Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lám, lám, egy ilyen szakmai törvény mennyire lázba tudja hozni azokat, akik ebből élnek és ezt csinálják! Nemcsak a Házban ülnek itt az állatorvosok, de Czira Szabolcs barátom is okvetlenül fontosnak tartotta, hogy még az időtúllépés kockáztatásával is elmondjon mindent, ami ezzel kapcsolatos. Ez jó dolog! Komolyan mondom, hogy jó dolog látni azt az állat-egészségügyi szolgálatot, amely nem a legjobb körülmények között dolgozik és óriási kihívásoknak van kitéve, és mégis állja a sarat, és azt a szakemberállományt is, akik ebben az országban szinte egy családként működnek és teszik a dolgukat annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-fogyasztók, valamint az ország exportbevételei megfelelő biztonsággal és megfelelő háttérrel rendelkezzenek.

Én egy picit külsős vagyok, mert nem tartozom ehhez a karhoz, de hála a jóistennek, eddigi életemben voltak olyan emberek, akik segítettek nekem. Egyikük itt ül, Németh Antal, aki jelen pillanatban az országos főállatorvos, és aki ennek a törvénynek az egyik előkészítője volt. A korábbi államtitkárságomat egy állatorvos vezette, Lantos Csaba doktor; aztán az apósom is állatorvos meg a szomszédom is, Kiss Béla bácsi, akivel sokat beszélgetek. Tehát körbe vagyok véve állatorvosokkal az utóbbi pár évben, mondhatnám, lassan már egy évtizede. Azok a gondolatok, amiket ők nekem elmondanak, arról győznek meg, hogy ezt nem önös szándékkal teszik, és nem azért hoznak elő ötleteket, mert saját maguknak szeretnének valami extra előnyt, hanem azért, mert jobbító szándékkal próbálnak meg segíteni a dolgokon.

Nos, ez a módosítás is egy olyan akut problémát kezel, amit 1995-ben nem sikerült megoldanunk, hisz borzasztó nagy ellenállás volt azzal szemben, hogy a hatósági és a magán-állatorvosi tevékenység hogyan kerüljön szétválasztásra. Még ebben a Házban is vitatkoztak olyanok is többek között, akik nem ebből a körből jöttek és szakmailag talán nem is annyira értenek hozzá, de különböző érdekcsoportok megszólították őket. Abban a törvényben bizony átfedések voltak, és ennek az átfedési rendszernek a megszüntetése most már időszerű, elkerülhetetlen, és reméljük, hogy ennek az a háttere is megteremtődik majd itt a törvénymódosítás kapcsán, hogy a hatósági állatorvosok, azáltal, hogy a feladatkörük nyilvánvalóan szűkülni fog - hisz a magán-állatorvosi gyakorlatnak és tevékenységnek egy részét elveszítik a jövőben, egyébként helyesen -, de ezt megfelelő kompenzációval, megfelelő köztisztviselői honoráriummal kell elismerni.

Remélem, hogy Vonza András új miniszter úr ennek maximálisan a pártfogója lesz, hisz Németh Antal már elindította ezt a kezdeményezést a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal. Azért, hogy ez a törvény jól működjön és megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyekről itt szó van, a pénzügyi hátterét természetesen meg kell teremteni. Ez pedig egy jól működő, kiegyensúlyozott, közmegbecsülésnek örvendő hatósági állatorvosi rendszer.

Elismerjük és üdvözöljük, hogy a regionális rendszer kialakításra kerül, hisz ez nemcsak közigazgatásilag, hanem valamennyi hatósági szabályozásban, hatósági igazgatásban az európai uniós gyakorlatnak megfelelően követelmény. Ez azonban nem csorbulhat azzal, hogy az állatorvosi tevékenység megfelelő körzeti hatáskörökkel egyértelműen szabályozásban maradjon, mert az állatorvosi tevékenység is bizalmi elv, ugyanolyan bizalmi, mint a humánorvosi, legyen akár hatósági, akár magánorvos. Hatósági állatorvos esetében a korábbi gyakorlat - amely önkormányzati területekhez kötötte a működésüket - jó volt, tartható volt, és a regionalitás mellett meg kell találnunk annak a módját ennek a törvénynek a módosításánál, hogy a helyi önkormányzatokhoz kötődő hatósági orvos feladatrendszere, hatásköre egyértelműen és egzaktan meghatározható legyen.

Miniszter úr bevezetőjében szólt az élelmiszer-biztonságról, amely az európai uniós normarendszernek megfelelően kerül ebbe a törvénybe átvételre. Igen, ez nagyon szigorú szabályozás, amelynek előfeltétele kell legyen, hogy azoknak a hatósági bizonyítványoknak, hatósági igazolványoknak, amelyeket az állatorvos kiad - akár magán-állatorvos, akár hatósági állatorvos adja ki -, a tartalma mögött megkérdőjelezhetetlen, megfellebbezhetetlen és minden szempontból igazolható minőségnek kell állnia.

(15.20)

Tehát ebben az előterjesztésben talán azt a módosítást majd meg kell fontolnunk, hogy adhat-e ki magán-állatorvos olyan igazolást, amely esetlegesen a függőségi viszonya miatt - mivel a munkáltatójánál van egzisztenciálisan, ezért valamiféle kötöttségi rendszerben - a hatósági igazolását, a hatósági pecsétjét megkérdőjelezhetővé teszi. Ebben adunk majd be módosító indítványt, remélem, hogy ez elfogadásra kerül.

Többen említették a kártalanítás növelését a bejelentési kötelezettségbe kerülő betegségeknél. Nagyon helyes, nagyon jó, ennek a költségvetési háttere is meglesz; azonban itt is vigyáznunk kell, hogy ez a százszázalékos kártalanítás esetlegesen ne jelenthessen olyan visszaélési lehetőséget, amelyet korábbi gyakorlatunkban egyszer-kétszer megéltünk; amikor piaci zavarok vannak és esetleg dömping van egyes áruféleségekből, akkor hajlamosak egyes termelők - talán még indokolatlanul is - ezen bejelentéseket megtenni. Tehát itt az ellenőrzési, kontrollrendszernek megfelelően működni kell, és ezt a hatósági körnek kell felvállalnia.

Természetesen probléma az állati hullák megsemmisítése és azok kezelése. Gondoljunk bele, most egy olyan helyzetben vagyunk, amikor az az üzleti része az állati hullák megsemmisítésének, ami eddig valamiféle ösztönzést adott annak a cégnek, amely ezzel foglalkozik. Miért adott ösztönzést? Azért, mert ebből húslisztet tudott előállítani, jó pénzért el tudta adni. Most ez a piac szűkül a BSE miatt, tehát a húsliszt-takarmányozási lehetőség egyre szűkebb, tehát nem lesz érdeke, nem lesz üzleti érdeke az állati hullák eltakarítása. Mi itt most azt mondjuk ebben a törvényben, hogy az állat-egészségügyi igazgatásból az állat-egészségügyi engedélyezési körbe tesszük a dögkutakat, a dögtemetőket, illetve az állati hullák megsemmisítését.

Ezt megfontolandónak tartom, hogy tartsuk átmenetileg fenn az állat-egészségügyi igazgatási eljárást erre a rendszerre, tekintettel arra, hogy most az országban jelen pillanatban van egy bizonytalan helyzet, ráadásul egyre többen szabadulnak meg az állati tetemektől úgy, hogy bizony annak az eredeti tulajdonosa nehezen fellelhető, az önkormányzatoknak nem áll anyagi erőforrás a rendelkezésükre ezeknek a megsemmisítési eljárásaira. Beszélünk itt égetőkről, persze, ez a jövő - de mikor lesz még az? Tehát itt most egyelőre a közeljövő feladatait nézzük, azzal a járványügyi helyzettel, amely most jelen pillanatban Európában van. Tehát a kettőt együttesen kezeljük, és ne menjünk előre a jogalkotásban úgy, amit esetleg nem leszünk képesek végrehajtani, vagy esetleg olyan kényszerítő eszközöket kell alkalmaznunk az önkormányzatokkal, bizonyos tulajdonosokkal szemben, ami ellenállást vált ki az önkéntes jogkövetéssel szemben. Tehát ezt is megfontolásra ajánlom a tisztelt előterjesztőknek.

Nagyon örülök annak, hogy a szolgáltatást a magán-állatorvosoknál a prevenció irányába viszi el. Itt nyilvánvalóan van bizonyos feszültség a hatósági és a magán-állatorvosok között, ezt fel lehet oldani, ezt meg lehet megfelelő szabályozással, végrehajtási utasításokkal oldani.

Ez a törvény-előterjesztés azonban még csak az első állomása annak, amit követnünk kell. Tehát változtatnunk, módosítanunk kell majd az élelmiszertörvényt, módosítanunk kell az állatorvosi kamaráról szóló törvényt. Erre vannak képviselői önálló indítványok. Most azt a bizalmat kapta a kormány, illetve a minisztérium és az új miniszter úr is, hogy ezt vigye ő akkor végig, ne piszkáljunk itt bele képviselői önálló indítványokkal; de akkor nagyon kérném a miniszter urat, hogy ezek beterjesztése mielőbb történjen meg, és vállalja fel - tudom, hogy nem szimpatikus ilyet mondani, főleg választások előtt -, hogy az élelmiszertörvénynél az 1997 óta halogatott fogyasztási értékesítési rendszert igazítsuk az európai normákhoz. Magyarul: a vágott baromfi, a vágott és tőkehús értékesítése piaci viszonyok között, aminek igenis, megvan a humán és megvan az állat-egészségügyi háttérrendszere is, amelyhez igazodóan bizony a fogyasztási szokásoknál, a fogyasztási értékesítésnél az őstermelői kör ne foglalkozzon húsfeldolgozással. Az őstermelői kör az állat-előállítással foglalkozzon, és a feldolgozás legyen vállalkozói körben, megfelelő humán és állat-egészségügyi ellenőrzés mellett, hiszen emlékeznek képviselőtársaim, '97 óta ezt prolongáljuk, prolongáljuk, prolongáljuk, nem vezetjük be. És ha ne adj' isten, egyszer ebben a helyzetben, amiben most Európa van, bennünket kiszúrnak egy olyan értékesítés kapcsán, amelynek a minősége, mondjuk, megkérdőjelezhető, akkor az a termelői körnek iszonyatos kárt okozhat.

Tehát arra kérem a tisztelt minisztériumot, a tisztelt kormányt, hogy a következő előterjesztésekben legyen bátor, és az ellenzék részéről ehhez a támogatást maximálisan meg fogja kapni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)