Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ennek során nem döntünk az ajánlás 2. pontjában foglalt indítványról, mert az nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást. Az 1. és a 3. pontokról pedig külön-külön határozunk.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatát az ajánlás 1. pontja szerint, amelyet az alkotmányügyi bizottság támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Az eredményjelző táblán megjelenő eredmény: 178 igen, 0 nem, 4 tartózkodás.)

Az Országgyűlés ezúttal sem határozatképes. Úgyhogy megkérem az Országgyűlés munkatársait, hogy a folyosón lévő képviselőket szólítsák a terembe. (Zaj. - Közbeszólások minden oldalról. - Az elnök csenget. - Balogh László: Ki fog napirend után beszélni?) Tisztelt Országgyűlés, egy kis türelmet kérnék még! (Rövid szünet.)

Nos, tisztelt Országgyűlés, jelenlét-ellenőrzést fogunk tartani; még nem a szavazás következik. Aki jelen van - minden szempontból - (Derültség.), az nyomja meg az igen gombot. (Szavazás. - Pokorni Zoltán: Hol van Horváth Béla? - Varga Mihály: Hol van Keller László? - Az eredményjelző tábla szerint jelen van: 196, távol: 190.) 196 jelenlévőt regisztrált a gép, tehát határozatképes az Országgyűlés. Ezek után ismét fölteszem szavazásra a kérdést.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatát az ajánlás 1. pontja szerint, amelyet az alkotmányügyi bizottság támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Az eredményjelző táblán az alábbi szavazási eredmény látható: 179 igen, 7 nem, 3 tartózkodás.) Pedig nem ment ki senki sem.

A számítógépes nyilvántartás szerint még mindig határozatképtelen az Országgyűlés. Ha netán öt képviselő még a terembe fáradna - legfőképpen, ha jól látom, kormánypárti képviselőkre lenne szükség -, akkor ténylegesen is határozatképes lenne a Országgyűlés. Úgyhogy tartunk még egy kis, egypár perces technikai szünetet. Még egyszer kérnék mindenkit, hogy fáradjon az ülésterembe. (Rövid szünet. - Dr. Hack Péter: Majd szeptemberben! Nem veszítetek semmit! - Varga Mihály: A kisgazdák nem szavaznak!)

Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy ez mindig ilyenkor a legfárasztóbb, de egy kis türelmet kérnék még. Megismételjük a szavazást - legalábbis kísérletet teszünk arra, hogy határozatképes legyen a Ház.

Immáron harmadszor kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az előterjesztő módosító javaslatát az ajánlás 1. pontja szerint, amit az alkotmányügyi bizottság támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Taps.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 181 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

(20.30)

Még nem értünk a végére, úgyhogy korai az öröm! Most az ajánlás 3. pontját teszem fel szavazásra, amelyet a bizottság szintén támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - A kijelzőn az alábbi eredmény jelenik meg: 170 igen, 13 nem, 3 tartózkodás.) Ezúttal sem határozatképes az Országgyűlés. (Jelzésre:) Rockenbauer Zoltán miniszter úr szavazógépe nem működik, de ettől még nem leszünk határozatképesek. Miután sokan nem távoztak a teremből, hátha csak valaki nem figyelt oda, úgyhogy megismételjük a szavazást.

Tehát az ajánlás 3. pontját teszem fel szavazásra, amelyet a bizottság szintén támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kérem Rockenbauer miniszter úr gépét bekapcsolni!

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 174 igen szavazattal, 16 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazásra kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 194 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az egyes elfogadott törvények sürgős kihirdetését kezdeményezze. Az Országgyűlés a felkérésről vita nélkül határoz. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés elnöke kezdeményezze az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, az egyes nemzetközi egyezményeket kihirdető törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvények sürgős kihirdetését. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 193 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a felsorolt törvények sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.

Soron következik a személyi javaslat megtárgyalása, amelyet H/2911. számon terjesztettem elő. Ebben Nógrádi László helyett Molnár Oszkárt jelöltem a gazdasági bizottság, továbbá az idegenforgalmi bizottság tagjává. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 204 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a személyi javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Még egy percig kérem a türelmüket! Miután a határozathozatalok végére értünk ugyan, de még vannak ma napirend utáni felszólalások - látom, már sokan tűkön ülnek, szeretnének az ülésteremből távozni, nyilván tudjuk, hogy miért -, az Országgyűlés, ha minden igaz, néhány perc múlva befejezi a munkáját. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik még a teremben maradtak - miután a napirend utáni felszólalásokat lényegesen kevesebben hallgatják meg -, a féléves munkáját. Szeretnék mindenkinek kellemes pihenést kívánni a nyári időszakra. Remélem, nem lesz olyan ok, amely miatt rendkívüli ülés összehívását kell kezdeményezni. Ennek következtében nagy valószínűséggel az Országgyűlés plenáris ülésén, szeptember 4-én találkozunk újra. Tehát mindenkinek jó pihenést kívánok, viszontlátásra! (Taps. - Rövid szünet. - Számos képviselő hagyja el a termet.)

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend utáni felszólalások következnek. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Bauer Tamás!) Bauer Tamás képviselő úr visszalépett (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.), azonban van, aki fenntartja a szándékát.

Úgyhogy megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, ötperces időkeret áll a rendelkezésére.

KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Nem tudok annál kiszolgáltatottabb, nyomorultabb időszakot elképzelni, mint amikor valaki tehetetlenül, legyengülve kórházi kezelésre szorul. Az egészség valamennyiünk számára óriási érték, de ha a sors akaratából mégis ledönt a lábunkról a betegség, nem mindegy, hogy az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esetenként életmentő orvosi segítséget hol és milyen körülmények között kapjuk meg.

A Siklóson és vonzáskörzetében élő több mint negyvenezer ember számára a siklósi kórház jelenti azt az egészségügyi centrumot, ahová fordulhat, ha baj van. Százhat éve születnek meg és halnak meg e helyütt az itteniek, de lassan már egy évtizede lebeg a megszüntetés veszélye a térség egyetlen kórháza felett. (Közbeszólás a Független Kisgazdapárt padsoraiból: Úgy van!)

A XIX. század végén, 1894-ben, néhány elkötelezett vezéregyéniség nyomására, az akkori főhatóságok megértő támogatásával kórház létesült Siklóson. Történelmi összehasonlításként vizsgálva, az akkori adottságok nagyságrendekkel múlták alul a mai lehetőségeket. Az akkori szegénység és a mostani szegénység között viszont fellelhető a párhuzam: nincsenek munkahelyek, létminimum alatt élnek az emberek. Siklós város önkormányzata, mint a siklósi kórházat üzemeltető Siklósi Kórház Kht. tulajdonosa, immár sokadik alkalommal pályázatot nyújtott be címzett támogatás elnyerésére.

A 2001. évre szóló támogatás a kórház új műtőblokkjának kialakítását, a járóbeteg-ellátás rendelőinek, valamint a sürgősségi ellátás ambulanciájának kiépítését, illetve a kórház fekvőbeteg-ellátó osztályainak komfortnövelését célozza. Az említett beruházások alapvető fontosságúak a kórház megmaradása, illetőleg működésének fennmaradása érdekében. Alapvető fontosságú az itt élők számára, valamint a kialakulóban lévő térségi turizmus számára is, ugyanis lassan megvalósulni látszik egy dél-baranyai idegenforgalmi centrum kialakulása, amely a siklósi várra, a villányi borvidékre és a harkányi termálturizmusra épül. Hosszú ideje nem adódott ilyen jelentőségű kitörési esély, és ha mindez bármely ok miatt nem tud megvalósulni, a térség végérvényesen és talán behozhatatlanul hátrányban marad.

A siklósi kórház aktivitása tehát nemcsak lokális érdek, hanem az idegenforgalom érdeke is, ennélfogva országos érdek. Közel egy éve egy napirend utáni felszólalásomban e címzett támogatási igény előző évi elutasításakor feltettem a kérdést: "Igazuk lesz-e azoknak, akik a siklósi kórház tudatos elsorvasztásáról suttognak?" Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára akkor határozottan mondta, hogy nem, nem lesz igazuk azoknak, akik tudatos elsorvasztásról beszélnek.

Az akkor elutasított pályázat most ismételten előterjesztésre került. A támogatás elnyerése nélkül a kórház további működése kilátástalannak tűnik. A kérdés tehát jelen esetben nem úgy vetődik fel, hogy a támogatás odaítélésével kedvezőbb helyzetbe kerül-e vagy sem a siklósi kórház, hanem hogy fennmarad-e vagy sem a kórház Siklóson, az a kórház, amely több évszázad fordulóján át végezte felelősséggel a dolgát, védte a térségben lakók egészségét.

(20.40)

Az emberöltők alatt felhalmozódott szegénység, amely az itt élőket sújtja, rátelepszik mindenre, benne van lelkükben, benne van minden mondatukban. Ebből szeretnénk kitörni, de bármerre indulunk, elutasításra találunk.

Tisztelettel felteszem a kérdést, hogy támogatja-e az Egészségügyi Minisztérium a siklósi kórház rekonstrukciójára benyújtott címzett támogatási igényt, vagy tovább kell cipelniük a Siklóson és környékén élőknek a szegénység keresztjét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

ELNÖK: A felszólalásra Horváth Zsolt államtitkár úr válaszol.

DR. HORVÁTH ZSOLT egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Ahhoz, hogy erre a kérdésre objektív választ tudjunk adni, először néhány vonatkozásban az adatok tükrében meg kell vizsgálnunk a Baranya megyében kialakult helyzetet.

A dél-dunántúli megyében kilenc önálló egészségügyi intézmény működik: az orvosegyetem a Pécsi Honvéd Kórház mellett, a pécsi felnőttkórház, a Kerpel Fróniusz Gyermekkórház, a Harkányi Gyógyfürdő Kórház, a többi városi kórház, melyeknek ágyszáma összesen 129 - Siklós - és 439 - Szigetvár - között változik. A Pécs megyei székhelyű megyei kórház 701 ággyal rendelkezik. A tízezer lakosra jutó ágyszám - 1998-as adatot tudok mondani önnek - 91,6, szemben az országos átlaggal, amely 83,5.

Az intézmények adósságállományát tekintve - itt 1999. december 31-i adatot tudok önnek mondani - megállapítható, hogy az összes szállítói tartozás vonatkozásában jelentős tartozások állnak fenn egyes kórházaknál. Az éves eredeti kiadáshoz viszonyítva Harkányban ez 1,92 százalék, Siklóson 15,42 százalék, tehát a kórháznak jelentős tartozásai vannak.

A felsorolt adatok jelentősége egyébként, képviselő úr, abban van, hogy a régió egészségügyi struktúrája, illetve az érintett kórház működése és a rekonstrukció között van egy összefüggés: a beruházás a kórházak számára akkor fejthet ki pozitív hatást - már legalábbis gazdasági értelemben -, ha javul a struktúrája, és növekszik a betegforgalom, ezzel egyidejűleg növekszik a minőségi ellátás színvonala is - ezt case-mix-indexnek szokták mondani a szakmában.

Ezek előrebocsátásával rögzítendő, hogy a Baranya Megyei Kórházban nagy volumenű beruházás folyik jelen pillanatban. A megyeszékhelyen a traumatológiai centrum átalakításának első üteme befejeződött, és ugyancsak beruházás folyik Mohácson egy címzett támogatásból, amely rövidesen befejeződik.

Az önkormányzatok három kórház rekonstrukcióját kérték: a pécsi megyeit, a szigetvárit és a siklósit. A siklósi kórház rekonstrukciójával kapcsolatban egy korábbi kérdés kapcsán a tárca már kifejtette álláspontját. Emlékeztetőül megismétlem, hogy a korábbi években a beruházás indítása először formai hiba miatt maradt el, majd a szűkös forrás lehetősége miatt nem szerepelt a kormányhatározatban az elmúlt években.

A tárca fontos törekvése, hogy az egészségügyi intézményei a jogszabály által előírt feltételek és körülmények között működjenek, és hogy a területi egyenlőtlenségek megszűnjenek és csökkenjenek. Nem látom egyelőre okát annak, hogy a siklósi kórház rekonstrukciójával kapcsolatos tárcaálláspontot megváltoztassuk, ugyanakkor szükségesnek tartom felhívni a figyelmét arra, hogy a címzett támogatásból megvalósult beruházásokról a tárca csak döntés-előkészítést gyakorol, a tárca döntés-előkészítése alapján azonban a kormány határoz azon önkormányzatokról, amelyeket felszólít, hogy a második fordulóra nyújtsák be a beruházási koncepciójukat, és ezek alapján az Országgyűlés fogja meghozni a döntést.

Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiból.)