Készült: 2024.09.23.10:10:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.),  93-96. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:   89-92   93-96   97-100      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük. Lukács László György, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Biztonságban vannak-e a betegek és a dolgozók a sürgősségi osztályokon?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Csak a betegek szerencséjén múlik, hogy megfelelő ellátást kapnak-e a kórházak sürgősségi osztályain” ‑ nyilatkozta több alkalommal az elmúlt hetekben a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyilvánosan a sajtó előtt.

Az elnök szavait az alapozta meg, hogy egy általuk végzett, friss kutatás szerint az egyébként szükséges 600 dolgozó helyett mindösszesen 140 szakvizsgázott sürgősségi orvos áll rendelkezésre a sürgősségi osztályokon. Így sok osztályon az ideérkező betegek nem is szakorvossal, hanem inkább a rezidensekkel találkoznak, úgy, hogy a legmagasabb végzettségű orvos is legfeljebb egy szakorvosjelölt. Ez az állapot egyébként nemcsak teljesen törvénytelen, hanem a betegek biztonságát egyaránt veszélyezteti, sőt magukat az ellátókat is, a dolgozók biztonságát és a dolgozók jogi helyzetét is folyamatosan veszélyben tartja. Jelenlegi működésükben a sürgősségi osztályok a beléjük vetett közbizalmat ássák alá.

Mindeközben a kormány ahelyett, hogy ezt a problémát, amelyet a kamara felvetett, megvizsgálta volna, egy adatgyűjtést végzett volna és felmérte volna, hogy ténylegesen ezek az állapotok vannak, azzal kente el az elé letett problémát, hogy a problémáról senki semmilyen jelzést nem juttatott el korábban az államtitkárság részére. A valóság persze talán az, hogy a kormány képtelen volt a számokkal és tényekkel hitelesen megcáfolni azt, hogy valóban ennyi személy hiányzik egy biztonságosan működő sürgősségi ellátórendszerből.

A kamara felvetésével egyébként maguk a betegek is mindennapi tapasztalatuk során egyetértenek, ők is nagyon leterhelt orvosokkal, túlhajszolt szakdolgozókkal találkoznak országszerte az ellátó­helye­ken, és még kutatást sem kell talán végezni ahhoz, hogy lássuk, hogy probléma van ezen a téren.

Mindezekre tekintettel a kialakult helyzettel kapcsolatban szeretném kérdezni államtitkár urat: vizsgálta-e egyáltalán a kormány az Orvosi Kamara felvetéseit? Ha igen, akkor mit tesznek annak érdekében, hogy megfelelő emberekkel legyen ellátva a biztonságos betegellátás érdekében a sürgősségi osztályok sora az országban? Biztonságban vannak-e a betegek és az ott dolgozók a sürgősségi osztályokon? Várom megtisztelő, érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy itt hallgattam önt ékesszólóan beszélni arról, hogy mennyivel több orvosra lenne szükség az SBO-kon, a sürgősségi betegellátó osztályokon, elgondolkoztam: önmagában is elmondta ezeket a szavakat akkor, amikor önmaga működött közre abban, hogy orvosokat juttassanak külföldre? Ön hány orvost juttatott külföldre sürgősségi betegellátó osztályokról? (Dr. Lukács László György: Egyet sem! ‑ Szi­lágyi György: Te hányat?) Vagy milyen orvosok voltak azok, akiket az ön Doctors Abroad és hasonló cégén keresztül, amellyel büszkélkedett, hogy 62 orvost juttat fél év alatt Írországba… (Közbeszólások a Jobbik soraiban.) Vajon hány volt az, aki akár ezeken a sürgősségiken is vagy máshol is működhetne? (Dr. Lukács László György: Fogorvos nem dolgozik sürgősségin.)

Kíváncsi vagyok, tisztelt képviselő úr, mert ön itt rendszeresen fölszólal és beszél arról, hogy milyen humánerőforrás-hiány van a magyar egészségügyben, csak azt nem értem, hogy ezt miért teszi akkor, ha önnek az volt a korábbi tevékenysége, ami volt, hogy abból törekedett anyagi nyereségre, anyagi haszonszerzésre a cégén keresztül, hogy külföldre juttasson orvosokat. Ön akkor azt tartotta indikátornak, fontos célnak, hogy minél több orvost juttasson külföldre, most pedig azt tartja a kormány hibájának, hogy miért van ilyen kevés orvos Magyarországon.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindig, amikor ezekről beszél, én csak nézek, ámulok és bámulok, mi fér még bele a Jobbik folyamatos irányváltásaiba. Ezzel szemben a kormányzat természetesen, miután megkapta az Orvosi Kamara levelét, arra elkészítette a választ, és ezt el is küldte az Orvosi Kamarának. Mindemellett mind a rezidensek, mind mások esetében ‑ szakorvosok esetében is ‑ fizetésemelési vagy ösztöndíjprogramot indított.

Természetesen a sürgősségi betegellátó osztályokon a szakorvosjelöltek csak akkor tevékenykednek, ha szakorvosok támogatják az ő munkájukat. S ha pár héttel ezelőtt olvasta volna a híradásokat, akkor azt is olvasta volna, hogy duplájára emelkedik a sürgősségi ellátás finanszírozása március 1-jétől, 1‑es progresszivitási szinten 5,6 millió forintról 11,3‑ra, 2-es szinten 11,7-ről 23,5-re, és még sorolhatnám, hogy hol milyen duplázásokra kerül sor a következőkben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szilágyi György: Hát, nem tapsolnak, államtitkár úr.)




Felszólalások:   89-92   93-96   97-100      Ülésnap adatai