendelkezései és a törvényben megfogalmazott rendelkezések között a teljes szinkron nem lenne megtalálható. Nem tudom, hogy miért van erre szükség. Az államháztartási törvény 60. §-a egyértelműen rögzíti azt, hogy állami pénzalapból vállalkozási tevékenység nem folytatható. Gyurcsány Ferenc szempontjából az ő gondolkodását persze mindig megpróbáljuk nyomon követni, az üzletember logikáját. Mivel az államháztartási törvény kategorikusan fogalmaz, ezért nem értjük azt, hogy miért nem tarthatjuk itt is magunkat. Nem lehet ebből üzleti vállalkozásokat... - mármint az alap nem folytathat üzleti vállalkozásokat, ezért azt gondolom, hogy helyes, ha az Országgyűlés megtartja magának azt a jogosultságot, hogy csak törvényben megfogalmazott célok finanszírozhatók ebből a pénzalapból. Itt arra látunk kísérletet, hogy ezt is oldani akarják, és egy kormányrendelettel majd olyan irányba viszik az egész alap működését, ami kikerül az Országgyűlés rendelkezése alól.

A legtragikusabb pedig, azt gondoljuk, a működtetés rendszere. Ha elfogadnám azt, hogy tényleg végre önöknek van a nemzetpolgárságról valami újfajta víziójuk, valami elképzelésük a nemzetről... - azt is kimondtuk költségvetési bizottsági ülésen, itt is kimondom, hogy egy olyan kormány terjesztette be ezt a javaslatot, akinek se tegnap, se ma nincs víziója se nemzetről, se nemzetpolgárságról (Moraj az MSZP soraiban.), hanem valamifajta pótcselekvés az, amit itt megtesznek.

Mégis izgalmas az önök számára az egész. Akkor, amikor a státustörvényben mi egységes magyar nemzetről beszéltünk, mindent megtettek azért, hogy még ezt a fogalmat is kigyomlálják a törvényből. Ma az országgyűlési határozat preambulumában, hála istennek, helyesen visszatérnek ehhez, és azt mondják, hogy az országhatárok módosítása nélküli békés újraegyesítését célozza az, ami itt megtörténik. Ezt mi helyeseljük, csak még egyszer mondom, a státustörvényben önök ezt hevesen ellenezték.

Mi az, ami itt a működtetés kapcsán a mi felfogásunk szerint ízléstelen? Ha itt valami nemzeti ügyről van szó, akkor hogy lehet, hogy csak a kormány lesz szereplője ennek az egésznek? Csak Gyurcsány Ferencnek van szava az egész irányításban és a Gyurcsány Ferencnek alárendelt külügyminiszternek.

(16.10)

Itt-ott egyeztetni kell a határon túli magyarokkal is. Önök azt csinálnak, amit akarnak. Ha nemzeti ügyről van szó, hogyhogy nincs szerepe az egészben, mondjuk, a köztársasági elnöknek, a Tudományos Akadémiának, ne adj' isten az Országgyűlésnek? Az Országgyűlés az egészben csak egy költségvetési tételt lát, mindig a költségvetési vitában fog ez a kérdés előkerülni. Hogy egy példát mondjak: addig, ameddig a határon belül élő kisebbségek esetében az Országgyűlés évente tárgyalja - ha másként nem, a kisebbségi ombudsman előterjesztésében - ezeket az ügyeket, vagy kétszer a kormány beszámol az Országgyűlésnek, itt ennek nyoma sincs. A külügyminiszter évente egyszer beszámol az egész kérdéskörről a kormány előtt, és az Országgyűlés elé nem kerül a dolog.

Nincs nemzeti ügyről szó, egy pótcselekvésről van szó, ezért a beterjesztetteket ebben a formájában nem támogatjuk.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)