Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Ikotity István jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Egy hét sem telt el a Londonban elkövetett súlyos merénylet óta, és újra lecsapott a terror Szentpéterváron. Szentpéterváron 14 ember vesztette életét, és több mint negyvenen sebesültek meg. Ezért újra ki kell állnunk a demokratikus értékek védelme mellett a terroristákkal szemben. Az egész ország együtt érez a hozzátartozókkal és Oroszország népével.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy néma felállással fejezzük ki részvétünket és adózzunk az áldozatok emlékének. (A teremben lévők néma felállással adóznak az áldozatok emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hadházy Ákos képviselő úr, LMP-képviselőcsoport: „Unokák nélküli ország leszünk?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy barbár terrorcselekményről hallottunk most, és ez mindig nagyon megdöbbentő. A terrorcselekmények általában váratlanul következnek be. Vannak olyan esetek, amikor lehet sejteni, hogy bekövetkezik ilyen, de legtöbbször váratlan.

Ezért nagyon nyomasztó ma ennek a parlamenti napnak a kezdetén egy napirend előtti felszólalást tenni, hiszen ma egészen biztosan tudjuk, hogy ezek kö­zött a falak között is egy barbárság, egy barbár ter­ror­cselekmény, ha úgy tetszik, fog bekövetkezni, hi­szen ki fognak végezni egy egyetemet. (Cseresnyés Péter: Hihetetlen! ‑ Moraj az MSZP padsoraiban.) Hidegvérrel és előre megfontoltan fognak kivégezni egy egyetemet. Nyilvánvalóan nem ez a felszólalás té­mája, azonban ezer szállal kötődik ehhez a témához.

A felszólalás témája az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egészen felháborító módon 2013 óta nem ad közzé olyan adatokat, hogy Magyarországról hány ember megy ki külföldre dolgozni, és azt kell mondani, hogy hány ember emigrál külföldre. 2013-ban azt mondták, hogy 350 ezer ember van, aki külföldön dolgozik tartósan. Kósa Lajos pedig rendszeresen ‑ nem tudom, honnan veszi ‑ 160 ezer embert szokott emlegetni. Nyilvánvalóan itt komoly elszámolás van. Mi az elmúlt hetekben megkérdeztük azt, hogy hány gyermek született, hány kisbaba született már külföldön, és ez bizony egészen döbbenetes volt. Az elmúlt hat évben 78 ezer kisbaba született. Gyakorlatilag a babák 15 százaléka külföldön született. Nagyon egyszerűen számolva ‑ nyilvánvalóan egy durva számítással és nem pontos számítással ‑ ebből ki le­het számolni, hogy ha a 20-40 év közötti emberek szá­ma Magyarországon 3 millió, akkor, ha ezt 15 szá­zalékkal beszorozzuk, akkor 450 ezer, tartósan külföldön élő emberről beszélhetünk, és ez csak a 20-40 év közötti emberek, az idősebb embereket nem is vettük hozzá; nyilvánvalóan egész nagy számban.

Egy másik számot hadd mondjak, amibe belefutottam: a véradószám rendkívül lecsökkent, 50 ezerrel. 450 ezerről 50 ezerrel csökkent le. Ha azt tudjuk, hogy általában az aktív korúak 5 százaléka ad vért és általában évente kétszer ad vért, ha visszaszámoljuk az 500 ezerrel, megint csak azt tudjuk mondani, hogy megerősítettük ezt a számot. Ez egy egészen tragikus szám. Gyakorlatilag az elmúlt években Magyarországról 500 ezer ember emigrált, bár haza akarnának jönni, de nem fognak hazajönni. Ez különösen tragikus, ha tudjuk azt az adatot is, hogy a demográfiai adatok szerint az évszázad közepére 7,5 millióan leszünk, és az évszázad végére pedig 4,5 millió lakost prognosztizálnak Magyarországra.

Nagyon fontos tudni az okokat, és az ok nem csak a fizetés, nem csak a bér. Három ok van, amely mind összefügg a mai tragikus eseménnyel, a mai egyetem hidegvérű meggyilkolásával. Összefügg az, hogy az emberek a bizonytalanság elől és a kiszámíthatatlanság elől menekülnek. Bármikor egyik pillanatról a másikra tehet a kormány egészen elképesztő és korábban elképzelhetetlen dolgokat, léphet át vörös vonalakat: ilyen a mai egyetem beszántása. Rengeteget tudnánk felsorolni, ilyen volt, amikor egyik pillanatról a másikra évtizedes jogokat, a trafikok üzemeltetésének jogát elvette az állam, és áttette számára baráti emberek kezébe.

A másik ok a függőség. Magyarországon mindennap érezzük a függőséget. Már az iskolától kezdve belénk nevelik a függőséget. Az új kormány egyre inkább alattvalókat akar nevelni. Már az iskolában elkezdi, a munkahelyeken is érezzük a függőséget, és természetesen ez azért van, mert a politika vezetői a politika tetején is alattvalókat szeretnének ‑ és nem polgárokat ‑ látni az országban.

A harmadik ok, amit most fel lehetne a sok közül sorolni, az pedig a korrupció, hiszen túl sokat és túl nyíltan lopnak ebben a kormányban. Nem tehet mást, nem engedheti meg a kormány, hogy veszítsen, ezért kell elterelni a figyelmet, hogy másról beszéljünk. Egy hetet megint nyertek, hiszen egy hétig megint nem erről lesz szó, hanem egy egészen elképesztő gyilkosságról, az egyetem kivégzéséről.

Azért is baj, ha ilyen egyetemek vannak, mert nem jó a képzett ember önöknek. Nem véletlen, hogy nem engedik meg, hogy ez az 500 ezer ember levélben szavazzon. Megengedik az újonnan honosított embereknek, azoknak, akikről tudják, hogy önökre fognak szavazni. Nem engedik meg a levélben szavazást ezeknek a külföldieknek. Köszönöm szépen.

(9.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokféle dolgot mondott ön, tisztelt képviselő úr, egy része valós, egy része valótlan, de az biztos, hogy jövőképet, megoldást semmilyen probléma kapcsán az LMP nem vázolt fel. Ön azt mondja, hogy sok fiatal van Magyarország határain túl, sok fiatal vállal Nyugat-Európában munkát, de hogy önök milyen jövőképet kínálnának itt, túl azon, hogy megemelnék az adókat, és sokkal magasabb adókulcsokat vezetnének be itt, Magyarországon, mint amelyek jelenleg vannak, hiszen jelenleg 15 százalékos, és önök akár 40 százalék fölé is emelnék a legmagasabb adókulcsot, nos, erre semmifajta választ az LMP részéről nem adott. Nem hiszem, hogy a magas személyi jövedelemadó lenne vonzó bármilyen fiatalnak, hogy itt maradjon vagy Magyarországra visszaköltözzön.

Ha megnézzük, hogy a fiatalok közül a balti országokkal, a közép-európai országokkal összehasonlítva mennyien vannak külföldön, akkor azt hiszem, hogy lehet, hogy ön ebben a parlamentben felszólal ezen témakör kapcsán, de a környező országok parlamentjeiben az ottani ellenzéki pártok háromszor is élesebben szólalhatnának fel. Magyarországon ez a mutató 6 százalék körüli, míg Litvániában nem 6 százalék, hanem 18,9, Romániában 17,5, Lettországban 17,1, Bulgáriában 16,5, Lengyelországban pedig 11,5. Az ön logikája szerint a környező országokból azért mennek sokkal többen Nyugat-Európába munkát vállalni, mert Magyarországon a magyar kormány be akarja minden felsőoktatási intézménnyel tartatni a magyar jogszabályokat, és csak valós képzésre akar valós diplomákat engedni kibocsátani; eléggé furcsa logika lenne az ön részéről.

Ami a számokat illeti, láthatja, tisztelt képviselő úr, egész Közép-Európában jellemző az, hogy sokan Közép-Európából külföldön dolgoznak, sőt a német parlamentben, a Bundestagban is fel tudna ön szólalni, és ott is elmondhatná, hogy milyen magas arányú a külföldi munkavégzés száma. De nyilván más a Németországból máshol munkát vállalók indoka, és más a Közép-Európából Nyugat-Európában munkát vállalók indoka. De azt azért önnek is látnia kell, hogy Magyarország a környező országokkal, a balti országoktól kezdve az összes többi közép-európai országgal összehasonlítva jóval kisebb kivándorlási hajlandósággal rendelkezik, mint más országok, ami azt jelenti, hogy ez az ország a saját fiataljainak, a saját polgárainak vonzóbb. Nyilvánvalóan vonzó sokak számára a Nyugat-Európában való élet is, az ottani munkavállalás. Sokan persze kiábrándulnak ebből pár év után, és visszatérnek Magyarországra, de jóval alacsonyabb ez a százalék, jóval alacsonyabb ez a szám, mint más európai országokban.

Úgy gondolom az ön állításával szemben, hogy Magyarországon igenis a politikai stabilitás egy gazdasági erő. Ön kiszámíthatatlanságról beszélt. Tisztelt Képviselő Úr! Végignézte a környező országokat, a közép-európai és más országokat, hogy hány kormányválság tépázta meg az ottani stabilitást, hogy hányszor lett kiszámíthatatlan a politikai viszony, a jogszabályalkotás pontosan azért, mert nem volt egy stabil kormányzás? Míg Magyarországnak versenyelőny, európai versenyelőny, hogy 2010 óta egy stabil szövetség irányítja az országot, egy stabil pártszövetség, és nem koalíciós viták azok, amelyek állandóan kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági viszonyokat. Az is kicsit furcsa az LMP részéről, hogy miközben önök kivándorlásellenesek, aközben bevándor­lás­pártiak. Érdekes párosítása ez a logikának. Ez olyan, mintha nem elvi szintű álláspontja lenne az LMP-nek, hanem amit éppen a kormánnyal szemben meg tud fogalmazni, azt megfogalmazza.

Hogy mit kínált a fiataloknak az itthoni családalapítás támogatására a kormány? Azt hiszem, ön is egy elég hosszú listát tudna erre felsorolni. Kezdhetjük a családi típusú adózással, amelyben lényegében egy magyar család átlagos kereset mellett három gyerekkel sem adót, sem járulékot nem fizet, a bruttó és nettó keresete ugyanaz. Ez havi több mint 20 ezer forinttal legalább egy átlagkereset esetén megdobta a családnál maradó jövedelmeket, vagy beszélhetünk a „Nők 40”-ről, amely pontosan az ön felszólalásának a címe, „Az unokák nélküli ország” volt, nos, pont ez a „Nők 40” segít abban, hogy a nagymamák tudjanak a gyermeküknek segíteni és az unokák felnevelésében résztvevőséget vállalni. A gyes három évig való kiterjesztése, a bölcsődék átalakítása és többlettámogatása; több mint 100 milliárd forintnyi bölcsőde- és óvodaépítési pályázat pontosan azért íródott ki és íródik ki még a következő hónapokban, hogy az unokák számára jó elhelyezési lehetőséget nyújtson. Az ingyenes tankönyv és az ingyenes étkeztetés kiterjesztése pontosan a családok válláról vesz le terhet, a CSOK-kal pedig olyan lakhatási lehetőséget kapnak, amelyet Nyugat-Európa országaiban sem kínál egyik ország sem.

Az pedig, hogy ön azt barbárságnak mondja, hogy Magyarországon a felsőoktatási intézményekkel egyenlő mérce szerint szeretnénk a törvényeket betartatni és nem szeretnénk senkinek privilégiumokat biztosítani, mint ahogyan az az előző kormányok idején megtörtént, hanem fair eljárás mellett mindenki ugyanolyan játékszabályok mellett tud a felsőoktatásban diplomákat kiadni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), azt hiszem, ez elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai