Felszólalás adatai

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító indítványok közül Bakonyi Tibor képviselőtársam is említette már a 236. számú módosító indítványukat, amely a törvényjavaslat második részének az elhagyását javasolja. Ez összességében annyit jelentene, hogy mivel a második rész tartalmazza a biztosítási adókra vonatkozó szabályozásokat, ez magának az adónak az elhagyását, illetve a be nem vezetését tartalmazza.

Nos, ha Európában körültekintünk, és megnézzük azt, hogy mi a gyakorlat az európai uniós országok körében, akkor jól látható, hogy az országok jelentős részében ez a biztosítási adónem egy bevett gyakorlat és egy szokásos adózási mód. Ha azt nézzük, hogy a törvény milyen lehetőséget biztosít az adómentességre, akkor ezek között látható, hogy a hosszú távú megtakarítást, illetve a jóléti szolgáltatásokat biztosító nyugdíjbiztosítások továbbra is adómentesek maradnak, a balesetbiztosítások ugyanúgy adómentesek maradnak, valamint a társadalombiztosításra sem vonatkozna ez az új adónem.

Összességében a biztosítások területéről két meghatározó rész maradna, az egyik a vagyoni biztosítások köre, a másik pedig a casco biztosítások köre, ami jelentősnek számít, és ide sorolnám még, amit Bakonyi úr szintén említett, ez a mezőgazdasági biztosítások. A díjtételek tekintetében az 5 százalék, az általános 5 százalék, illetve a kiemelten és kisebb mértékkel számításba vett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amelynek 2,5 százalék lenne az adómértéke.

Ezek - úgy gondolom, hogy - nem jelentenek olyan különleges terhet a biztosítottak számára, amely ne lenne méltányolandó akkor, amikor látjuk, hogy az adóból befolyt összeg a katasztrófaalapba kerül, és kizárólag ezeknek az eseményeknek az előre nem látható, és sajnos a kormányzat elmúlt munkájában soha nem látott méreteket öltött katasztrófák károsultjainak a megsegítését szolgálná.

Nehéz arról beszélni abban a szituációban, amikor az ember nem él át ilyen dolgokat. Én jómagam is láttam jó néhány károsultat, és azokat a katasztrófákat, amelyeket a tavaszi, illetve a nyári, a normálistól jelentősen eltérő időjárási körülmények okoztak.

Mint tudjuk, több mint 22 ezer objektumot érintett ez az idei évi katasztrófahullám. Csak a nyári időszakra vonatkozó károkat tekintve 11 ezer magánlakás károsodott, ahol a kár mértéke több mint 33 milliárd forint. Tehát, ha ehhez a tavaszi és nyári katasztrófahullámhoz hozzászámítjuk még a téli különleges hóhelyzet okozta károkat, akkor közel százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk.

Tehát azt gondolom, hogy ezt a tényt is mérlegelni kell akkor, amikor erről a biztosítási nemről beszélünk, és valóban azokat az embereket, illetve azokat a családokat, amelyek ilyen nehéz szituációba kerülnek, azoknak a helyzetét is mérlegelnünk kell, amikor erről a második részről beszélünk, ennek az elhagyásáról vagy az esetleges módosításáról.

Tehát én azt gondolom, hogy a meglévő gyakorlatnak megfelelően az 5, illetve a 2,5 százalék nyújtotta terhet figyelembe véve ez nem olyan jelentős nagyságrend, amely különleges terhet róna a lakosságra. Éppen ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést ebben a formájában támogassák, és ne adjanak helyt annak a módosító indítványnak, amely az egész második rész elhagyására vonatkozik.

Ami a részmódosításokat illeti, az egy másik kérdés. Azzal egyetértek, hogy a mezőgazdaság mindig egy különleges eset, aminek önmagában a díjtételei és azok a terhek, amiket a mezőgazdasági vállalkozásokra, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyekre ró, az egy különleges kategória. Ezt az egyedi módosításokkal kezelni lehet, de önmagában az egész előterjesztés - szerintem - alkalmas arra a célra, amelynek a létrejöttét szolgálná.

Köszönöm szépen.