Felszólalás adatai
199. ülésnap (2001.03.30.), 9. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Keller László (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Költségvetési bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 5:16 |
Felszólalások: Előző 9 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Nem véletlen, hogy csak kisebbségi vélemény elmondására kerül most sor, hiszen a költségvetési bizottságban egy jó szót nem kapott ez a törvénycsomag a kormánypárti képviselők költségvetési bizottságban jelen lévő képviselőitől.
Tisztelt Ház! A bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők rávilágítottak a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelősségére. Ugyanis a mi véleményünk szerint ők határozzák meg a kormány, a parlament működésének a kereteit, és az Országgyűlés elé kerülő törvények sok esetben nem felelnek meg az Alkotmánybíróság alkotmányossági kritériumainak.
Ez a csomag is ennek egy bizonyítéka. Attól függően, hogy a zárórendelkezések közötti törvénymódosítást is figyelembe vesszük-e, a 12-16 törvénymódosításból álló csomag elemei között a mi véleményünk szerint nincs logikai összefüggés.
(9.50)
Miközben kifogásoltuk a csomagszerű benyújtást, ha már így tett a kormány, akkor kifejeztük hiányérzetünket, mert az volt a véleményünk, hogy ennek a törvénycsomagnak ki kellett volna egészülnie további jelenleg hatályos törvények módosításával is, hiszen számos pénzügyi tárgyú törvény korrekciója véleményünk szerint szükséges lett volna.
A tizenkettő-tizenhat törvénymódosítás közül hangsúlyos az államháztartási törvény módosítása. A bizottsági vitában felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kormány a jogalkotási tervében egy átfogó államháztartási törvényjavaslatot kíván benyújtani, ehhez képest e módosítás messze elmarad a kormányzatnak a parlament felé elküldött üzenetétől. A Magyar Államkincstár átalakítása véleményünk szerint nem olyan irányba megy, amit összességében megfelelőnek lehet minősíteni. Véleményünk szerint a kormányzat nem bizonyította azt, hogy ez a megoldás a legoptimálisabb az átalakítás során.
Azért is tartjuk ezt egy kedvezőtlen iránynak, mert a Gt. szerinti részvénytársaság, úgy érezzük, a kormány egy korábbi, megkezdett közpénz-eltüntetési stratégiájának a része, miközben az Országgyűlés ellenőrzési szerepe nincs megfelelően kidolgozva és beépítve a törvényjavaslatba.
Kifogásoltuk a bizottsági vitában, hogy a Kincstár bevételét előre rögzíti a költségvetés bevételi főösszegéhez viszonyítva a törvény. Erre nincs még példa, tisztelt képviselőtársaim, hogy szépen kezdjük földarabolni a különböző intézményeknél a költségvetési bevételeket. Kifogásoltuk az önkormányzatok büntetését, amikor forráskiegészítés megelőlegezésére kapnak lehetőséget a Kincstártól, a helyzetük nem javul, és nagyon jelentősnek ítéljük azt a büntetőkamatot, amit kiszab rájuk a törvény.
Kifogásoltuk az APEH Bűnügyi Igazgatóság irányító jogkörének áthelyezését. Tulajdonképpen az történik, hogy amit két évvel ezelőtt a kormányzat nem tudott vagy nem akart még keresztülvinni, de a vitában már felmerült, most megvalósítja a jelenlegi törvény módosításával. A privatizációs törvénynek a módosítása megítélésünk szerint nem illeszkedik egy egységes vagyonkezelői rendszerbe, a diákhitelről pedig kiderült a bizottsági vitában, hogy egy féllábas szabályozás. Most a miniszter úr szóba hozta, hogy miről is szól a diákhitel, de ez nincs benne a törvénymódosító csomagban. A bizottsági vitában a kormány képviselője meg is mondta nekünk, hogy nincs meg az úgynevezett statútum jogszabály. A diákhitelközpont nem létezik, viszont a szabályozást most kiterjeszti egy nem létező intézményre a törvényjavaslat. Összességében persze a diákhitelközpont a mi felfogásunk szerint egyfajta politikai ráhatásra is képes a hallgatók irányában, és kifogásolható a beszedéstörlesztés azon rendszere, amit a törvényjavaslat magába foglal.
A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslatot kifogásoltuk, hogy egyidejűleg két törvény van a Ház előtt, és ezt nem tartjuk megfelelő eljárásnak. Helytelen folyamatnak tartjuk az adókedvezményről szóló döntés kormányjogkörré tételét. A mi felfogásunk szerint a törvényi normativitásnak kell lennie a követett útnak.
Tisztelt Ház! Elnök Úr! Összességében a költségvetési bizottság ellenzéki képviselői általános vitára nem tartották alkalmasnak ezt a javaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 9 Következő Ülésnap adatai