Felszólalás adatai

VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akinek valamilyen illúziója lett volna, hogy nem fogunk egymás mellett elbeszélni, azt gondolom, akik még nézik a tévéadásokat, azok látják, hogy sajnos elbeszélünk egymás mellett. Én ma végigültem a költségvetési bizottság ülését, és itt a parlamentben is azt kell lássam, mintha nem értené mindenki, hogy milyen helyzetben van az ország, és mindenki különböző, jogosnak tűnő, akár jogos igényeket is megfogalmaz.

De hát, hölgyeim és uraim, teljesen másról van szó! Itt nagyon sok képviselő hozzászólásában elhangzott az, hogy azok az országok, amelyek tegnap, tegnapelőtt még úgy gondolták, hogy nekik semmilyen változtatást nem kell csinálni, mert talán a saját szerkezetű költségvetésük kibírja azt a világméretű gazdasági recessziót, pénzügyi válságot, azok bizony kénytelenek hozzálátni a saját költségvetésük rendbetételéhez.

Azt gondolom, a magyar kormány időben lépett, és ha Ángyán professzor úr azt hozta föl, hogy egy szervezet egészséges vagy nem egészséges, azt gondolom, azért egészséges a magyar gazdasági rendszer, mert a védekezőmechanizmusa azonnal életbe lépett. Ezt csak egy egészséges szervezetről lehet elmondani, ha nincs egy egészséges szervezet, akkor valószínű, hogy a védekezőrendszerével van a legnagyobb probléma. És a magyar kormányzat, észlelve, időben észlelve ezt a dolgot, lépett, és ez a védekezőrendszerünk egészségességére utal, még akkor is, ha nyilvánvalóan vannak bizonyos gondok, problémák. Tehát ennyit az egészségről.

Azt gondolom, teljesen helyesen és normálisan döntött a magyar kormányzat akkor, amikor egy új, átdolgozott költségvetést nyújtott be a parlamentnek, elébe ment azoknak a dolgoknak, amelyeknek más országok is kénytelenek voltak elébe menni. És azt gondolom, hogy ezeknek a döntéseknek persze nyilvánvalóan vannak következményei, ezek a következmények a költségvetésben persze, benne vannak, de ezeket a következményeket nyilvánvalóan csak együtt tudja az egész társadalom megoldani. És én nagyon sajnálom, hogy azok, akik időnként a nemzeti összefogásról szónokolnak más esetekben, ma nem gondolják, hogy bizonyos vitákat félre kellene tenni, és a nemzeti összefogást legalább ebben a kérdésben előtérbe kellene helyezni.

Én teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ma nincs fontosabb, mint hogy a munkahelyeket megőrizzük, megőrizzük az embereknek azokat az értékeit, amelyeket idáig megteremtettek, és alá kell rendelni minden olyan egyéb dolgot, ami nyilvánvalóan jogos és elvárható igény lenne.

Nagyon örülök annak - és itt térnék át egy másik problémára, és nyilvánvalóan a magyar gazdaságnak valamikor azért ki kell lábalni ebből a recesszióból, nagyon örülök annak -, hogy a kormányzat is úgy döntött, hogy az európai uniós fejlesztések mellé az önerőt a magyar költségvetésben biztosítja. Ennek mint a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács vezetője is kimondottan kell hogy örüljek, mert azért ebben biztosítva van az a fejlődési lehetőség, ami a recesszióból való kilábalás után elvezetheti az országot.

Az is nagyon fontos, itt elhangzott, hogy a kicsik nem kapnak. Kérem szépen, az az ezermilliárdos csomag, amely arról szól, hogy a kis- és közepes, mikrovállalkozások könnyített feltételek mellett majd hitelhez jussanak, hogy át tudják vészelni ezeket a dolgokat, hát miről szól? (Ékes József: Melyik hitelképes?) Ez arról szól, és a kormányzat pontosan döntött arról, hogy nemcsak az ágazati programokat, hanem felkéri a regionális tanácsokat is arra, hogy a saját regionális fejlesztési ügyeikben - hisz minden régiónak megvan a gazdaságfejlesztési programja - ezt is célzottan abba az irányba tereljék, hogy a helyi gazdaságokat meg tudják segíteni.

A dél-alföldi régióban az első kétéves akciótervben mintegy 10 milliárd forintot költöttünk el a gazdaság fejlesztésére, élénkítésére. Nem teljesen a gazdasági folyamatokra, mert a regionális operatív program nyilván a gazdaság körülményeit és bizonyos szoftprojekteket tudott támogatni. De ez most megváltozik, a helyi, regionális források is bevonhatók lesznek a konkrét gazdasági események megsegítésébe, akár még bizonyos garanciavállalásra is lehetőség van. Azt gondolom, ezek nagyon nagy és fontos eredmények.

(15.30)

Nagyon örülök annak, hogy a költségvetés 16. számú mellékletében megmaradt a decentralizált fejlesztési források programja. Ez a régiók tekintetében több mint 35 milliárd forint fejlesztéséről szól. Ez nem nagy összeg, de olyan ügyekre mennek el, belterületi utakra, a leghátrányosabb helyzetű térségek bizonyos fejlesztéseire, amelyek helyi szinten nagyon komoly segítséget jelentenek. Sokáig bizony kétség volt, hogy nem esik-e bele ez is abba a sorba, amelyben a takarékosságot meg kell oldani. Nagyon örülök, hogy a kormányzat úgy döntött, hogy ezeket a fejlesztéseket meghagyja.

Külön szeretném kiemelni, hogy a fejlesztések tekintetében a leghátrányosabb helyzetű térségek - például a dél-alföldi régióban öt ilyen kistérség van - további fejlesztési lehetőségek előtt állnak. Ezek mind a költségvetésben megfogalmazott módon benne maradtak, nem változtak ezek a számok.

Nagyon sokan hozzászóltak az önkormányzati struktúra dolgaihoz. Szinte biztosan nem fogjuk tudni elkerülni ennek a struktúrának a megváltoztatását. Egy személyes példát szeretnék mondani. Orosházának, ahol én élek, nagyon hosszú ideje testvérkapcsolata volt egy finn várossal, egy 12 ezer fős lakosú finn várossal, amelyet úgy hívnak, hogy Kuusankoski. Érdekes módon az elmúlt héten kaptunk egy levelet, amelyben azt közlik, hogy megváltozott az ottani önkormányzati struktúra. Ez a 12 ezer lakosú város, kérem szépen, elveszítette az önálló önkormányzati státusát, belekerült a finn átalakítási rendszerben egy nagyobb közösségbe. Ezt közölték velünk teljesen természetesen, úgy, hogy ők nem szeretnék megszakítani a kapcsolatot, tovább fog folyni a két település közötti élő kapcsolat, amely több évre, évtizedre tekint vissza.

Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy bizony máshol, más országokban ezeket az ügyeket nem tekintik ördögtől való dolognak, hogy elővegyék. Nem azt mondom, hogy nálunk ilyen 12 ezer lakosú városoknál kell kezdeni az ügyet. De én nagyon egyetértek azzal, amit Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke fogalmazott meg, hogy bizony nem kell településeket, Budapestet összeugrasztani a vidékkel, a megyei jogú városokat a megyei önkormányzatokkal és egyéb ügyekkel, hanem igenis egy értelmes önkormányzati reform elkerülhetetlen. Én magam sokáig voltam önkormányzati vezető, tudom, hogy még mindig vannak tartalékok az önkormányzati struktúrában. Vannak felelősen gazdálkodók, ahol még ma is meg tudják oldani azokat az ügyeket, hogy működési hitel nélkül tudnak működni. Ebben városok is vannak, területi önkormányzatok is vannak. Ez azt jelenti, hogy nagyon nagy lehetőség van ebben, de biztosan nem tudjuk megúszni, hogy ezt a rendszert strukturálisan át ne alakítsuk.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! A vita végén csak arra tudom önöket biztatni, hogy gondolják át. Nagy a felelősségünk ebben a helyzetben, és ez szükséges ahhoz, hogy a Magyar Köztársaságnak legyen költségvetése. Ez a költségvetés nyilvánvalóan javítható módosító javaslatokkal. Ebben a mi frakciónk is teljesen fogadókész. Én magam biztosan meg fogom szavazni, és önöknek is azt javaslom, hogy a módosító javaslatok megtárgyalása után fogadjuk el ezt a költségvetést.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)