Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy jeleztem, az ajánlás 7. pontjában egy olyan módosító javaslat szerepel, ami alapvetően szeretné elősegíteni azt, ami néhány évig gyakorlat is volt, hogy hozzuk vissza, hogy lehetőség nyíljon az 1 százalékon belül a parlagfű visszaszorítására. A parlagfű-mentesítésre szánunk különböző összegeket, hiszen azt hiszem, hogy nagyon sokan szenvednek attól, ami az allergiát jelenti, és közös érdekünk, hogy erre vonatkozóan legyen dedikált lehetőség is arra, hogy finanszírozási forrást teremtsünk. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványt.

Bár megjegyzem, több tapasztalat mutatja, hogy a 2013-as esztendő gyakorlatilag nem volt annyira fertőzött, mint az előző évek, de nyilvánvalóan az éghajlatváltozást, illetőleg a különböző meteorológiai hatásokat ma nem ismerhetjük. Véleményem szerint szükséges, hogy erre pénzeszközt biztosítsunk.

A másik módosító javaslat - ahogy jeleztem - a kiegészítő ajánlás 15/1. pontja. Ebben képviselőtársnőm, Bartos Mónika képviselő asszony adott be egy módosító javaslatot, a Szigetköz monitoringrendszerére 50 millió forintot biztosítana. Azért is kapcsolódom ehhez a módosító javaslathoz, mert az elmúlt hetekben én magam is az illetékes tárcához fordultam azzal a kérdéssel, hogy mit kíván tenni abban a tekintetben, ami a Szigetköz monitorozását jelenti. Hiszen ez évekig zajlott, és nagyon fontos nekünk is, ha másért nem is, hogy érveink legyenek abban a vitában, ami a Szigetköz vízellátását, illetőleg a szigetközi vízmegosztásban a természetes lehetőséget biztosítja. Nagyon fontos, hogy ehhez az érveket csak akkor fogjuk tudni megadni, ha ez a monitorozás és ez a figyelemmel kísérés folyamatosan megtörténik. Így lehetséges, hogy elfogadjuk azt az érvet, hogy egyébként benne van a költségvetésben, de ez nem látható.

Én arra kérem képviselőtársamat, hogy Bartos Mónika képviselő asszonynak ezt a javaslatát mi magunk is támogassuk, hiszen pontosan ez teszi lehetővé azt, hogy abban a vitában, amit a mai napig még nem zártunk le, ami a szigetközi vitát jelenti - és nyilván nem szeretnék most annak a részleteire visszatérni, ami egyébként a bősi erőmű, illetőleg az északi szomszédainkkal e tárgyban folytatott vitát és annak a lezáratlanságát jelenti. Én azt hiszem, hogy fontos közös, nemzeti érdek, hogy ebben folyamatosan ne csak adatok birtokában legyünk, hanem érvek birtokában is legyünk, ami számunkra elengedhetetlen ahhoz, hogy a vízellátás biztosított legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy másik módosító indítvány, amit szintén magam nyújtottam be, ez a kiegészítő ajánlás 178/3. pontja. Ez pedig egy olyan nemzetpolitikai kérdést kíván megoldani, ami a Határokon Túli Magyarságért Alapítványnak egy 20 millió forinttal történő támogatását jelenti.

(18.10)

Hangsúlyozom, a Nemzeti Együttműködési Alaptól vonnánk el 20 millió forintot arra, hogy ez a finanszírozási forrás megtörténjen, hiszen 21 éve egy olyan, mindannyiunk számára fontos és nélkülözhetetlen feladatot lát el ez az alapítvány, amely a Kárpát-medencei térségben a kooperációt, az együttműködést a civil szervezetek között már akkor felkarolta, amikor erre vonatkozóan olyan nemzeti akarat, mint amit ma láthatunk, még nem volt. Úgy hiszem, ez valamennyiünk érdeke, és reményeim szerint a kormány is támogatni fogja azt a módosító indítványt, amit a nemzeti összetartozás bizottsága egyhangúlag támogatott. Elég, ha csak egyetlen érvet tekintek még, a Magyarság Házának a tevékenységét. A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Pécsett működik, folyamatosan civil rendezvényekkel, nemzeti összefogást tanúsítva. S figyelemmel a Magyarság Háza támogatására is, elengedhetetlen, hogy ez is támogatásra kerüljön. Megjegyzem, lehet, hogy pontosan ez mutatná azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak óriási ügyekben, hanem pici dolgokban is tudunk nagy segítséget nyújtani ilyen közösségeknek.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Nem állhatom meg, hogy ne reagáljak a vitában elhangzott néhány dologra, és ne használjam ki azt a lehetőséget, ami számomra a rendelkezésemre álló időben biztosított, mégpedig egyrészről arra a kérdésre vonatkozóan, amit az általános vitában is elmondtam, hogy akár még el is fogadom azt a filozófiai kiinduló alapot, amit a kormányzat a költségvetés megalkotásakor tett. Én magam hiszek a diverzitásban, nem muszáj nekem ugyanúgy látni a világot, ahogy mások látják, viszont tiszteletben tartom azt, amit ebben a kormányzat tesz. Az egy más kérdés, hogy ennek a kimenete, eredményessége és hatékonysága mennyire érhető tetten akkor, amikor abban a valóságban tekintjük a magyar gazdaságot és költségvetést, ami ma Európában érzékelhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon jól látható - és csak egy olyan adatot említenék, ami az európai munkanélküliséget jelenti -, hosszú távon számolnunk kell azzal, hogy Európában mindig is lesz egy olyan közösség, amelyik távlatosan nem fog munkát kapni. Nekünk nagyon komolyan és távlatosan el kell gondolkodnunk azon, és gondoskodnunk kell arról, hogy számukra milyen lehetőséget biztosítunk, hiszen Európában ma közel 30 millióra teszik a munkanélküliek számát. S még egy másik adatot is hadd említsek önöknek: amíg a magyar gazdaság teljesítménye az európai átlag 65 százaléka körül van, addig a bérek az európai átlag 25 százalékát jelentik. S e tekintetben az elmúlt években összesen 4 százalékos emelkedés történt, amit akár még dicséretesnek is tarthatok, de látnunk kell, hogy még mindig jócskán elmaradunk az európai átlagtól.

Távlatosan tehát nagyon fontos kérdés a béreknek a teljesítményhez való igazítása. Bizonyára mindannyiunkban megvan ez az igény, de ezt egyszer ki is kell tudnunk mondani. Remélem, ezt távlatosan meg tudjuk teremteni, és minimalizálni tudjuk azt, ami Európában érzékelhető. Ahogy áttevődik az élőmunka-igényes termelés Ázsiába, mind hosszabb távon kell azzal számolnunk, hogy egészen másként kell a munka lehetőségét, a méltóságos munka lehetőségét biztosítani, azt, ami az emberi méltóságot megőrzi, és számukra ezt a lehetőséget biztosítja. Ki kell mondanom, részemről minden olyan javaslat támogatható - és ez számomra nem pártpolitikai kérdés -, ami a munkahelyteremtést szolgálja; hangsúlyozom még egyszer, olyan munkahelyek teremtését, ami az emberi méltóságot biztosítja és távlatosan megőrzi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 25 év tapasztalata - és hadd utaljak itt még egyszer vissza, mert nem biztos, hogy ebben a ciklusban lesz még alkalmam erről beszélni - azt mutatja, hogy a neoliberális gazdaságpolitika csődöt mondott. Ma egy új úttal próbálkozik a kormányzati többség, amit egyrészről patrióta gazdaságpolitikának, másrészről unortodoxiának szokás tekinteni. A kérdés számomra az, hogy tudunk-e valóban XXI. századi kérdéseket feltenni akár a munkanélküliség, akár a szolidaritás tekintetében.

Hadd mondjam itt képviselőtársamnak az úgynevezett baloldalról, hogy minden szolidaritás annyit ér, amennyit betartunk belőle. Én úgy hiszem, lehet arról beszélni, ami a közösségvállalást jelenti, de ez csak akkor igaz, ha ezt az emberek is érzik. Nekünk pedig azokra a XXI. századi kérdésekre, amiket helyesen kell feltenni, XXI. századi válaszokat kell adnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt is jelenti, hogy egy olyan világban élünk, amely gyorsan változik körülöttünk. Ebben Magyarország még inkább kitett és kiszolgáltatott, ami a gazdaságunkat jelenti, és ez a rendszerváltozást követő privatizációs gyakorlatnak köszönhető. Részemről minden olyan lépés támogatható - hangsúlyozom még egyszer, pártpolitikától függetlenül -, ami ezt a kiszolgáltatottságot, ezt a kitettséget minimalizálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért örültem volna, ha a privatizációs szerződések teljesítésének a felülvizsgálata megtörténik, hiszen a jó gazda gondosságával nekünk nemcsak az adó beszedésére kell figyelmet fordítanunk - ami a társadalom adófizetési gyakorlatát is jelenti -, hanem arra is, hogy önmagában azok a privatizációs szerződések úgy teljesültek-e, ahogy azt a privatizációs szerződésekben lefektették. Gondolok itt a munkahelyteremtésre, arra, hogy piacszerzés volt-e csak, azokat a beszállítókat alkalmazták-e, annyi járulékot fizettek-e, és ezen nem kell senkinek megsértődni. Egy olyan országban, amelyik ad magára és valóban munkahelyeket szeretne teremteni, amelyik az említett kiszolgáltatottságot szeretné minimalizálni, ezt szükséges megtenni, és nem más miatt, hanem saját magunk miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy dologra szeretnék utalni, ami összefügg a konkrét módosító javaslatokkal is. Amikor tavasszal elfogadtuk a fenntartható fejlődés keretstratégiáját, azzal elfogadtunk egy országgyűlési határozati javaslatot is, ami azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályunknak, stratégiánknak és költségvetésünknek meg kell felelnie annak a fenntarthatósági stratégiának, azoknak az elveknek, amelyek a távlatos fenntarthatóságot jelentik. Itt szeretnék utalni arra, hogy nagyon szívesen szólunk arról, ami akár az oktatás, akár a kultúra fenntarthatóságát jelenti, és sorolhatnám tovább, ami számomra mindig a finanszírozási fenntarthatóságot jelenti.

Viszont van ennél egy más és komolyabb összefüggés is, ami azt a fajta fenntarthatóságot jelenti, hogy hogyan tudjuk a gazdasági, a társadalmi, a szociális és az ökológiai kérdéseket együtt kezelni egy olyan rendszerben, ahol a gazdaság csak eszköz lehet és nem cél, s a társadalompolitikai eszközöket nyilván azzal a környezeti korláttal, ami körülvesz bennünket. Úgy gondolom, azok a módosító javaslatok is, amiket az elején említettem akár a parlagfű, akár a Szigetköz monitoringja tekintetében, Bartos Mónika képviselő asszony javaslatát figyelembe véve, gyakorlatilag egy-egy apró szeletet jelentenek.

Végül engedjék meg, hogy még a vitában elhangzott és elhíresült NAV-üggyel kapcsolatban egy megjegyzést tegyek. Amikor a jó gazda gondosságával segítjük azt, hogy az államháztartás bevételeit a lehető legszélesebbre tárjuk, akkor a NAV-ügyben nem csak arról van szó, ami az adóbeszedési vagy az adóelkerülési gyakorlatot jelenti. Államtitkár úrnak is mondom, itt van még egy fontos kérdés, mégpedig a multicégek belső elszámolási rendszere. Ezt érdemes még átvizsgálni, mert ott van még egy olyan gap, ahol, úgy gondolom, hogy jelentős források elfolyására lehetőség van. Nem állítom, hogy ezzel élnek is, de azt hiszem, hogy ezt érdemes lenne megvizsgálni.

(18.20)

És úgy hiszem, azzal, ha mi magunk ezeket a lépéseket megtesszük, akkor valóban megteszünk mindent azért, hogy azt a keretet, amire szívesen mondja bárki, ahogy államtitkár úr is megjegyezte, hogy jó, nincs rá keret, de ha vannak javaslatok a bevételi oldalon, amivel bővíteni lehet, akkor, úgy gondolom, érdemes azt a területet is színesíteni. Nyilván ehhez kell igazítani azt, ami egyébként az egyes alrendszerek finanszírozását jelenti, vagy azokat a prioritásokat, amelyek számunkra ma a legfontosabbak.

Én ebben megpróbáltam a közös többszöröst keresni, és nyilván ebben az egyik legfontosabb dolog az, hogy a társadalmon belül is azoknak a kiszolgáltatottságát csökkentsük, akik ma a legnehezebb helyzetben élnek, egyik napról a másikra. És, képviselőtársaim, ez nem demagógia. Azt hiszem, ez közös érdek. És azért ülünk itt, azért a közjóért, hogy számukra is segítséget nyújtsunk. Főleg, azt hiszem, ciklusváltáskor, egy következő időszak költségvetésének áttekintésénél is lehet, hogy időnként nagy levegőt kell vennünk, és ezt a belső elosztást is érdemes esetlegesen azokhoz az igényekhez igazítani, amelyek nem teszik olyanná a költségvetést, amit képviselőtársaim is említettek, hogy amíg egyik oldalon pazarló, a másik oldalon szűkös. Érdemes ebben lépéseket tennünk.

Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)