Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés gazdasági bizottságának a Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos tényfeltáró albizottsága befejezte vizsgálódását. A 2000 decemberében elkészült megállapításokat tartalmazó jelentést, amelyet az albizottság konszenzussal elfogadott, még december 18-án az Országgyűlés gazdasági bizottsága is egyhangúlag elfogadta, és a Ház előtt lévő Országgyűlési határozati javaslatra tett javaslatot.

Az albizottság létrehozásának az volt a célja, hogy választ keressen arra, hogyan keletkezett a Nemzeti Bank tulajdonában lévő bécsi székhelyű CW AG Bank sok tízmilliárdos, akkor még pontosan be nem határolt vesztesége; hogyan fordulhatott elő, hogy tulajdonképpen kvázi a magyar állam tulajdonában lévő, külföldön működő banknál ilyen veszteség jött létre. Nemcsak a veszteség mértéke tekinthető nyugtalanítónak, hanem az is, hogy a kialakult helyzet, amelyet az Országgyűlés a Nemzeti Bank jelentéséből ismert meg már korábban, veszélyeztetheti még az ország megbízhatóságát és fizetőképességét is.

Tisztelt Ház! A Nemzeti Bank elnöke '99 tavaszán röviden beszámolt az Országgyűlésnek, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságainak a CW Bank veszteségeiről. A beszámoló nyomán megállapítást nyert, hogy a Nemzeti Bank '98 végén 290 millió USA dollár céltartalékot volt kénytelen képezni a CW Bankban feltárt hitelezési veszteségek kezelésére. Tehát így 2000-re a teljes veszteség becsült összege mintegy 90 milliárd forintra volt tehető. Ez az összeg a Nemzeti Bank eredménycsökkenésén keresztül közvetlenül az államháztartást, végső soron az adófizetőket terheli.

Hogy a veszteség mértéke kézzelfogható legyen, talán érthető, ha oly módon is megfogalmazzuk ezt, hogy ez a nagyságrend hozzávetőleg a magyar egészségügy önkormányzati és állami tulajdonú gép-műszer állománya nettó értékének felel meg, hiszen az mintegy száz milliárd forint mai nettó áron.

E nagy veszteség okaira az Országgyűlés és a kormány ez idáig megnyugtató választ nem kaphatott. Arra majd az országgyűlési határozat részletesen kitér, hogy milyen megoldást javasolunk ennek a pontos tisztázására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az albizottság '99 szeptemberében alakult meg, a gazdasági bizottság albizottságaként. 17 alkalommal ülésezett, közel húsz esetben hallgatott meg a Nemzeti Bank és a CW AG Bank vezetésében vagy felügyelőbizottságában tisztséget betöltő személyeket, illetve külön vizsgálatokat lefolytató cégek képviselőit. A bank bécsi könyvvizsgálójának együttműködése sajnos hagyott maga után némi kívánnivalót, miután a jelentés lezárásának gyakorlatilag az utolsó óráiban érkezett meg az a levél, amely már az albizottság megkeresésére végül is írásban megjelent.

Az albizottság 13 hónapos alapos munka után, 2000 decemberében készítette el a jelentését. Szeretném kiemelni - még egyszer talán, mert olyan hangsúlyos -, hogy a jelentés elfogadása a jelenlévők konszenzusán alapul.

Különösen fontosnak tartom aláhúzni, hogy a vizsgálat során a bizottság nagyon komoly szakmai munkát végzett. Ezúton is szeretném megköszönni az albizottság tagjainak, hogy munkájukban a szakmai tisztánlátást nem homályosította el politikai szándék. Köszönöm a fair munkát a bizottság minden tagjának és a bizottságot segítő munkatársaknak is.

Tisztelt Ház! Az albizottság a következő kérdésekre kereste a választ: miért van a Nemzeti Bank tulajdonában kereskedelmi bank, és miért folytat a Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységet? Mikor derült fény a bécsi bank, a CW AG Bank veszteségeire? A Nemzeti Bank vizsgálta-e a veszteség okait? A Nemzeti Bank elnöke milyen lépéseket tett a személyi felelősség feltárására és annak számon kérésére?

A következőkben röviden összefoglalom az albizottság fontosabb megállapításait.

Az albizottság igyekezett teljeskörűen feltárni a Nemzeti Bank tulajdonában lévő CW AG Bank működése körében keletkezett veszteségek okait. Előre kell bocsátanom, hogy a tényfeltárás nem lehetett teljes körű, mert azt szövevényes, rendkívüli bonyolultságán túl nehezítette mind az osztrák, mind a magyar banktitok- és üzletititok-szabályozás.

(9.10)

Erre hivatkozva mind a Nemzeti Bank, mind a CW AG Bank vezetésében vagy felügyelőbizottságában tisztséget betöltő személyek, mind a külön vizsgálatokat végző cégek képviselői elzárkóztak a konkrét hitelügyekre, ügyfelekre vonatkozó információk megadásától.

A Magyar Nemzeti Bank - a CW AG Bank kivételével - a kereskedelmi banki tevékenységeitől '97. év végéig megvált. Ez megfelelt az akkori jegybanktörvény szerinti előírásoknak, ezért ezt az albizottság külön, részleteiben nem vizsgálta.

A vizsgálat során minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy 1996-ig a CW AG-nál nem működött a nemzetközi követelményeknek megfelelő, szabályzatokkal levédett és körülhatárolt hitelezési gyakorlat. Az albizottság birtokába került jelentések nem zárják ki a tudatos, de legalábbis súlyos gondatlansággal kezelt hitelkihelyezéseket, a bank vezetése így tevőlegesen hozzájárult a behajthatatlan kinnlevőségek előidézéséhez. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a bank veszteségeinek döntő többsége 1991 és '96 között keletkezett, de még 1998-ban is volt olyan hitelkihelyezés, amely ha kismértékben is, de tovább növelte a veszteséget.

A tulajdonos Nemzeti Bank már 1995-ben felismerte, hogy a pénzintézettel baj van, az veszteséges lehet, és erre nézve céltartalékot is képzett. Az viszont érthetetlen, hogy a CW Bank még '96-97-ben is nyújtott hiteleket az addigra már fizetésképtelen társaságoknak, illetve hosszabb időre meghosszabbította azok hitelszerződéseit.

A Nemzeti Bank ellenőrzési főosztálya megállapította, hogy a Nemzeti Bank tulajdonosi kontrolljának ellátásához a törvényi feltételek adottak voltak, a Nemzeti Bank mégsem tudta kellő hatékonysággal képviselni a tulajdonosi érdekeket.

Az albizottság vizsgálatai során megállapította, hogy a tulajdonost képviselő személyekkel szemben semmilyen nemű felelősségre vonási eljárás nem történt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az albizottság a vizsgálatai és az 1991. évi jegybanktörvény alapján, amely végső soron egyszemélyi felelősséget állapít meg, a következőkben látja megalapozottnak a munkáltató felelősségét:

A Magyar Nemzeti Bank elnökei nem tettek meg mindent a veszteség elkerüléséért. A CW AG Bank felhalmozott veszteségéért a Nemzeti Bank elnöke nem kezdeményezett felelősségre vonást, sem büntetőjogi, sem munkaügyi eljárást. Az albizottság álláspontja szerint a leánycégek szerepe a veszteségek keletkezésében jelentős, ám felelősségre vonás ebben az esetben sem történt, holott a nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja fennáll.

A Nemzeti Bank elnöke 1998 májusáig, mint az utólagos bizottsági vizsgálatok során, illetve kérdések alapján megállapításra került, írásban rögzített formában külön ezt a tulajdonosi jogokat gyakorló kormány felé nem jelezte a Nemzeti Bank szokásos jelentésein túl. Az Országgyűlés részletes és megfelelő tájékoztatásáról sem tudtunk információt találni. Az Országgyűlés elé került '92. és '98. év közötti jegybanki jelentésekben nem szerepel a CW AG veszteségeinek valós mértéke, így arról sem az Országgyűlés képviselői, sem az Országgyűlés megfelelő bizottságai, de vélelmezhetően az akkori kormány sem szerezhetett tudomást.

A szabálytalanságokból eredő hiány miatt egyértelműen a '87-től '96-ig működő CW AG-felügyelőbizottságokat, azoknak is elsősorban a vezetőit terheli a felelősség; a tervszerű és tudatos ellenőrzés elmaradása pedig felveti a Nemzeti Bank-elnökök közvetett felelősségét is.

Még egy fontos momentum: a bank holland vezérigazgatója, aki talán elég közismert, a '97-98-as időszakban a nagy veszteségek ellenére elég megdöbbentő mértékű, 1,2 millió dollár végkielégítéssel tudott távozni, a bizottság megállapítása szerint a Nemzeti Bank elnökének ismeretével és tudtával. Mindenféleképpen megállapítható, hogy ez az összeg a bank akkori állapotára figyelemmel eltúlzottnak tekinthető.

Tisztelt Ház! A 13 hónapos vizsgálat számos szabálytalanságot tárt fel a CW Bank működésében, amelyek közrejátszottak a veszteségek keletkezésében. Némely esetben nem zárható ki a szándékosság sem. A hatályos jegybanktörvény alapján megállapítható a Nemzeti Bank-elnökök, a felügyelőbizottságok gondatlansága, felelőssége, amely nem hagyható figyelmen kívül a veszteségek keletkezése okainak vizsgálata során.

Az albizottság javasolja - és ezt az országgyűlési határozat is átvette és az országgyűlési határozatban is konkrétan megfogalmazódik -, hogy az Országgyűlés kérje fel a legfőbb ügyészt, hogy a bűnügyi jogsegélyegyezmények alapján keresse meg a CW AG Bankkal kapcsolatban folyamatban lévő büntetőeljárás során eljáró osztrák hatóságokat annak érdekében, hogy adják át azokat az eljárás során felmerülő, felmerült információkat, adatokat, amelyek nyomán vizsgálat indítható Magyarországon is.

Az albizottság a vizsgálatai során megállapította, hogy a hatályos jegybanktörvény több szempontból is módosításra szorul; ezek körébe tartozik a banküzem menete, az adatszolgáltatás, a felelősségi kérdés újraszabályozása, különösképpen az egyszemélyi felelősség, valamint az ellenőrzés ügyei.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán célszerű lenne az országgyűlési határozatot szövegszerűen is idézni, de miután az mindenki előtt ott van, ezért ettől eltekintek. Az előterjesztő gazdasági bizottság, valamint az alapos munkát végző albizottság nevében kérem, hogy ennek megfelelően az országgyűlési határozatot módosítás nélkül fogadjuk el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)