Készült: 2024.09.24.14:49:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.),  32-52. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 47:29


Felszólalások:   22-31   32-52   52      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Arra kérek mindenkit, hogy foglaljon helyet! A szünet sajnos egy kicsit hosszabbra nyúlt, mint ahogy terveztük, de most már minden asztalon ott kell lennie a két előterjesztésnek: az egyik az új országgyűlési határozati javaslat H/5170. számon, a másik pedig a Házszabálytól való eltérésre vonatkozó indítvány.

Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ülésén született megállapodásnak megfelelően ismét egy Házszabálytól való eltérés kérdésében kell döntenie az Országgyűlésnek. Mielőtt erre sor kerülne, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a mai ülésnapunkon még további határozathozatalokra is sor kerül, ahogy ezt már a szünet előtt is jeleztem, ezért kérem valamennyi frakciót és a frakcióvezetőket külön, hogy akár a késő esti órákig is biztosítsák az Országgyűlés határozatképességét. Egyúttal szeretném tájékoztatni önöket, hogy a költségvetési bizottság párhuzamosan a plenáris üléssel ülésezik, és annak a kérdésnek a megoldására, ami itt a szünet előtti ügyrendi vitában felmerült, talán rövidesen megfelelő megoldást tudnak letenni az asztalra.

 

Tisztelt Országgyűlés! Most a légtérhasználattal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása érdekében született Házszabálytól való eltérés kérdésében kell döntenünk. Az új változatban benyújtott előterjesztést H/5170. számon kapták meg, az imént ez kiosztásra került. E határozati javaslat már nem tartalmazza a polgári légi közlekedéssel összefüggő kezességvállalásra utaló rendelkezéseket.

A házbizottság a Házszabály 23. §-ának n) pontjában foglalt rendelkezése alapján, a Házszabály 140. §-ának megfelelően azt kezdeményezi, hogy az "Infinite Justice" - "Végtelen igazság" - művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló H/5170. számú országgyűlési határozati javaslat tárgyalása és döntéshozatala során az Országgyűlés úgy térjen el a Házszabálytól, hogy a napirendi ajánlás kiegészítésével a határozathozatalra - módosító javaslat benyújtása esetén is - 2001. szeptember 24-én, hétfőn, tehát a mai napon kerüljön sor. A Házszabálytól való eltérésre tett indítványt H/5170/1. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a képviselőcsoportokat, hogy kívánnak-e esetleg ehhez kapcsolódóan szólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván senki sem szólni.

Most a határozathozatal következik. Felhívom a figyelmüket - bár talán ez most már szükségtelen -, hogy a Házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata szükséges. Egyúttal felhívom a figyelmüket, hogy a Házszabálytól való eltérés elfogadásával az Országgyűlés egyúttal napirendjét is kiegészíti a határozati javaslat megtárgyalásával, és arra első napirendi pontként kerül egyébként sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a H/5170/1. számú javaslatnak megfelelően eltér-e a Házszabálytól. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 277 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodó szavazat nélkül a Házszabálytól való eltérést elfogadta.

 

Tisztelt Országgyűlés! Így soron következik az "Infinite Justice" - “Végtelen igazság" - művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Az előterjesztést H/5170. számon kapták kézhez, az expozét Orbán Viktor miniszterelnök úr terjeszti az Országgyűlés elé.

Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

 

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Életünk jelentős eseményei mélyen belénk szoktak vésődni; azt hiszem, mindannyian emlékezni fogunk arra, hogy éppen hol voltunk és mit csináltunk 2001. szeptember 11-én. Azért jöttünk ma össze, hogy kifejezzük: együttérzünk az áldozatok hozzátartozóival; azért jöttünk össze, hogy együttérzésünket és megrendelésünket fejezzük ki az Amerikai Egyesült Államok népének.

 

(17.00)

 

Tisztelt Elnök Úr! 2001. szeptember 11-én egy maroknyi ember, talán néhány tucat, úgy döntött, hogy megakadályoz bennünket abban, hogy úgy élhessünk, ahogy eddig tettük. Úgy döntött, hogy megkérdőjelezi, s ha tudja, talán le is rombolja mindazt, amit eddig felépítettünk. Úgy döntött, hogy a bizalom helyett a félelmet teszi mindennapjaink legfontosabb érzésévé. Ezek az emberek talán jelképeket, a Világkereskedelmi Központot, a Fehér Házat vagy a Pentagont vették célba, de szörnyű tettükkel minket, embereket találtak el: hatvankét nemzet lányait és fiait, volt magyar áldozat is köztük, bár mondják, külföldi állampolgár. Nem egyszerűen ártatlan áldozatokról van szó, gyerekekről, anyákról, apákról, nagyszülőkről, hús-vér emberek ezreiről - azokról van szó, akiket családok veszítettek el. Amikor rájuk gondolunk, valójában a magunk szerettei jutnak az eszünkbe.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindannyian láthattuk: a terror a szabadságot veszi célba, és ha valaki, hát mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy a szabadság nem az, amit adnak, hanem az, amit nem vehetnek el. A terror a mi saját személyes szabadságunkat, mindannyiunk közös szabadságát vette célba, a mindennapi életünket, a családunk hétköznapjainak magunk által kialakított rendjét. A terror a jól végzett munka örömét veszi el tőlünk, a jólétünket, a nyugalmunkat, a reményeinket, a boldogságunkat. Félelmet ébreszt bennünk, és azon mesterkedik, hogy a rettegés által tegye tönkre az életünket, és elzárja előlünk a jövőt. A döntés, amelyet ma meg kell hoznunk, valójában erről szól. Magunkról kellett az elmúlt napokban dönteni, és itt és ma, szintén magunkról kell döntést hoznunk.

Az Amerikai Egyesült Államok úgy fogalmaz, hogy Amerika és a terrorizmus között kell neki választania. Nekünk a saját hazánk és az annak rendjét lerombolni akarók között kell választani. Mondják, hogy a világ megváltozott, és szeptember 11-én új időszámítás kezdődött. Meglehet, az időszámítás új, de az értékeink a régiek. Magyarország szeptember 11-e előtt szabad, biztonságos és gyorsan fejlődő ország volt; azt akarjuk, azért jöttünk ma itt össze, hogy továbbra is szabad, biztonságos és gyorsan fejlődő ország maradjon. Ennek érdekében néhány döntést meg kellett, és meg is kell hoznunk. Első helyen döntenünk kell arról, hogy részévé váljunk-e annak a nemzetközi összefogásnak, amely az egyetlen esélyt adja arra, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló támadásokat. Én azt kérem a tisztelt Háztól, azt tanácsolom a hölgyeknek és az uraknak, hogy a nemzetközi összefogásban való részvétel mellett döntsünk.

Az elmúlt napokban az emberek biztonságát erősítő rendőri intézkedéseket is meg kellett hoznunk. A határátkelések rendjét megszigorítottuk, minden be- és kilépőt rögzítünk; a zöldhatár védelmét megerősítettük, a határvadász századokat kirendeltük; a menekülttáborok eddigi működési rendjét megváltoztattuk, és szigorúbbra fordítottuk.

Jelentős változásokat eszközöltünk, tettünk az eddigi vízumpolitikánk ügyében is: az önálló vízumkiadás jogát beszűkítettük, a központi vízumkiadás rendjét pedig kiszélesítettük. A Magyarországon működő terroristaelhárító egységeket készenlétbe helyeztük. Magyarországon léteznek ilyen egységek, létezik ilyen központ. Megfeszített munkával dolgozik a terrorelhárító igazgatóság, és a különleges szolgálat terrorelhárító részlege is készenlétben áll.

Szeretném önöket, tisztelt elnök úr, arról is tájékoztatni, hogy felgyorsítottuk azokat a munkálatokat, amelyek a magyarországi pénzmosás visszaszorítására, s ezáltal a nemzetközi bűnözés egyik lehetséges anyagi alapjának a felszámolására irányulnak. A pénzmosás visszaszorításáról intézkedő csomag hamarosan a nyilvánosság előtt is ismertté válhat.

 

 

(17.10)

 

(A jegyzői székben Mádai Pétert dr. Világosi Gábor
váltja fel.)

 

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök is tudják, hogy a világgazdaságban, a 11-ei terrortámadástól függetlenül, Magyarország számára kedvezőtlen folyamatokat tapasztalhatunk. Elsősorban az Egyesült Államok gazdasági növekedésében észlelünk megtorpanást, amely el fogja majd érni Európát, és ezen keresztül befolyással lehet a magyar gazdaság helyzetére is. Ezt a helyzetet a kormány gazdaságpolitikával foglalkozó műhelyei és döntéshozói már elemezték, a gazdasági tanácsadó testület, a gazdasági kabinet és a Nemzeti Bank elnökének bevonásával maga a kormány is.

Jó úton vagyunk oda, hogy összefogás jöjjön létre a gazdasági élet szereplői között, merthogy most éppen erre, összefogásra van a legnagyobb szükség. Szeretném világossá tenni, hogy meggyőződésünk szerint az összefogás teret nyit és lehetőséget teremt arra, hogy a megváltozott körülmények között is közös céljainkat együttes erővel megvalósíthassuk. Meggyőződésem, hogy az összefogás segít abban, hogy megvédhessük az értékeinket, és megvédhessük azokat, akik igazán fontosak számunkra. A kormány meggyőződése, hogy az összefogás segít megvédeni életünk értelmét.

Azonban el kell kerülnünk egy csapdát. El kell kerülnünk a csapdát, hogy a terror világát ránk erőltető, mondjuk úgy, szélsőséges csoportok miatt egy vallást, az iszlám világot, népeket, muzulmán hívő embereket ítéljünk el, elítéljünk és üldöztetésre kárhoztassunk. Mi, magyarok pontosan tudjuk: nincs bűnös nép, nincs bűnös vallás. Nem szabad még egyszer a XX. század mocsarába merülnünk. A XX. század egyszer s mindenkorra véget ért, a jövő elkezdődött, és meggyőződésünk szerint csak rajtunk áll, hogy milyenné tesszük.

Valaki azt írta: "Korunkban, amikor a békének nem lehetnek vesztesei és a háborúnak nem lehetnek győztesei, kötelességünk ügyelni a nemzet erejének és mértéktartásának helyes arányára." A nemzet erejének és mértéktartásának helyes arányára! Ha a nemzet erejének és mértéktartásának helyes arányát meg akarjuk találni, ahhoz nyugodt, higgadt és okos döntésekre, pontos mérlegelésre van szükségünk. Ezért arra kérem mindannyiukat, hogy szorítsák háttérbe a pártpolitikai vitákat, arra kérem önöket, hogy hagyjanak fel az egymás ellen folytatott küzdelmekkel, és mind a gazdaságban, mind a politikában az előttünk álló időszakban hozzuk létre a lehető legszélesebb összefogást.

A XXI. századba azzal a vággyal léptünk át, hogy Magyarországon véget vetünk annak a korszaknak, amikor az élet alakít bennünket, és nem mi alakítjuk az életünket. A kormány hisz abban, hogy ha lesz összefogás, akkor a saját szándékaink, érdekünk és szájunk íze szerint mi fogjuk alakítani továbbra is az életet itt Magyarországon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most 5-5 perces időkeretben kerül sor a hatáskörrel rendelkező bizottságok állásfoglalásának ismertetésére.

Elsőként megadom a szót Polonyi Kornélnak, a honvédelmi bizottság előadójának.

 

POLONYI KORNÉL, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A honvédelmi bizottság a mai rendkívüli ülésén foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, illetve a határozati javaslattal, és némi ellenkezés és vonakodás után többségi szavazattal azt javasolja a parlamentnek, hogy vitassa meg és fogadja el ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, aki a külügyi bizottság véleményét kívánja ismertetni.

 

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság a mai ülésén megtárgyalta az országgyűlési határozati javaslatot, és 19 igen, 1 nem szavazati aránnyal az Országgyűlésnek általános vitára és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok egy-egy képviselője, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő fejtheti ki álláspontját 5-5 perces időkeretben. Megkérdezem, hogy ki kíván szólni, ugyanis a monitor jelentkezőt még nem rögzített.

Először megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum.

 

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabadságunk visszaszerzése óta legnagyobb kincsünk nemzeti önrendelkezésünk. Ezért van az, hogy a Magyar Országgyűlés, vagyis a nemzet képviselete fenntartja magának a jogot dönteni fegyveres erők bevetéséről, legyen az akár emberbaráti célú is, és ugyancsak fenntartja a jogát dönteni külföldi fegyveres erőknek magyarországi jelenlétéről, mert történelmünk során oly sokszor sértették meg országunk szuverenitását és okoztak idegen erők tragédiákat, hogy ez az igényünk a fegyveres erőkre vonatkozó szuverén döntésre igazán megalapozottnak tekinthető.

Több mint százötven éve a 12 pontban már azt követeltük, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre és külföldieket ne hozzanak ránk, vagyis a kiszolgáltatottság ellen ható jogfenntartásról van szó esetünkben. A kérés lényege azonban mélyebb, az volt akkor is: hogy a haza ne legyen védtelen. Most is ezt akarjuk. A kor más, a helyzet más, az eszközök is mások.

Magyarország szabad elhatározásból csatlakozott az észak-atlanti országok szövetségéhez, és azóta a vállalt kötelezettségeinek megfelelően viselkedik. Így volt ez már akkor, amikor 1999 márciusában - amikor az akkori Jugoszláviában kialakult humanitárius katasztrófát kellett elhárítani - döntött az Országgyűlés az akció mellett. Most ugyan nem a NATO egésze, hanem a legerősebb NATO-tagország igényli segítségünket, és ez jogi különbség, de nem lényegi. Mert ahogy Bush elnök szeptember 20-án mondta a kongresszus két háza előtt: "Talán a NATO alapokmánya tükrözi a legjobb hozzáállást a világon: támadás egy ellen, az támadás mindenki ellen." S ez a támadás, mely most Amerikát és ott is jelképszerűnek is felfogható objektumokat ért, ugyanakkor azonban emberek ezreinek életét dobta áldozatul, olyan veszélyt jelent, amely után és amelyhez hasonlók megelőzésére cselekednünk kell.

A terrorizmus elleni nemzetközi összefogás jegyében tehát az MDF támogatja az országgyűlési határozati javaslatot.

Végül egy napirend előtti megjegyzésként hadd fűzzem hozzá a magyar nyelv használatáról: kétségtelen, hogy nyers fordításban az "Infinite Justice" "Végtelen igazság"-nak fordítható, de azt hiszem, nehézségeink lesznek mindig is, ha szó szerint akarunk fordítani, hiszen az értelme szerint ez kicsit esetlennek és ügyetlennek tűnik. Én úgy érzem, közelebb állna egy pontos, tartalomszerű fordításhoz valami olyasmi, hogy az "Igazság mindenekfölött", és ilyen döntést kívánok mindannyiunknak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Szájer József frakcióvezető úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

 

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! "A szabadság ellenségei nem érvelnek, hanem üvöltenek és lőnek" - mondta egy múlt századi amerikai politikus. Az elmúlt évszázad során három nagy kihívás érte az emberiséget, három nagy kihívás fenyegette a szabadság rendjét; ebből a nemzeti szocializmust és a vörös szocializmust mára már sikerült legyőzni - de csak most kezdődik el a valóban világméretű összefogás a múlt század utolsó nagy kihívásával, a terrorizmussal szemben.

A New Yorkot, majd Washingtont ért terrortámadásokról hallva, a sokkoló képsorok láttán nem tudtuk és nem akartuk megérteni a dolgokat, a döbbenet és a megrendülés mellett csak azt voltunk képesek felfogni, hogy a világot megváltoztató szörnyű események szemtanúi vagyunk. S ezt nemcsak azok érezték, akiknek személyes érintettségük volt, akiknek volt kiért aggódni, hanem minden jóérzésű embert az iszonyat járt át ezekben a pillanatokban.

 

 

(17.20)

 

A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja napokkal a tragédia után is értetlenül áll a történtek előtt, és a leghatározottabban elítéli az Egyesült Államokat ért terrorcselekmények kiagyalóit és elkövetőit. Döbbenten állunk a demokratikus értékeket semmibe vevő és ártatlan életeket kioltó pusztítás előtt. Az ember arra született, hogy szabadságban és biztonságban élve találja meg a boldogságát, nem pedig arra, hogy a félelemtől kiszolgáltatottá váljék.

Most, az Amerikát ért aljas merényletek láttán, nem hunyhatunk szemet afölött, hogy ezek a fanatikusoktól vezérelt akciók bárki életébe beleavatkozhatnak; nem állunk közömbösen csak azért, mert több ezer kilométer választ el bennünket attól az országtól, amelyet ez a támadás ért. A támadás révén nemcsak az amerikai nemzetet sújtotta tragédia, nemcsak az amerikai nép biztonsága és szabadsága forog kockán, hanem mindannyiunké. A támadás ártatlanokat ért, olyan embereket, 62 nemzet polgárait, akik még élvezhették volna az élet és a szabadság áldásait. A szeptember 11-ei támadások az Egyesült Államok földjét érték, a tragédián azonban az egész emberiség osztozik. Egy embert azzal lehet mérni, hogy vállalja-e a tetteiért a felelősséget. Az arctalan elkövetők hallgatásba burkolva, gyáván megbújva figyelik gyalázatos munkájuk eredményét, vagyis azt, amit el akartak érni, hogy félnek-e a világ polgárai. A szabadság pedig, tisztelt képviselőtársaim, nem ismeri, nem ismerheti a félelem fogalmát.

Az elmúlt héten az Egyesült Államok a kollektív önvédelem jogán légtérhasználatot és repülőgépei számára földi kiszolgálást kért Magyarországtól. Az elmúlt heti hatpárti egyeztetés után úgy döntöttünk, a Fidesz frakciója támogatja, hogy a parlament támogassa az amerikai kérés teljesítését. Mi, a Fidesz-képviselőcsoport tagjai, támogatjuk a Magyar Köztársaság kormányát abban, hogy Magyarország nyújtson segítséget Amerikának az elkövetők felderítésében és a terrorizmus központjainak megsemmisítésében; támogatjuk, hogy a magyar légteret és az azt kiszolgáló földi bázisokat a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy döntésünk nyomán, segítségnyújtásunk miatt nem nő Magyarország fenyegetettsége. Joggal bízhatunk abban, hogy Magyarország továbbra sem lesz semmilyen terrorcselekmény célpontja, és országunk továbbra is biztonságos hely marad. E példátlan katasztrófa ellenére sem kételkedhetünk egyetlen pillanatig sem abban, hogy a XXI. század a béke és a biztonság időszaka kell hogy legyen országunkban és a nagyvilágban egyaránt, ehhez azonban közös akaratra van szükség.

Arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, a pártokat, a sajtót, a társadalmi szervezeteket, minden jóakaratú magyar embert, hogy támogassák és segítsék azt a nehéz és hosszú küzdelmet, amely a terrorizmus járványának megfékezésével a demokratikus erők győzelméhez vezethet.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Kuncze Gábor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége.

 

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ami 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban történt, az iszonyatos, tűrhetetlen, megbocsáthatatlan. Bennünket, szabad demokratákat is mélyen megrendített az amerikai nagyvárosok elleni barbár támadás, melynek néhány perc alatt ártatlan emberek ezrei estek áldozatául. Osztozunk mindazok gyászában, akik elveszítették hozzátartozóikat, és együttérzünk az amerikai néppel.

Legyen világos: a terrortámadás áttételesen ellenünk is irányult - ellenünk is, és mindenki ellen, akinek fontos a szabadság, a demokrácia, a civilizáció, mindaz, amiért élni érdemes; mindenki ellen, aki tiszteli az embert, az emberi életet. Ezért világossá kell tennünk, hogy ebben a konfliktusban az amerikai nép mellett állunk, azért, mert ugyanazok az elvek vezetnek minket is, mint az amerikaiakat: az emberi élet értéke, a másik ember életének tisztelete, a szabadság értéke. Erről szól az 1989-es alkotmányunk, ugyanúgy, mint az amerikai vagy a francia alkotmány, vagy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Emberi Jogok Nyilatkozata.

Mi, szabad demokraták, osztozunk az amerikai nép gyászában, és osztozunk dilemmáiban is. Megértjük azokat az amerikaiakat, akik méltányosnak tartanák a megtorlást, és megértjük azokat is, akik ellenzik az olyan megtorlást, amelynek ártatlan emberek esnek áldozatául, miközben a bűnösök búvóhelye rejtve marad. Megértjük azokat az amerikaiakat, akik készek vállalni az amerikai társadalom talapzatául szolgáló szabadságjogok korlátozását, de értjük azokat is, akik szerint a biztonság iránti igény sem indokolhat olyan korlátozásokat, amelyek e legfontosabb tradíciókat tennék kérdésessé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogállam csak jogállamhoz méltóan ítélkezhet és cselekedhet. Ártatlan emberek életéért cserébe nem lehet ártatlan emberek életét venni, mert nem lehet a terroristák szintjére süllyedni. A háború nem vallások és civilizációk között folyik, hiszen ők egy oldalon állnak; nem vallások háborúja, hiszen Isten nevében nem lehet gyűlölni, és nem lehet ártatlan embereket gyilkolni. Ha valaki ezt tette vagy teszi, az vagy iszonyú, megbocsáthatatlan tévedést követ el, vagy bűnöző; de mindkét esetben gyilkos, kinek számára nincs megbocsátás. Az elveszett emberi élet pótolhatatlan, a legnagyobb kár a lelkünkben keletkezett. Nincs vallás, ami ezt elfogadhatja; csak vallási fanatizmus van, ami viszont elfogadhatatlan.

A célpont a nemzetközi terrorizmus, nem az afgán, az arab, a muszlim, nem az ártatlan ember. A terror mostantól az egész emberiség ellensége, kötelező parancs ezért a tisztességes, jóakaratú emberek számára az összefogás ezen rejtőzködő fenevad leküzdésére.

Én hiszem, hogy nem a XXI. század kezdődött a szeptember 11-ei tragédiával, hanem a XX. század köszönt el. Támogatjuk a "Végtelen igazság" művelethez történő magyar hozzájárulást. A higgadt, de állhatatos és elvhű kiállás, az egyértelmű, világos állásfoglalás érdekünk; érdekünk, mert az emberiség, vagyis a mi közös jövőnk a tét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

DR. SIMON MIKLÓS (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt támogatja a "Végtelen igazság" hadművelethez történő hozzájárulást. Én úgy gondolom, hogy mindannyian megdöbbenve álltunk a tévéképernyők előtt, és hallgattuk a híreket, éjszaka, nappal, és osztoztunk abban a hat-hétezer családnak a tragédiájában, amelyet sújtott ez a szörnyű hír.

Én szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét arra, hogy az 1999 márciusában megkötött szerződés nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is tartalmaz, mindenféle "de" nélkül. Ha 1999-ben és 2000-ben élvezhettük ezen szerződésnek a hasznát, hiszen a balkáni válság esetén nemegyszer előfordult, hogy a NATO védőernyőit kellett az országra kiterjeszteni, akkor kötelességünk minél hamarabb és gyorsan dönteni abban a segítségben, amelyet a "Végtelen igazság" művelethez Magyarország adhat. Én úgy gondolom, hogy az a minimális segítség, amelyet mi az országgyűlési határozati javaslatban megerősítünk.

(17.30)

 

Ez a minimális segítség azonban üzenet értékű. Az, hogy a világ első hatalmának lehetőségünk van ilyen segítséget nyújtani, azt jelenti, hogy aktív tagjai lehetünk annak a szervezetnek, amely garantálja Európa és Észak-Amerika biztonságát.

Tisztelettel kérem és javaslom, hogy a szavak helyett a tetteké legyen a hangsúly, és ezért szavazzák meg a határozati javaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Molnár László független képviselő úrnak.

 

MOLNÁR LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Oly ritka alkalom a Magyar Országgyűlésben, hogy egy független képviselő is hozzászólhat bármilyen jellegű vitához; ezt az alkalmat ragadom meg most, hogy egypár gondolatot elmondhassak önöknek.

A szeptember 11-ei események engem is, családomat is és barátaimat is mélyen megrázták. A tévét nézve először azt hittük, hogy egy új film bemutatója folyik, és csak később döbbentünk rá arra a borzalomra, amit azóta már mindenki észlelt a világban.

A magam részéről a polgári kormány kezdeményezését és az országgyűlési határozati javaslatot támogatom. Számomra megnyugtató, hogy a kormány gyorsan és hatékonyan intézkedett egy ilyen világot sújtó katasztrófa után, de közvetlen gyakorlati tapasztalataim is vannak ezzel kapcsolatban, amelyek nem minden oldalról kedvezőek.

Mit értek ez alatt? Állampolgártársaimmal találkozva és beszélgetve láttam, megnyugtatta őket az, hogy az utcán megsokszorozódott a rendőrjárőrök száma, akik udvarias és korrekt útbaigazítást adtak mind nekünk, mind a külföldieknek. Volt szerencsém azóta átlépni államhatárainkat is, ott viszont nem a legkedvezőbbeket tapasztaltam. Mire gondolok? Arra, hogy egy ilyen intézkedés nyomán természetesen minden embernek, minden állampolgárnak áldozatot kell hozni, de a Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatosan bizonyos intézkedéseket túlzónak és hátrányosnak tartok az állampolgárok számára.

Mire gondolok? Nem azokra a biztonsági intézkedésekre, amiket az illetékesek meghoztak, hanem arra, hogy például a repülőtéri épület bejáratánál áll egy határőr, akinek az a feladata, hogy ellenőrizze az utasokat. Az állampolgárokat kikísérő vagy fogadó személyek az épületbe nem mehetnek be, a kora őszi esőben ázva-fázva várják hozzátartozóikat, és rossz szájízzel hagyják itt hazánkat, illetve lépnek ki a repülőtér kapuján. Ezek az intézkedések nem korszerűek! Volt szerencsém Franciaország egyik legnagyobb repülőterén tartózkodni az események alatt, és ott semmi jelét nem találtuk annak, hogy a repülőtérre ne lehetne bemenni. Be lehetett menni, biztonsági kapuk voltak elhelyezve. Megvizsgálták az utaskísérőket, a hozzátartozókat, és nem tiltották ki őket az épületből. Úgy érzem, az illetékesek ezt egy picit eltúlozták. Nem azokat a határőröket és vámőröket akarom kritizálni, akik ezt a feladatot nagyon nehezen, de odaadóan elvégzik, hanem ezt az alkalmat is megragadva szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy korszerű, hazánkhoz méltó intézkedéseket hozzanak minél előbb.

Még egyszer szeretném kijelenteni, hogy szavazatommal is támogatom ezt az akciót, a kormány és az Országgyűlés kezdeményezését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Csurka István frakcióvezető úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja.

 

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Először ismét a részvétnyilvánítással kezdem. Én is tudnék nagyon szép szavakat használni erre, de egyszer már elmondtam, utána pedig az a vád ért, hogy részvétlenek vagyunk, és magam is részvétlen vagyok. Ez nem igaz! Mélyen megrendített bennünket ennek a sok ezer embernek a tragédiája, a hozzátartozóké, és most először ezt szeretném leszögezni. A következő véleményalkotásunkban tehát nem a részvétről vagy a részvétlenségről lesz szó, hanem a gondolkozás szabadságáról.

Előttünk fekszik egy olyan határozati javaslat, amelyik a terrorizmus elítélése kapcsán egy nemzetközi hadművelethez való szerény hozzájárulást kér az Országgyűléstől. Ugyanakkor nincs tisztázva, hogy voltaképpen mihez is kéri a hozzájárulást akár az Amerikai Egyesült Államok, akár pedig a kormány. Mi az a terrorizmus, amit el akarunk ítélni? Mert ezt az egy esetet elítélhetjük, csak ez az egy eset sincs felderítve, hiszen állítólag arab vagy arab nevű terroristák követték el, akik már nem élnek, nem élhetnek. Nem tudjuk!

Továbbá nincs tisztázva, hogy annak az államnak, amelyben ez történt, kielégítően működött-e a titkosszolgálata. A társadalmat és az egész világot mozgósítani egy ügyben anélkül, hogy tisztáznánk, ahol ez megtörtént, ott megtettek-e mindent ennek az elhárítására, nem szerencsés. Ott arra hivatott szerveknek kellene létezniük, amelyek ezt megakadályozzák! Ott működik a világ legfejlettebb ilyen szervezete, ez mégis megtörténhet, és még csak vizsgálat sincs! Kérdezem én, melyik európai államban maradna helyén a kormány egy pillanatig is, ha ilyen dolog történne. Melyik európai államban maradna érintetlen a titkosszolgálat és vezetősége egy ilyen dolog után? Itt most ez történik, és kérik tőlünk a hozzájárulásunkat.

Hogyan tudjon az állampolgár hozzájárulni a terrorizmus elleni küzdelemhez, amikor azt sem tudja, hogy az micsoda? Nincs fegyvere, nincsenek eszközei! Elmondja otthon, hogy nem szeretem a terrorizmust és gyűlölöm a terroristákat? Ezt elmondhatja, mert többet tenni nem tud. Ez az állam feladata! Ha ahhoz kérnék a hozzájárulásunkat, hogy emeljük meg tízszeresére a védelmi szervezetek költségvetését, képezzünk ki tízszer ennyi szakembert, akik megvédenek bennünket a terrorizmustól - és ez áldozatokat kíván tőlünk -, minden további nélkül hozzájárulnánk. De egy ilyen általános, megfoghatatlan és tulajdonképpen csak propagandisztikus célú új világállapot bevezetéséhez nem tudunk hozzájárulni.

Képzeljék el, mi lesz ennek a következménye! Itt van mindjárt a megnevezés lehetetlensége. Angolul van értelme, Kelemen képviselőtársam pedig már azt mondta, hogy jobban le kellene fordítani. Valóban, "Végtelen igazság" magyarul nincs. Az igazság mindig konkrét, személyre, tárgyra, esetre irányul. Nem lehet végtelen igazságról beszélni, mi mégis ahhoz adjuk a hozzájárulásunkat. Hogy lehet ez? És azt tudjuk, hogy a továbbiakban mi következik? Fogalmunk sincs, hogy mi következik, azt se tudjuk, egyáltalán lesz-e az a háború, amihez hozzájárulunk. Így csak félrevezetni lehet a világot.

Majd még lesz alkalmunk ugyanebben a tárgykörben mást is elmondani. Most röviden csak annyit, hogy az egész bizonytalansága, megfogalmazatlansága, képtelensége következtében sajnos nem tudjuk elfogadni ezt a határozati javaslatot. A Magyar Igazság és Élet Pártja ezt nem támogatja.

Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

 

(17.40)

 

ELNÖK: Megadom a szót Kovács László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

 

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt a példátlan méretű és példátlan kegyetlenséggel végrehajtott terrortámadás után azonnal kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóival és szolidaritását az amerikai néppel, az amerikai vezetéssel.

Leszögeztük, hogy semmiféle eszme, semmiféle ügy, semmiféle érdek nem ad indokot egy ilyen gyalázatos akcióra. Azt is elmondtuk - és most szeretném újra megerősíteni aktualitása okán -, hogy azok a politikusok, akik erre a gyalázatos akcióra magyarázatot próbálnak keresni, a terrorizmus oldalára állnak. (Közbeszólás a MIÉP soraiból.)

Hadd tegyek fel én is egy kérdést, tisztelt képviselőtársaim. Melyik európai állam parlamentjében hangzik el olyan tartalmú, a terrorizmus elleni harc ügyét ilyen elképesztő módon kiforgató és félremagyarázó felszólalás, amelyet éppen most, az elmúlt percekben hallottunk? (Balczó Zoltán közbeszólása.)

A nemzetközi terrorizmus, tisztelt Ház, a demokráciának, a civilizációnak üzent hadat. Meggyőződésünk, hogy a választ is a demokratikus, civilizált országok közösségének kell megadnia. Meggyőződésünk, hogy a válasz alapja a legszélesebb nemzetközi összefogás kell legyen. Szükség van erre az összefogásra a bűnösök, az akciót előkészítő, megszervező, végrehajtó és azt bármilyen formában támogató személyek, mozgalmak, szervezetek, nem kormányzati és kormányzati erők azonosításához, felkutatásához és szigorú megbüntetéséhez. A büntetés olyan kell legyen, amely kizárja a lehetőségét, hogy a bűnösök a jövőben ilyesfajta akciót újra megkíséreljenek, és amely másokat is elrettent a terrorakcióktól.

A Magyar Szocialista Párt szükségesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, a kétoldalú kapcsolatokban olyan válaszlépések mellett álljon ki és érveljen, amelyek nem járnak újabb ártatlan emberek életének kioltásával, és egyetértek a miniszterelnök úrral, hogy néhány fanatikus terrorista miatt nem lehet népeket, nem lehet vallások követőit büntetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet kérdéses, hogy Magyarország helye a demokratikus, civilizált országok, a nemzetközi terrorizmus ellen fellépő erők között van. Szeretném hangsúlyozni: hozzájárulásunk a közös fellépéshez nem NATO-tagságunkkal függ össze, az Egyesült Államok kormánya nem is kérte a washingtoni szerződés 5. cikkelyének alkalmazását. Hozzájárulásunk a közös fellépés sikeréhez érdekünk és politikai, erkölcsi kötelességünk.

A mostani kérés bizonyos értelemben hasonló ahhoz, mint amikor az Öböl-háború idején a Kuvaitot lerohanó Irak hadigépezete ellen indult meg egy nemzetközi koalíció. Nem voltunk akkor érintettek, de úgy gondoltuk - és helyesen gondoltuk úgy -, hogy a szabadság ügyének tartozunk a kérés teljesítésével. Most ráadásul az érintettségünk sokkal közvetlenebb.

Ezért a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja egyetért azzal, hogy megadjuk a kért támogatást az Egyesült Államok kormányának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps a kormánypártok soraiban. - Orbán Viktor tapsol.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A frakciók álláspontja ismertetésének végére értünk. Megkérdezem Orbán Viktor miniszterelnök urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Moraj az MSZP soraiban.)

Az általános vitát lezárom. A főtitkár úr jelzi, hogy nem érkezett módosító indítvány. Kérdezem, hogy ez pontos információ-e, tehát van-e valaki a jelenlévők közül, aki módosító indítványt adott be vagy ilyenről tud. (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen.

Tehát, mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy az országgyűlési határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az "Infinite Justice", "Végtelen igazság" művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslatot a minősített többség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 272 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodó szavazat nélkül az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.

 

 

(A jegyzői széket dr. Vidoven Árpád helyett
Németh Zsolt foglalja el.)

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaságnak az Egyesült Államokkal szemben elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Az előterjesztést H/5155. számon kapták kézhez, az előterjesztéshez - legalábbis idáig - módosító javaslat nem érkezett.

Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti tizenöt perces időkeretben.

 




Felszólalások:   22-31   32-52   52      Ülésnap adatai