Felszólalás adatai

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz hosszú éveken át jogosan kárhoztatta a szocialista-liberális kormányt, amiért az a nemzetközi pénzügyi-gazdasági háttérhatalom, nevesül a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió nyomásának engedve úgynevezett reformok, strukturális, gazdasági átalakítások útján kivéreztette a magyar gazdaságot. Ma már látjuk, hogy ez a Brüsszelből, Washingtonból sugallt, megszorításokon alapuló gazdaságpolitika egyedül a megrendelő érdekét szolgálta, pontosabban: azon pénzügyi körök és multinacionális vállalatok érdekét, amelyeknek a rendszerváltás során tudatosan leépített és tönkretett Magyarország korlátlan lehetőségeket és hasznot hajtó piacot jelentett.

(8.30)

És persze azok a hazai gazdasági és politikai strómanok se jártak rosszul, akik ehhez az országos méretű kiárusításhoz segédkeztek. A tavalyi nagy dicsőséges áprilisi fülkeforradalom után a Fidesz-kormány gazdasági szabadságharcot hirdetett, amiről hamarosan kiderült, nem más, mint egy kommunikációs trükk értékelhető tartalom nélkül, sok jól csengő frázissal és üres szólammal. A trükk lényege: verbálisan meghirdetni a szabadságharcot, hogy gazdaságunk lényegét és struktúráját, kiszolgáltatottságunkat tekintve ne legyen érdemi változás.

A Kósa Lajos árfolyamrengető megszólalása után összetákolt, mindenféle koncepciót nélkülöző huszonkilenc ponttal a kormány mereven betartotta a korábbi IMF-, EU-feltételeket, hiszen abban visszaköszön a közszféra dolgozóinak 15 százalékos bércsökkenése; ez a 750 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt, valamint a még közel 200 ezer, állami vállalatnál dolgozó honfitársunkat érintő elképzelés tipikus IMF-elvárás; akárcsak az egykulcsos adó bevezetése, ami a kormány kommunikációjával ellentétben mindennemű társadalmi igazságosságot és arányosságot nélkülöz abban a társadalomban, amely végletekre szakadt a rendszerváltás elhibázott gazdaságpolitikája folytán.

A multikra kivetett válságadó pedig szükséges, de közel sem elégséges feltételei a gazdasági szuverenitás visszaszerzésének, itt ugyanis csak egy átmeneti időszakra kivetett adóról van szó, amely hiába növeli átmenetileg az elvonás mértékét, a rossz adórendszeren és gazdasági struktúrán nem változtat. Pedig tudjuk, hogy gazdaságunk legnagyobb ellentmondása az, hogy miközben naponta hajtogatjuk a szabad verseny mantráját, addig a piaci szereplők, a hazai kkv-k és a külföldi tulajdonú multik nem egyenlő versenyfeltételekkel vesznek részt.

A múlt héten bejelentett, 250 milliárd forintra rúgó stabilitási tartalék ugyancsak jól illeszkedik az új kormány kommunikációs trükkjei sorába. Mint mindig, most is létezik egy pozitív kicsengésű, befelé, a gyarmat bennszülöttei felé megfogalmazott kommunikáció, és tény, hogy a gyűlölt reform és strukturális átalakítás után kifejezetten pozitív fogalomról van szó. No, de nézzük csak, mit is takar ez a fogalom valójában! Első hallásra megörülünk, hiszen a "tartalék" szóval egyfajta többlet társul a laikus fejében. Mivel azonban a forrásoldal maga a költségvetési szervek, minisztériumok, elkülönített állami pénzalapok költségvetése, így a stabilitási tartalékképzés a megszorítás szinonimája.

Ezt a 250 milliárd forintos, a magyar bruttó hazai termék közel 1 százalékát kitevő megszorítást látva joggal kérdezzük, hogy ha ezzel a kormány ilyen szolgalelkű módon teljesíti az Európai Unió és az IMF elvárásait, mi marad a fennen hirdetett gazdasági szabadságharc célkitűzéseiből. A stabilitási tartalékképzés eredményeképpen a költségvetésben már eleve alulfinanszírozott Nemzeti Erőforrás Minisztérium egy brutális, 40 milliárd forintos elvonást kénytelen elszenvedni, ennyivel kevesebb pénz jut idén a tönk szélére sodort egészségügynek, oktatásnak és kultúrának. Információink szerint a folyamatos forráshiánnyal küszködő egyetemek közül az ELTE 1,7 milliárd, a Műegyetem 1,3 milliárd, a Debreceni Egyetem 2 milliárd, a Corvinus pedig 1 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut a meghirdetett zárolások miatt. Miközben minden kormányzati sikerpropaganda ellenére a cigánybűnözés virágkorát éli, az uzsora-bűncselekmények száma tavaly tizennégyszeresére nőtt, 15 ezerrel több lopást követettek el 2010-ben, mint egy évvel ezelőtt, és 17 százalékkal nőtt a betörések és lopások száma, akkor a Belügyminisztérium éves költségvetése 35 milliárd forinttal lesz kevesebb. A Honvédelmi Minisztérium, amely forráshiány miatt évek óta kénytelen elhalasztani a szükséges fejlesztéseket, több mint 26 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodik idén. Az a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pedig, amely a magyar kutatói és feltalálói elméhez mérten évtizedek óta szívfájdítóan kevés támogatást nyújtott, most 9 milliárd forintos elvonással lesz kénytelen szembenézni, szinte lenullázva a költségvetését. És a sort hosszan folytathatnánk.

A kormány adósunk egy válasszal. Mi indokolja ezt a nagymértékű megszorítást? Kinek az érdekét szolgálja ezzel? És miért cselekszik mást, mint amit mond?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)