Felszólalás adatai

JAKAB RÓBERTNÉ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Nem kisebbségi vélemény. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! (Tállai András: Van egy rendes bizottság a parlamentben.) Úgy tűnik, jeles nap volt március 21-e, mert a mi bizottságunk is ezen a napon tárgyalta a szóban forgó... (Közbeszólások.) - nem tudom, minek nevezzem - törvénymódosító halmazt; talán ez a legjobb kifejezés rá. Előrebocsátom a végeredményt, még mielőtt vita indul meg a Ház egyik-másik oldalán: bizottságunk nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Nem tartotta alkalmasnak.

Rövid indoklásként elmondom, hogy az előterjesztő - természetesen ott is, mint ahogy itt hallottuk a pénzügyminiszter úrtól - hangsúlyozta, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségeket kívánják teljesíteni. Hozzátette azonban, hogy: "A törvények egy része, talán nem is a többsége ilyen" - azaz az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó - "a többi a közelmúlt eseményei folytán szükségessé váló más törvényváltoztatást tartalmaz."

(10.20)

Ez enyhén szólva elég nehezen elfogadható indok! A kormánypárti képviselők részéről egyetlenegy szó nem hangzott el, senki nem kért szót. Az ellenzék véleményét, amely ott is elhangzott, szeretném tolmácsolni. Elmondtuk, hogy miután ez a kormányzati többség a vámtörvénnyel szabályozta a béranyaságot - ha még emlékeznek erre a képviselő urak (Bauer Tamás: A dajkaterhességet!) -, mi már semmin nem csodálkozunk. De azt a katyvaszt - elnézést a kifejezésért -, ami ebben a törvénycsomagban van, borzasztóan nehéz úgy felfogni, mint egy konzisztens, összehangolt jogalkotási folyamat eredményét.

Nehéz eldönteni, illetve legfeljebb sejteni lehet, hogy a jogalkotó számára mi a fontos, és mi az, ami mellett vagy aminek a hátán más dolgok is becsúsznak ebbe a törvénybe. Hiszen vannak benne olyan elemek, amelyeknél a nyilvánvaló politikai érvek tetten érhetőek, és vannak számunkra nyilván elképesztő dolgok, ilyen a már említett APEH-rendőrség jogköreinek a kiterjesztése. Ezzel szerintünk egy komplett második rendőrség jön létre, amely feltartóztat, bár nem így mondja a törvény, de gyakorlatilag kényszerintézkedést alkalmazhat, mert például megakadályozhatja, hogy a feltartóztatott elhagyja a helyszínt, és előállíthat; azaz rendőrségi jogokat vesz át és gyakorol.

Néhány részletet adatvédelmi szempontból is aggályosnak tartottunk, ez elsősorban a diákhitellel kapcsolatban került szóba. Ismétlem még egyszer, elnök úr, hogy a mi bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)