Felszólalás adatai

DR. BALSAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Látszólag nem könnyű megszólalni a biblikus hangvételű felszólalás után. Mintha nem is a Magyar Szocialista Párt szónokát hallanánk korrupciós ügyekben (Derültség.), de hát mindenki természetesen a Szentírásból is veheti a példáit. Én egy kicsit konkrétabb leszek, bár én magam hívő katolikus ember vagyok.

A kormány korrupcióellenes csomagjával kapcsolatosan előterjesztett két törvényjavaslattal és egy országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban a Fidesznek az a világos álláspontja, hogy jelenlegi formájában egyik törvényjavaslat sem fogadható el, ami pedig az országgyűlési határozati javaslatot illeti, az olyan mértékben alkotmányellenes, hogy módosítások benyújtására sem látunk lehetőséget. Ennek indokát majd később fogom kifejteni.

Sorrendben a T/11025. számú törvényjavaslatról beszélnénk. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló javaslat arra tesz kísérletet, hogy a korrupció elleni harc intézményrendszerét bővítse egy újabb intézménnyel.

Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a szakértők szerint is, de a saját számításaim szerint is több mint egy tucat - több mint egy tucat! - állami szervezet rendelkezik olyan feladatkörrel, illetve hatáskörrel, amelyek a korrupcióellenes küzdelem részesei. Példaként felsorolnék néhányat: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Legfőbb Ügyészség, ezen belül számtalan ügyészi szervezet, Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Nyomozó Iroda, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, Gazdasági Versenyhivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Állami Számvevőszék, Közbeszerzések Tanácsa. Ez tehát a körülbelül tucatnyi, a sort még talán folytatni lehetne, de talán ebből is látszik, hogy nem a szervezetek hiánya jellemzi a magyar korrupcióellenes törekvéseket, hanem éppen ellenkezőleg, túl sok a szervezet, és túl kevés az eredmény.

Amit hallottunk a miniszter úr expozéjában, amit a korábbi parlamenti vitában az előterjesztést indokoló államtitkár úr mondott, és felszólalások is tartalmaztak, és amennyire lehet, én figyelemmel kísérem a Fidesz nevében ennek a javaslatnak a kritikáit, én ezt úgy is tekinthetném, mint egy beismerő vallomást. Hiszen, kedves képviselőtársaim, vajon ki van kormányon hét és fél éve ebben az országban? Kinek a felelőssége az, hogy Magyarország hat helyet lecsúszott a két évvel ezelőttihez képest azon a világranglistán, ahol jelenleg a negyvenhetedikek vagyunk? Nem túl sok százalékkal, de mégis sok hellyel lejjebb állunk, mint azt korábban tapasztalhattuk. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mindannyiunk által ismert összeállítás, amely 180 országot, az országok közé szigeteket és mindenféle zátonyokat is felsorol, különböző szélcsendes meg széloldali szigeteket a Kis-Antillákról, tisztában vagyok azzal, hogy azért ez nem biztos, hogy abszolút egzakt felsorolás, mégis az látható, hogy az az országcsoport, ahová Magyarország is tartozik, tehát a tízes Európai Unióhoz csatlakozó országcsoport közül Magyarország esett vissza legjobban. Ami Romániát és Bulgáriát illeti, kétségtelen, hogy erősen le van szakadva ebben a felsorolásban. Tehát a közép-európai és újonnan EU-tagságot nyert országok között Magyarország a balti országokkal és talán Lengyelországgal van körülbelül azonos, számadatszerűleg azonos pozícióban, és Szlovákia és mások is jelentősen megelőzik jelenleg.

Természetesen azt is be kell látnunk, hogy nem néhány hónapról van szó, azt is be kell látnunk - igazat adok az előttem szólóknak -, hogy végül is nem lehet egy kormány kizárólagos mulasztásainak vagy tevékenységének tulajdonítani ezt a helyzetet. De jelenleg ugyebár három kormányzati ciklus áll mögöttünk, mármint az eltelt hét és fél évben, három miniszterelnöke is volt az országnak, mindhármat a tisztelt kormányt támogató képviselők választották meg meg még azok is, akik korábban kormánypártnak számítottak. Tehát azt kell mondanom, hogy teljes kudarc jellemzi az elmúlt hét és fél évet, hiszen azt is hallottuk, hogy a felmérések szerint - ennek is, nem tudom, mennyi az objektivitása -, ugye, itt a miniszter úr említette az általunk ismert felmérést, amely szerint 60-70-75 százaléka a közbeszerzéseknek azért drágább, mert különböző hozzáadott értéket - idézőjelbe téve - tartalmaznak, és a pályázatok elnyerése pénzbe kerül, mégpedig olyan pénzbe, ami az adófizetők pénzét növeli, hiszen ennyivel drágább az ügy, a kivitelezés, vagy mindegy, hogy hogyan hívjuk, a beruházás.

Nos, ha ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor miért csak néhány száz ügy jut el a büntető igazságszolgáltatás fórumaira? Ha ez így van... A felmérésekben, ilyen mélyinterjúk, nyilván név nélküli, anonim interjúk kapcsán vállalkozók - akik egyébként tettesek, magunk közt szólva, hiszen arról nyilatkoznak, hogy nekik is oda kell tenni az obulusokat ahhoz, hogy elnyerjék a pályázatokat - nyilatkoznak arról, hogy akiknek adják, tehát az aktív vesztegetőket, így hívják a büntetőjogban, és a passzív vesztegetőket is magába foglaló felsorolásból az derül ki, hogy legalábbis ezres vagy tízezres nagyságrendű a korrupciós vagy aszerint értékelhető ügyletek száma Magyarországon. És nemcsak a központi állami beruházásokról van szó természetesen, hanem a háromezernél több önkormányzat által megvalósított és közbeszerzési eljárásokon alapuló közpénzek elköltését jelentő ügyekről is szó van. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez nagy kudarc.

Azt sem mulaszthatjuk el elmondani, hogy Gyurcsány Ferenc a bukását megelőző néhány héttel ezt a javaslatot már egyszer elkészítette. Gyurcsány Ferenc akkor a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal helyett egy önálló hivatalt, tehát ennek a bizonyos kettős nevű hivatalnak egy olyan változatát akarta beterjeszteni a parlament elé - 2009 februárjáról, tehát ez év februárjáról beszélek -, ahol nem volt összevegyítve és - hogy is mondjam csak - összefésülve a Közbeszerzési Tanács és annak hivatali szerve, valamint az újonnan felállítandó hivatal. De lényegében hasonló indokok alapján, amit itt hallottunk a miniszter úrtól, gondolom, ő terjesztette vagy ő készítette elő a javaslatot az ő minisztériumi munkatársai segítségével, tehát nyilván tudja, hogy amit mondok, az így van.

(9.50)

Ez a javaslat azonban a parlamentet már nem érte el. Miért is nem érte el? Azért nem érte el, mert akkora kritika fogadta, s nem az ellenzék részéről, hisz nem volt beterjesztve, nem is nagyon tudtunk róla. Azért nem érte el a parlamentet, mert többek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hihetetlen kritikus hangon fogalmazott, de ugyanígy fogalmazott a nem kormányzati szervek közül az ezekkel az ügyekkel kapcsolatban leginkább közismert Amnesty International magyar irodája és a TASZ rövidítésű magyar szervezet is.

A kérdés az, hogy valóban el lehet-e hinni egy százötven nappal a parlamenti választások előtt beterjesztett törvényjavaslatról azt, hogy nem szolgál más célt, mint egyfelől egyfajta kampányanyagot, a kormány felmutatható verbális termékét a korrupció ellen az eredménytelen működés mellett, másfelől pedig azt, hogy ennek a parlamentnek, a kifutó parlamentnek, a lassanként lejáró mandátumú parlamentnek, illetve többségének tegye feladatává - s itt egy alkotmányos unikum készülne -, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös előterjesztésére hat évre válassza meg egy miniszteri vagy államtitkári beosztású független állami szerv vezetőjét, és annak két helyetteséről is gondoskodjon a törvény szerint.

A javaslat - s itt álljunk meg egy szóra, mint az alkotmányügyi bizottság tagja mondhatom ezt - képtelenség, tisztelt képviselőtársaim. Nincs olyan intézmény Magyarországon, nincs olyan, bármilyen magas presztízsű intézmény Magyarországon, ahol a végrehajtó hatalom feje, aki az Országgyűlésnek felelős és a nemzet egységén őrködő, egyébként nem túl sok jogkörrel, de mégis önálló jogkörrel rendelkező köztársasági elnök összeborul, és közösen papírra vetnek egy eredményt, egy nevet, azt ide behozzák, és a parlament megválasztja. Nincs ilyen! Az ilyen állatfajta a magyar alkotmányos intézményekben hiányzik. Természetesen majd meg fogjuk hallgatni az ellenvetéseket is. A köztársasági elnök úrnak persze akár a miniszterelnök úr javaslatára is van lehetősége a parlamenthez fordulni, de - én már huszadik éve vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek - együttesen a köztársasági elnök és a miniszterelnök itt előterjesztést még nem tett. Lehet, hogy emlékezetkiesésben szenvedek, de így emlékszem. Aki ennek az ellenkezőjét elmondja, azt figyelemmel meghallgatjuk.

Még mindig a jogszabály előkészítésénél maradva: azt mondja verbális szinten az előterjesztő és a miniszter úr, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelszavával született meg. Csak éppen elfelejti hozzátenni, hogy az előkészítés teljesen titokban készült, meg is bírálták ezért már 2009 januárjában dr. Kondorosi Ferenc azóta menesztett kormánybiztost. Ő egyébként januárban tagadta, hogy egy antikorrupciós hivatalt létesítenek, aztán néhány hét múlva - mint említettem - bejelentették ennek a tervét, de a kormány magára maradt. Ismereteim szerint egyébként körbeházalták az intézmény ötletével az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt és más intézményeket - gondolom azokat, akiket itt az előbb felsoroltam - azzal a kéréssel, hogy építsék be feladataikba a hivatal tervezett funkcióit. Ennyit az előkészítésről.

Ugyanilyen titokban, ugyanilyen bombasztikus vasárnapi bejelentéssel találkoztunk Bajnai miniszterelnök úr részéről, aki a vasárnapot látta alkalmasnak arra, hogy erre az antikorrupciós csomagra felhívja a közvélemény figyelmét, majd ezt követte a parlament elé terjesztése, és ennek a mostani tárgyalása.

Még egyszer szeretném leszögezni a Fidesz álláspontját. Öt hónappal a soron következő országgyűlési választások előtt, vagyis öt hónappal a kormány hivatali idejének lejárta előtt a törvényjavaslat benyújtásának és elfogadtatásának egyik legfontosabb célja nyilvánvalóan csak az lehet, hogy hatéves mandátummal pozíciókat osztogasson olyan tisztségek viselésére, amelyek hivatali ideje még a következő parlamenti ciklust is túlhaladja. Ezt a magatartást - amely egyébként nem az első eset a Bajnai-kormány részéről, a közelmúltból több példát is tudnék mondani, de most csak egyet mondanék, a Központi Statisztikai Hivatal vezetőjének hat évre történő kinevezése a kormány részéről - nem lehet másképp minősíteni, csak úgy, ahogy mi, jogászok mondjuk: joggal való visszaélés. Alkotmányos jogokkal is vissza élni, tisztelt képviselőtársaim, reméljük, hogy ez alatt a néhány hét alatt már nem kerül erre sor.

A javaslat parlamenti bizottsági vitája egyébként jól rámutatott arra a törekvésre, amiről itt beszéltem, ugyanis a bizottság ülésén részt vevő Transparency International magyar irodájának vezetője, Alexa Noémi asszony kifejezetten bírálta a hivatal létrehozásának szándékát, és nemzetközi tapasztalatokra is utalva aggályosnak ítélte meg a javaslatot. Egyetértve az általa elmondottakkal mi is osztjuk azt a megállapítást, hogy ilyen hivatalokat akkor szoktak létrehozni új intézményként, amikor a meglévő rendőrség, ügyészség és egyéb bűnüldöző szervek nem működnek hatékonyan. S miért nem működnek hatékonyan? Azért, mert hét és fél éve olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik nem tudja ezeket az intézményeket hatékonyan működtetni. A minapi eseteket nem sorolnám fel, mert még azt hinnék, hogy aktuálpolitikai példákat, eseteket mondok. Nem véletlenül kell ma a nemzetbiztonsági kabinetnek ülésezni. Ha nem tudnak megoldani problémákat, az ismert törvény alapján hozzunk létre bizottságot.

Azt kellene megvizsgálni - ha az a helyzet, amit Alexa Noémi asszony is mondott és példákkal bizonyított -, hogy miért nem működnek hatékonyan a meglévő bűnüldöző szervek. Ha a kormány, amely ezeknek az intézményeknek a működéséért felelős, nem tartja eléggé hatékonynak a rendőrség és más nyomozó hatóságok vagy akár az ügyészség munkáját, akkor - szerintem - újabb hivatalok felállítása helyett meg kellene erősítenie ezeknek a bűnüldöző hatóságoknak a pozícióit, és a munkájuk hatékonyságának növelése érdekében megfelelő eszközöket, illetve beruházásokat kellene elvégezni.

Álláspontunk szerint - amelyet a beadott módosító javaslatban is kifejezésre juttatunk - mi a korrupcióellenes harc legfontosabb intézményének jelenleg a Magyar Köztársaság ügyészségét tekintjük. Ennek a megerősítésére szolgálhatna, ha a jelen törvényben szabályozni kívánt hivatal és apparátus az ügyészség fejezetéhez kerülne. Az erre vonatkozó indítványunkat másfél órával ezelőtt benyújtottuk. Egyébként teljes mértékben értetlenül álltunk a javaslatnak a már említett elképzelése előtt, amely a hivatal vezetőjének az imént említett két közjogi méltóság, a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttes előterjesztését megkívánó formáját rendezné.

A véleményünket még azzal egészíteném ki, hogy nincs olyan hivatali szervezet, amely különösen a kormányzati munka és feladat ellátására szolgálna, hiszen lássuk be őszintén, hogy a korrupcióellenes harc a világ minden országában a mindenkori kormány feladata, még akkor is, ha társadalmi jelenséget, társadalmi támogatást igényel, és valamennyiüknek érdeke fűződik hozzá és közreműködést is kíván. Még egyszer mondom, nincs olyan hivatali szervezet, amelynek a vezetőjére a köztársasági elnök tehetne javaslatot. Mondjanak egy ilyet, kérem! Mondjanak olyat, hogy az APEH, a VPOP, tehát a korrupcióval kapcsolatba hozható szervezetek vezetőjére a köztársasági elnök tenne javaslatot! Azt hiszem, hogy nem kell bevonni a köztársasági elnököt ebbe a kampányjavaslatba és ennek a támogatásába. Egyébként nem tudom, hogy mit szólt ehhez, talán egyeztettek ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy majd meghalljuk a véleményét, legalábbis a sajtó útján.

Nagyon sok kritika éri szakmai intézményi oldalról is az új hivatal ráépülését a közbeszerzési szervezetrendszerre. Itt ugyan elhangzott olyan bizottsági többségi vélemény, amely ezt rendezettnek és jónak tartja, de szerintünk - egyetértve a hivatali szakmai észrevételekkel - igen furcsa, hogy a közbeszerzési jogorvoslat fóruma és a vizsgálati feladatokat ellátó közérdekvédelmi vizsgáló azonos szervezetrendszerhez kerül, még akkor is, ha a közvélemény és a közvélekedés szerint éppen a közbeszerzési rendszer ad lehetőséget a korrupció kiterjedésére vagy felmerülésére.

(10.00)

Birtokomban van az a levél, amelyet a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, az azóta már visszavonult Berényi Lajos úr október 28-án intézett dr. Draskovics Tibor miniszterhez, ebből idéznék: "Vasárnap a sajtóból, illetve a tegnapi napon az Országgyűlés honlapjáról értesültünk arról, hogy a kormány a parlament elé terjesztette a szóban forgó törvényjavaslatot. A jogszabálytervezet kormány általi elfogadása és parlament elé terjesztése olyan gyors ütemben történt, hogy észrevételeink megtételére nem kaptunk módot." No comment, ahogyan a művelt angolok mondják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban ott tartunk, hogy olyan szinten leépült a jogalkotási folyamat, amely a kormányt még a saját érdekelt szakmai intézményi rendszerének a véleményétől is távol tartja, annak érdekében - amint már elmondtam -, hogy öt hónappal az általános választások előtt törvénycsomagokat terjeszthessen elő az Országgyűlés még néhány hétig tartó munkája során megtárgyalásra és elfogadásra?

Tisztelt Országgyűlés! Térjünk át az előterjesztés másik elemére, a T/11026. szám alattira, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatra. Ezt a törvényjavaslatot - idézem a miniszterelnököt, nem szó szerint, tartalma szerint, ebben a vasárnapi bombasztikus bejelentésében és első sajtótájékoztatóján hallhattuk - nagymértékben az Egyesült Államokban, tehát az Amerikai Egyesült Államokban működő elvekre építette az előterjesztő. Bizonyára ezért is fordult elő az, hogy a magyar szervezetekkel és intézményekkel elmaradt a megfelelő szakmai, társadalmi egyeztetés, azonban az AmChammel, magyarul az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarával - ez egy lobbiszervezet - megtörtént az egyeztetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan is van ez? Elismerve és nem vitatva az Amerikai Egyesült Államok világpolitikai jelentőségét, továbbá azt a tényt, hogy az Egyesült Államok a maga módján hazánkat is jóindulattal szemléli, de azért azt meg kell jegyeznünk, hogy véleményünk szerint a nevezett lobbiszervezettel történt egyeztetés és különösen annak kiemelt fontosságú, a miniszterelnök által is fontosnak tartott kezelése nem ízlésünk szerint való. Sokkal fontosabbnak tartjuk azt, hogy ha már mindenáron a magyar nemzetgazdaság külföldi partnereit is bevonjuk a jogalkotási folyamatba, ha hazánk természetes, mindenekelőtt az EU-s országokkal fennálló szervezeti kapcsolatrendszerét részesítette volna előnyben a javaslat kidolgozója. Amennyiben így történt volna, akkor bizonyára nem került volna sor olyan törvényi elképzelésekre, amelyeket a javaslat tartalmaz, talán az AmCham indítványára.

Mire is gondolunk? Mindenekelőtt azokra a tündérmesei elemekre, amelyeket otthon, a képernyő előtt ülve láthatunk a kommersz amerikai filmekből, ahol különféle kalandos úton mindig győz a jó és elbukik a gonosz, mert az adófizetők pénzét nem kímélve a feljelentőt, bejelentőt, a vád tanúját, esetleg az egész családját, ha szükséges, Floridából Alaszkába telepítik, új életet kezdetnek velük, és ehhez biztosítják az anyagiakat s a többi.

Hogyan is néz ez ki nálunk a javaslat szerint? A bejelentőt védelem illetné meg. Mivel azonban a bejelentőt csak akkor veszi a javaslat komolyan, ha a bejelentő egyúttal felfedi a kilétét is, továbbá egészen konkrét adatokat szolgáltat, erre tekintettel a javaslat előrelátóan kilátásba helyezi, hogy megvédi a bejelentőt, amennyiben bármilyen joghátránya származna a hatósághoz fordulás miatt.

Mivel is védené meg a javaslat? Hát mi mással, pénzzel. Mennyivel? Milyen számítások alapján? Nem tudjuk. Ezen kívül jogvédelmet, ingyenes jogi képviseletet helyez kilátásba a javaslat. Engem ez az utóbbi egyébként erősen emlékeztet a virágzó szocializmus idején bevezetett ingyenes szakszervezeti jogsegélyszolgálatra, jómagam egyébként ügyvédként részt vettem ebben. Mondhatom önöknek: jóformán semmilyen jogvédő hatása nem volt az intézménynek. De térjünk vissza a javaslatra! Szilárd meggyőződésem, hogy ezek a garanciák elégtelenek és gyengék annak a célnak az elérésére, amelyet a javaslat megcéloz.

Külön szeretném kiemelni a javaslat által kilátásba helyezett pénzjutalmazási rendszert, amely szerint az eredményes bejelentést tevőt a feltárt eset kapcsán pénzzel jutalmaznánk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretnénk, legalábbis mi, ha a magyar társadalomban kétségtelenül meglévő és mélyen gyökerező cinkosság helyébe, amely az adócsalások, a korrupció elfogadását és passzív beletörődését is jelenti, nos, ez majd megváltozik. Majd egy kis pénzjutalom kilátásba helyezése valóban kedvezően befolyásolja? Mi nem hiszünk ebben, és nem támogatjuk az állampolgárok morális értékrendjének ilyetén befolyásolását. Úgy véljük, ez sokkal inkább megalázza a jó szándékot és az átláthatóság igényét.

Tisztelt Országgyűlés! Amint azt a felszólalásom elején már jeleztem, néhány szó erejéig külön kívánok foglalkozni az országgyűlési határozati javaslattal, amely az alkotmányos szerveket és intézményeket különféle etikai normák létrehozására szólítaná fel. Azt jeleztem és fenntartom, hogy ez teljes mértékben alkotmánysértő, és azt javasoljuk a kormánynak, hogy legalább ezt vonja vissza az előterjesztő, két okból is. Először is emlékeztetem tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy az Országgyűlés, ha nem törvényt alkot, hanem határozatot hoz, az senki másra nem jelenthet kötelezettséget, csakis az Országgyűlés tagjaira, illetőleg az Országgyűlés szervére, például az Országgyűlésnek felelős kormányra, ennélfogva semmiféle normatív jogalkotási kötelezettség nem származhat egyéb intézményekre, amelyet a tervezet egyébként felsorol.

Másodszor: a tervezetben felsorolt intézmények nagy része olyan alkotmányos intézmény, amelyekre vonatkozó bármilyen kötelezettség csakis minősített többséggel lenne elfogadható, márpedig erre nézve semmilyen utalás nincsen az előterjesztő részéről, így ennek elmaradása esetén teljesen nyilvánvalóan alkotmányellenes döntés keletkezne. Kérem ezért önöket, tartózkodjanak a nyílt és alkotmányellenes döntések meghozatalától, még ilyennek a megtárgyalásától is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül megismétlem: a Fidesz képviselőcsoportja a benyújtott módosító javaslatok támogatásától teszi függővé a további álláspontját. Jelenlegi formájában nem támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)