Készült: 2024.09.21.10:28:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

104. ülésnap (2011.06.27.), 56. felszólalás
Felszólaló Szabó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:24


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt időszakban több statisztikai jelentés jelent meg a magyar élelmiszeripar gazdaságban betöltött helyét illetően. A korábbiakban a nemzeti összterméken belül igen jelentős részesedést vivő ágazat különösen az elmúlt években óriási veszteséget szenvedett. Főleg a tej-, a hús-, a konzerviparág jelentős piacvesztést szenvedett el, aminek hatására az ágazaton belül valamennyi terület elvesztette potenciálja 80 százalékát. Működő gyárak és üzemek sora került bezárásra, és a maradék üzemek jó része, ha nem teljes egésze külföldi kézbe került.

Két alapvető probléma határozza meg egy agrár-ipari ország élelmiszer-feldolgozó ágazatának a működését: egyrészről a stabil piac és értékesítési lehetőség. Ezen belül külön kiemelném az értékesítési csatornák átrendeződését Magyarországon a multi kereskedelmi cégek irányába. A másik nagy probléma a nem magyar alapanyagból gyenge minőségben előállított és ezáltal olcsóbban értékesíthető termékek tömeges megjelenése a piacon.

Egy ország mint gazdasági egység számára a legfontosabb, hogy bármilyen terméket minél magasabb szintű feldolgozási folyamaton vigyen keresztül, mert összességében a hazai tudás- és ismeretanyag mind makro-, mind mikroszinten így érvényesül a legjobban és a legerősebb mértékben, hogy mást ne emeljek ki, például a munkahelyteremtés szempontjából. Jelenleg Magyarország a megtermelt nyersanyagának nagy részét nem helyi szinten, nem hazai gyártók és termelők által feldolgozva értékesíti, hanem kiviszi külföldre, és élelmiszert importál be.

A harmadik és egyben a legkiemelkedőbb probléma a tőkeellátatlanság. Míg Nyugat-Európában a feldolgozóipar a saját tőke-idegen tőke arány szempontjából kétharmad-egyharmad, addig Magyarország a 90-es évek közepe óta teljesen elveszítette a sajáttőke-arányát. A jelenlegi ágazati terminus úgy néz ki, hogy a nyersanyagot és alapanyagot felvásárló, gyártást végző cégek, legyártva termékeiket, van olyan termék, ami egy-másfél évig kerül raktározásra és finanszírozásra, és amikor kiszolgálják a multiérdekeket, akkor azt csak utólagosan kötbérrel terhelve tudják értékesíteni.

(15.30)

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném javasolni egy EU-konform, piacvédő eszközrendszer bevezetését, továbbá szeretném javasolni, hogy a Magyarországon gyártott, kizárólag magyar alapanyagból gyártott termékek részére a piacra jutást biztosítani tudjuk.

Kérdésem pedig a következő: hol találunk helyet ennek az eddig csökkenő, de a fejlődését váró ágazatnak a magyar gazdaságon belül, egy agrár-ipari országon belül (Az elnök csenget.), és az egész időszak és az elmúlt időszak negatív terminusai következtében hol találunk végre és hol tudunk korrigálni egy növekvő ágazatot ebből az ágazaton belül?

Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai