Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni, hogy most legalább a kérdéseit sikerült a Házszabály szerint feltennie (Taps a kormánypártok soraiban.), és így megadja a lehetőséget arra, hogy válaszoljak ezekre a kérdésekre.

A Pénzügyminisztériumban minden hónapban tájékoztatást adunk arról, hogy az államháztartás helyzete hogyan alakul, tehát nemcsak a múlt héten hoztunk nyilvánosságra ilyen adatot, hanem ezt folyamatosan megtesszük az év eleje óta. Az államháztartás első negyedéves bevételeinél kétségkívül kialakult egy 40 milliárd forint körüli lemaradás. Tény, hogy az egész gazdaság és a társadalom számára előnyös inflációcsökkenés egyes adóbevételeknél kevesebb bevételt eredményezett. Szeretnék azonban arra emlékeztetni, hogy nem az a helyzet áll elő, mint három évvel ezelőtt, amikor az akkori kormány úgy nem találta el az inflációt, hogy az jóval magasabb lett a valóságban, mint amit a kormány tervezett. Itt egy fordított helyzetről van szó: még a kormány is alábecsülte az infláció csökkenését, és egy jóval kedvezőbb tendencia alakult ki.

Emellett - ezt már nagyon sokszor indokoltuk - vannak a bevételeknél és a kiadásoknál egyedi és átmeneti elemek is. Ezek éves szinten azonban véleményünk szerint nem fognak problémát okozni. Miért nem? Ma már tudjuk, hogy a bevételeknél, például a Nemzeti Bank befizetéseinél és a koncessziós bevételeknél is kedvező változás várható, az érintett kiadások kötött előirányzatai pedig nem léphetők túl.

(15.20)

A kormány szerint így tehát nincs szükség kényszerű közbeavatkozásra, pótköltségvetésre, amíg a jól megalapozott többletbevételi lehetőségek léteznek. Reálisnak ítélem a tervezést továbbá azért is, mert látva néhány bizonytalanságot, óvatosságból kezdeményeztük a költségvetési törvény jóváhagyása során a Tisztelt Háznál az előirányzat-zárolás kormányhatáskörbe adását, amivel a kormány élt is.

Mint ahogy a képviselő úr előtt is ismert, a társadalombiztosítási alapok eredetileg jóváhagyott költségvetésében rendes bevételként szerepel a társadalombiztosítás vagyonértékesítése. Mind a hazai, mind a nemzetközi szakértők egyetértettek azzal, hogy ez a forrás a járulékkulcs csökkentésének fedezetét szolgálja. Tehát ez az összeg eredetileg sem privatizációs bevételként került megtervezésre.

A koncessziós díjakkal kapcsolatos felvetésére az álláspontom az, hogy ön mint a költségvetési törvény jó ismerője, pontosan tudja, hogy a koncessziós díj a központi költségvetés bevételi oldalán az elsődleges bevételek között került, és a jövőben is itt kerül figyelembevételre. A később befolyó privatizációs bevételekkel kapcsolatban a kormány álláspontja nem változott, azt az érvényben lévő törvényeknek megfelelően kell felhasználni véleményünk szerint.

Tisztelt Képviselő Úr! A befektetői körök természetesen minden fontos momentumot figyelemmel kísérnek, így az államháztartás pozíciójának alakulását is. Egy-egy országról alkotott képet azonban az esetek többségében a legszélesebb körű összefüggések figyelembevételével alakítják ki. A jelenlegi helyzetben látható - és ezt partnereink is tudomásul veszik -, hogy egyrészt a tervezés időszakában nem számolhattunk olyan feltételekkel, amelyek később teljesültek, így például az orosz válság hatásai, a jugoszláv háborús események következményei, az év eleji árvíz- és belvízkárok. Mindezek lassítólag hatnak a növekedésre, és felerősítik az egyensúlyi kockázatokat is. Másrészt viszont az első negyedévi adatok azt mutatják, hogy az export és az import volumene egymáshoz közel álló ütemben nő, továbbra is felülmúlva a világkereskedelem bővülésének ütemét.

Így tehát az ön kérdéseire az a válaszom, hogy egyelőre nem tervezünk semmilyen megszorító intézkedést, Bokros-csomagra egyelőre nincs szükség, minden a tervek szerint alakul, kapkodásra semmi ok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)