Felszólalás adatai

DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr, Országgyűlés! Nagyon sok példát tudnánk mindannyian felsorakoztatni arra történelmünkből, amikor Magyarország loholt Európa után.

Ezek közül talán az egyik legtragikusabb a közelmúltból 1956, amikor 1956-ban a budapesti srácok és más srácok az ország különböző városaiban vívták véres küzdelmüket a szovjet megszállás, a kommunizmus ellen, ezzel egy időben pedig Európában a hatok külügyminiszterei az Európai Gazdasági Közösség létrehozásán kezdtek el fáradozni.

Tudjuk, hogy mi a különbség: a forradalom elveszett, hosszú időn keresztül vérbe fojtották; azokat, akik nem haltak meg Budapest utcáin, börtönbe vetették, sokan közülük még később meghaltak, fölakasztották őket. Ezzel szemben azonban a hatok sikerrel jártak, mint tudjuk, az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Unió létrejött, eközben virágzott, és egyre inkább virágzásnak indult. Az időponton kívül még egy dolog kapcsolja össze ezt a két eseményt - a forradalmat és az EGK létrehozását -, mégpedig az, hogy valamelyik rádióműsorban a forradalom végén egy hangfoszlányban azt lehetett hallani a forradalmárok részéről, hogy Magyarországért és Európáért készülünk meghalni.

Azóta, '56 leverése után még egyszer kapcsolódott össze a magyar és az európai sors, reményeink szerint azonban ekkor már véglegesen: ez év május 1-jén Magyarország belépett az Európai Unióba. Amikor beléptünk, ezzel egyidejűleg kaptunk ajándékba - sőt, nemcsak kaptunk, hanem magunk is aktívan közreműködtünk - egy európai alkotmányt is.

Azért tartom nagyon jónak, hogy az európai alkotmányos szerződésről tudunk vitát folytatni itt, a magyar parlamentben és 25 tagállam parlamentjében, mert fel tudjuk hívni polgáraink figyelmét arra, hogy az Európai Unió nem csak dollár- vagy eurómilliárdokról szól.

Ha visszagondolnak képviselőtársaim azokra a vitákra, amelyeket Magyarország csatlakozása előtt, alatt és után folytatott a tisztelt Ház - ahol ellenzéki képviselők azzal bírálták a kormányt, hogy több eurómilliárdot lehetett volna elérni, több engedményt itt, több kedvezményt amott -, közben mintha a figyelem elterelődött volna arról, hogy az Európai Unió bizony nem csupán eurókról szól, hanem értékekről is szól, mégpedig nagyon fontos értékekről: a demokrácia, az emberi jogok, sőt elsőként kellett volna mondanom: a béke értékeiről. Amikor egy alkotmányról beszélünk, az alkotmány nem az eurómilliárdokról vagy eurómilliókról szól, hanem ezekről az értékekről szól, ezért rendkívül fontos, hogy ezekről a kérdésekről minél többet tudjunk beszélni magunknak, a magyar polgárok és minden európai polgár számára.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretném rögzíteni, hogy a liberálisok Magyarországon és Európa minden országában szeretik az alkotmányt. Mi is szeretjük az alkotmányt, mert az alkotmány a törvények uralmát jelenti, a rendet jelenti; szeretjük az alkotmányt, mert - bár ezt néha fölróják nekünk - internacionalisták vagyunk, ami azt jelenti, hogy együttműködünk, együtt akarunk működni más nemzetekkel, és jónak tartjuk, ha ennek az együttműködésnek is világos keretei vannak. Szeretjük az alkotmányt, mert a globalizációt nem ördögnek tekintjük, hanem inkább azon gondolkodunk, hogy a globalizációból hogyan tud Európa és ezen keresztül Magyarország is minél sikeresebb lenni, hogyan tudjuk a legtöbb előnyt elérni ebben a globalizálódó világban.

Szeretjük az alkotmányt, mert szeretjük a rendet, és szeretjük azt, hogy a demokratikus viták is megfelelő demokratikus keretek között folynak le; és szeretjük az átlátható viszonyokat, szeretjük azt, ha a hatalommal rendelkező szervek, állami szervek vagy európai szervek világos hatáskörrel rendelkeznek, és minden európai polgár tudja, hogy melyik ügyével hova tud fordulni, tudja, hogy az őt érintő legfontosabb döntések hol születnek meg.

Amikor arról beszélek, tisztelt elnök úr, hogy a liberálisok szeretik az alkotmányt, szeretném rögtön hozzátenni, hogy az az alkotmányos szerződés, amiről itt most tárgyalunk, egy ilyen alkotmány, ezeket az elveket - a törvények uralmát, az együttműködés formáit, a demokratikus viták rendezésének módját, az átlátható viszonyokat, illetőleg a hatáskörök kérdését - nagyon jól rendezi.

Úgy vélem, hogy ez az alkotmányos szerződés bizonyos mértékig példát mutathat Magyarországnak is arra, hogyan érdemes egy alkotmánnyal foglalkozni. A magyar alkotmány egy elég rövidke kis füzet. Talán nem bánják képviselőtársaim, ha felmutatom egy kiprintelt példányát az európai alkotmányos szerződésnek. (Felmutatja.) Ez egy könyv. Ez egy nagyon komoly joganyag; igen magas szellemi színvonalat képvisel, és ha túllépünk a bennünket oly gyakran jellemző nemzeti kishitűségen, hogy mi nem tudunk ilyet csinálni, vagy bennünket elnyomnak, akkor ez az alkotmányos szerződés példa lehet arra, hogy Magyarország hozzájárulása ennek az alkotmányos szerződésnek a létrehozatalához bizony jelentékeny volt. Ha egyszer ennek az Országgyűlésnek lesz ereje arra, ha annyi összetartozás lesz közöttünk, hogy ismét neki tudunk állni a Magyar Köztársaság alkotmányának az újraírásához, úgy gondolom, hogy egy ilyen, részletekbe menő, ám a részletekben nem elvesző alkotmány számunkra nagy segítséget nyújthat abban, hogy magunk is így álljunk hozzá ehhez a kérdéshez.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az alkotmányos szerződés igen magas szellemi színvonalat képvisel. Előttem szóló képviselőtársaim, leginkább a miniszter úr részletekbe menően tájékoztatta az Országgyűlést a legfontosabb szabályozási kérdéskörökről, ezért ezekbe nem mennék bele. Ugyanakkor azt szeretném elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy azok a képviselők, akik a Konvent munkájában részt vettek, országgyűlési képviselők, illetőleg a kormány megbízottjai - a miniszter úr köszönetet mondott mindegyiknek, legyenek ellenzékben vagy kormányoldalon, különben is, időközben cserélődött ez a szerep -, nagyon jó munkát végeztek, és az ő elképzeléseik, amelyek kifejezték azokat a legfontosabb magyar érdekeket, amelyeket az európai alkotmányos szerződésben látni akartunk, lényegében teljesültek.

Mik voltak a magyar elképzelések, miket képviseltek képviselőtársaim a Konventben? Mindenekelőtt azt akarták, hogy az Európai Unió működőképes legyen, ne legyen megkülönböztetés a nagy államok javára, a kis államok hátrányára; az Európai Bizottságban az új tagállamok is képviselve lehessenek - tehát az egy tagállam-egy biztos elve érvényesüljön -, és általában az Európai Unió egysége és működőképessége a lehető legjobb legyen. Ezek a célkitűzések - hallották miniszter úr, Vastagh képviselő úr, sőt Hörcsik képviselő úr felszólalásából - érvényesültek maradéktalanul.

Egy nagyon fontos és az Európai Unióban leginkább magyar problémát jelentő kérdéskör a kisebbségek ügye; Hörcsik képviselő úr is hosszasan beszélt erről a felszólalásában. Nincs még egy olyan tagállama az Európai Uniónak, mint Magyarország, amelynek ilyen nagy számban élnének nemzeti kisebbségei szomszédos országokban, ezért érthető, hogy Magyarország számára az a kérdés, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek mint alapvető értékek megjelennek-e az európai alkotmányos szerződésben, számunkra volt a legfontosabb kérdés.

Úgy gondolom, hogy nyilván mindig lehet megfogalmazni kifogásokat, hogy miért nem értünk el többet, vagy hogyan lehetne többet elérni, ezzel együtt az a tény, hogy az európai alkotmányos szerződés már utalást tartalmaz mint egy fontos európai értékre, a nemzeti és etnikai kisebbségekre, úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos eredmény Magyarország számára.

(9.10)

És elég talán képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy amikor ezek a viták megkezdődtek sok-sok évvel ezelőtt, amikor Magyarország a rendszerváltást követően először kezdett politikai kérdésekről európai államokkal beszélni, akkor még teljesen figyelmen kívül hagyta ezeket a kérdéseket, és nemcsak a magyar diplomácia, hanem az egész magyar politikai élet együttes törekvéseinek köszönhető az, hogy ez végül is az európai alkotmányos szerződésben már elismerésre került, és remélem, hogy lesz lehetőség arra, hogy ezt továbbfejlesszük.

Itt persze van egy vitám a Fidesszel. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség azt szeretné, ha Magyarország tenne ehhez egy klauzulát, ahol értelmezi, hogy ezen a kérdésen mit ért, én pedig úgy gondolom, hogy az eredmény már így is megvan és elég jelentékeny, és ezen túl egy alkotmányos szerződéshez nem érdemes saját magunk részéről egy olyan értelmezést találni, amit csak mi értelmezünk úgy, mert igazából csak annak az alkotmányos szerződésnek van értelme, és annak a tartalma az, ahogy a 25-ök értelmezik.

Magyarország itt persze rohanhat előre, és lehet nyilván versenyt futni a hazai választók kegyeiért, azonban egy alkotmányos szerződés akkor jó, ha annak tartalmában a 25-ök egyetértenek, és el kell érnünk azt, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek vonatkozásában például a kollektív kisebbségi jogok tekintetében ne csak Magyarország értelmezze úgy, ahogy szeretné értelmezni, hanem azon dolgozzunk közösen, hogy mind a 25-ök értelmezzék úgy, ahogy azt szeretnénk, mert az a meggyőződésünk, hogy az a helyes álláspont egyébként, és meggyőződésem, hogy a szocialisták is, de mi liberálisok egészen biztosan minden eszközt megragadunk, hogy erről európai barátainkat meggyőzzük.

Ami a kereszténységre történő hivatkozást illeti - a magyar jobboldal másik fájó pontja -, én úgy érzem, hogy a Fidesz nem érti ezt a problémát. Megjegyzem, a magyar alkotmányban sem szerepel utalás vallásra, és ez egy helyes dolog, mert egy alkotmánynak nincsen köze ahhoz, hogy melyek a gyökerek, és soha senki nem vonja kétségbe ezeket a keresztény gyökereket; valóban, Európa lakosságának a túlnyomó százaléka keresztény, de ez egyszerűen nem alkotmányos szerződésbe való. Azt, hogy ezt mennyire nem érti a hazai és az európai jobboldal, mutatja, hogy jöttek be olyan indítványok, amelyek megpróbálták ezt kitágítani, és akkor a kereszténység helyett keresztény, zsidó; keresztény, zsidó, muzulmán; sőt még az ateistákra is ki akarták terjeszteni, és nem értették, hogy miért nem fogadják el a liberálisok. Márpedig azokban az országokban volt a legnagyobb ellenállás, ahol liberális kormányok vannak, azt mondták ugyanis, hogy a vallás nem egy európai alkotmány kérdése, hacsak valaki nem kíván megakadályozni bármely európai polgárt abban, hogy vallását szabadon gyakorolja, akkor persze közbe kell lépni, és akkor alkotmányos kérdéssé lehet tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről örülök annak, hogy a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy nem népszavazással dönti el az alkotmányos szerződés kérdését, úgyis van egy népszavazásdömping Magyarországon. Aligha hiszem, hogy egy ilyen terjedelmű joganyagot érdemében, a részletekbe belemenve lenne érdemes megvitatni, és népszavazás során eldönteni. A képviseleti demokrácia különben is azt jelenti, hogy a választópolgárok a képviselőket megbízzák ezeknek az ügyeknek a vitelével. Ha rosszul viszik az ügyeket, akkor persze mindig lehet változtatni, de nem hiszem, hogy itt a részletekbe menően kellene országos vitát folytatni erről az alkotmányos szerződésről.

De ha már a népszavazásnál tartunk, és képviselőtársam is tett erről említést, szeretnék felolvasni mindössze két paragrafust az alkotmányos szerződés tervezetéből, aminek van relevanciája az előttünk álló népszavazásra is. A 3. cikk (2) bekezdése azt mondja ki, hogy az Unió egy határok nélküli, szabadságon és minden máson alapuló térséget kínál polgárai számára. Tehát az Európai Unió célja a határok teljes eltörlése. Ez valóban közös célunk, és a csak bennünket érintő trianoni traumára is ez jelenti a megoldást. Nem beszélve arról, hogy az alkotmányos szerződés kettős állampolgárságot kínál tagjainak, amikor azt mondja, hogy uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára.

Mi is úgy gondoljuk, hogy ha ezt az európai utat követjük, ha az alkotmányos szerződést elfogadjuk, ha ez hatályba lép, akkor ezzel fogunk tudni a Kárpát-medence minden magyarságának kettős állampolgárságot és boldogabb európai jövőt kínálni, ezért tisztelt Országgyűlés, azt kérem én is önöktől, hogy Litvánia után másodikként Magyarország is ratifikálja ennek az európai alkotmányos szerződésnek az elfogadását.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)