Felszólalás adatai

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő 2065. számú előterjesztésről szinte ugyanaz elmondható bevezetőként, mint a délelőtt oly nagy vihart kavart és jól elhúzódó, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvénytervezetről.

Vagyis az elmúlt évek során ezek a témák, ezek a jogszabályok, amelyek a polgármesterrel és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjával foglalkoznak, sokszoros módosításon mentek keresztül, és talán a sokszoros módosítás miatt nem tudom megkerülni, hogy a polgármesteri tisztség kapcsán ne tekintsek vissza a kezdet kezdetére, vagyis 1990-re, amikor is - mindenki által jól ismerten - a polgármestert még közvetve választották az önkormányzatok, a képviselő-testületek. Ez 1994-ben, nem vitásan, általam nem vitatott helyességgel, de mindenképpen politikai okok miatt változott meg közvetett választásból közvetlen választásra.

Az sem vitatható, hogy a közvetlen választással a polgármesterek legitimációja erősebb lett, mégis vet fel néhány problémát a mai nap is. Az egyik, hogy ha egy magasabb fórum, tehát közvetlenül a választópolgárok, vagyis, mondjuk úgy, a nép választja a polgármestert, egy magasabb fórum választása kontrakarírozható-e egy alacsonyabb fórummal, nevezetesen a képviselő-testülettel vagy a közgyűléssel, akik végül is javaslatot tehetnek egy polgármester leváltására, jóllehet nem ők mondják ki, hanem majd a bíróság. De mégis, ez önmagában véve is felvet egy bizonyos ellentmondást.

Ugyanígy a gyakorlatban tapasztalható ellentmondás az is, hogy ha a polgármestert közvetlenül választják, akkor pártállása egészen más lehet, mint a képviselő-testület többségi álláspontja, ami a gyakorlatban igen sok kellemetlenséghez vezethet, mondhatnám, a képviselő-testület működését is negatívan befolyásolhatja vagy netán ki is zárja.

Egy példát említek: az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, ám a képviselő-testület választja meg. Ismert példa, többször előfordult '98-ban is, hogy fél évig sem volt alpolgármester, mert hisz a polgármester javaslatát a más pártállású képviselő-testület nem tudta magáévá tenni, és ezzel megfosztotta saját magát attól, hogy legyen a polgármesternek egy helyettese.

Ugyanilyen változáson ment át az elmúlt időkben egyébként maga az alpolgármester személye is, mert hisz emlékszünk rá, a régi, 1990-es önkormányzati törvény még nem teszi kötelezővé az alpolgármester választását, csak azt mondja, hogy alpolgármester választható - vagyis nem kötelező - a polgármester helyettesítésére, segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására. Ebből is sok probléma adódott az elmúlt időszakban, ezért vált szükségessé, hogy most már legalább egy alpolgármestert kötelező legyen választani. De ott is ilyen ellentmondások adódhatnak a polgármester közvetlen választása miatt.

A polgármester jogállásánál ugyancsak szóba kell hozni, hogy 1990 és '94 között a polgármesterség az országgyűlési képviselőséggel összeférhetetlen volt. Véleményem szerint ez onnan eredeztethető, ami a délelőtt tárgyalt összeférhetetlenségi törvénynél is többször szóba került, hogy a képviselőnek - az országgyűlési képviselőnek vagy önkormányzati képviselőnek, mindegy - bizonyos olyan döntési szabadsága kell hogy legyen, amely mindenfajta befolyástól mentes.

Nem akarom megsérteni a polgármestereket, sőt, ha a dolgát jól végzi, és közvetlenül választják, a saját városát, községét akarja bárhol is képviselni, akkor döntése már nem lehet szabad, hanem igenis determinált a szerint a kisebb közösség szerint, ahol őt megválasztották.

(15.10)

Tehát ez a döntési szabadsága már befolyástól nem lehet mentes, vagyis bizony fölvethető így az összeférhetetlenség kérdése, amit én most nem akarok természetesen felvetni, nem is erről szól az előterjesztés, de nem megállható, hogy erről ne szóljak.

Azt viszont helyesnek tartanám, ha egy más fórumon ez a befolyás érvényesülhetne, ez a más fórum pedig a parlamentnek egy másik háza lehetne, ahol az önkormányzatok is kellő képviseletet nyernének minden más szervezettel, kamarákkal, egyházakkal együtt.

Az illetményről szólván, én nagyon helyesnek tartom azt, hogy elszakadtunk ettől a miniszteri fizetéstől, amely egyrészt befagyasztotta a polgármesterek fizetését, másrészt pedig tévképzetekre adott okot. A fővárosban a főpolgármester ezért, mivel miniszteri fizetést kapott, miniszternek tekintette magát, és erre való hivatkozással kérte a kezdet kezdetén meghívását a kormány üléseire, ami elég furcsa, talán egy kicsit nevetséges is. De mindenesetre, ha nem így lett volna megfogalmazva, hogy miniszteri fizetést kaphat, talán nem hitte volna magát miniszternek. Én ezzel nem akarom kisebbíteni a főpolgármester munkáját, vagy egy kétmilliós városra nehezedő önkormányzati feladatokat, azonban meg kell említeni, hogy a fővároson belül 23 kerüli önkormányzat van, és a 23 kerületi önkormányzat végzi azokat az alapfeladatokat, amelyek a települési önkormányzat alapfeladatai, tehát nem a fővárosé; de mondom, ezzel nem kívánom kisebbíteni. Magával az egész elvvel egyetértek.

A korkedvezményes nyugdíjról szólnék még néhány szót, amivel teljes mértékben egyetértek, jónak tartom, mert hisz elismeri azt a rendkívül összetett munkát, amit a polgármesterek kifejtenek tevékenységük során, mondhatnám, hogy munkájukhoz szinte csak a jegyző munkája fogható, amely legalább annyira összetett és bonyolult.

Örülök annak, hogy két előttem szóló polgármester is, akik már mindketten a harmadik ciklusban polgármesterek - Sarkad és Gödöllő polgármesterére gondolok -, felvetették azt, hogy ez a korkedvezményes nyugdíj, ami az előterjesztésben szerepel, talán előfutára lehet egy még komolyabb előterjesztésnek, amely az Európai Unió országaiban bevett gyakorlat és szokás, hogy 20-25 év polgármesteri teendők után, függetlenül a kortól már egy korkedvezményes nyugdíjat biztosít ennek a valóban rendkívül összetett munkának.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)