A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Stop Soros I.-et követte a Stop Soros II., azt is mondhatnám, hogy „van másik”, vagy Stop Soros újratöltve. Valójában nincs másról szó, mint egy Btk.-módosításról. Azt is mondhatnám, hogy sok hűhó viszonylag kevés céllal. Természetesen a Stop Soros II. az I.-hez képest jobb, látszik, hogy a Belügyminisztérium próbálkozott némi jó szándékkal, azonban ez sok sikerre nem vezetett.De nézzük, hogy mit vontak vissza, hiszen néhány mondatot megér, hogy februárban benyújtottak egy olyan javaslatot, amelyik köszönőviszonyban sincsen a Stop Soros II.-vel. Egyébként nagyon helyes, hogy visszavonták. De miről is szólt az első javaslat a kampányban, ami, ugye, a Fidesz kommunikációjának központját jelentette: a menekültet támogató szervezetek engedélyhez kötése, aztán illetékkötelezettség, végül idegenrendészeti távolságtartás, némi 50-es évekbeli hangulattal. Ezek voltak a Fidesz kampányának hangsúlyos elemei.

Ehhez képest 2018. május 29-én szépen csendben, egyébként nagyon helyesen, visszavonták ezt a javaslatot. Keveset beszélünk arról, hogy önök nyilvánvalóan megtévesztették a választóikat, hiszen akkor és ott azt ígérték, hogy azt a Stop Soros I.-et fogják átvinni. Ehhez képest beszélünk most egy teljesen más történetről. (Balla György: Ez szigorúbb.) Ez nem szigorúbb, képviselő úr, ebben némi pici szakmaiság látszata azért van. Azt is kérdezhetnénk, hogy miért vonták vissza, de ez nem számít, mert egyébként helyes, hogy visszavonták.

A támogathatóság kérdése. Nyilvánvalóan ebben a formában ez nem más, mint egy Btk.-módosítás, hiszen a rendőrségi törvény jelenleg is feladatául adja a rendőrségnek a közrendvédelmet és a határ biztosítását. Tehát abban semmi új nincs. A menekültügyi eljárásban pedig, azt kell mondjam, hogy a jelenlegi európai uniós és magyar szabályozás szerint is a biztonságos harmadik országból érkezők számára meg lehet tagadni az ilyen típusú menekültügyi eljárást, amennyiben ez így van. Tehát itt sincsen újdonság.

Újdonság egy helyütt van, pontosabban két Btk.-módosításban. Az egyik elem az, amelynek a célja támogatható. Azt kell mondjam, a jogellenes bevándorlás elősegítése, amely egy társadalomra veszélyes cselekményről beszél, az embercsempészet enyhébb megítéléséről, büntetőjogi nyelven azt is mondhatnánk, hogy privilegizált esete az embercsempészetnek. Ennek a célja támogatható, azonban az eszköze nem sikerült, hiszen két olyan, jogdogmatikailag pontatlan fogalmat vezet be, az egyik a szervezőtevékenység, a másik a hálózat működtetése, amelyek a magyar büntetőjogban idegen módon, nagyon elnagyoltan vannak meghatározva. De mondhatnánk a Visinszkij-féle határozatlan jogfogalom elemét, amelyik a bírói jogalkalmazásra próbálja terhelni ennek a felelősségét. Ez nem helyes.

Az pedig, hogy különösen meghatároz törvényi tényállásokat, akkor tisztelettel kérdezem, hogy a nem különösen szervezőtevékenység mit jelent. Mert ha tudjuk, hogy mi számít különösen annak, akkor nyilván a nem különösen is számít. Ezért azt mondom, hogy sokkal szabatosabban kell majd meghatározni az embercsempészet enyhébb megítélése alá eső jogellenes bevándorlás elősegítését, mert ebben a formában ez túl tág, és a bíróságok számára alkalmazhatatlanná fog válni.

A határbiztosítási távoltartás elfogadhatatlan, a jogállamisággal összeegyeztethetetlen, még a célja sem igazából érthető. Ez a 8 kilométeres schengeni sáv esetében, aki ellen büntetőeljárás meghatározott esetben folyamatban van, az ártatlanság vélelmébe ütközik elsőként, aztán az arányosságba, hiszen aránytalan egy enyhébb fokú bűncselekmény esetén valakinek a mozgási, helyváltoztatási szabadságát elvenni. Ez aránytalan jogsérelem, alapvető jogokat korlátoz, ezért ez elfogadhatatlan. Itt is azt mondanám, hogy a vasfüggöny korszakát idézi ez a határbiztosítási távoltartás.

Visszatérve, amennyiben a büntető törvénykönyvben szabatosabban sikerülne a szervezőtevékenységet és a hálózat működtetését megfogalmazni, akkor el lehetne gondolkodni, hogy azon a társadalomra veszélyes tevékenységen, ami az embercsempészetnek egy előkészületi magatartását jelenti, és összefüggésben van nyilván azzal, hogy a hatóságok számára könnyebb bizonyítani ezt a bűncselekményt, mint az embercsempészetet, ami célzatos bűncselekmény és vagyoni haszonszerzéshez van kötve, ebben az esetben ezen a törvényi tényálláson érdemes lenne elgondolkodni. De akkor viszont szó nincs Stop Soros csomagról, akkor egyszerűen arról beszélünk, hogy egy társadalomra veszélyes, jogellenes cselekedetet enyhébb fokban büntetni rendelné a büntető törvénykönyv. Ez helyes lehetne, de sajnos itt még nem tartunk, itt még általános politikai kommunikációs célok pufogtatásával találkozunk.

Ismétlem, a menekültügyi eljárással kapcsolatosan nyilvánvaló az a célzat, hogy a Szerbia felől érkezők esetében ne kelljen lefolytatni az eljárást. Ehhez nincs szükség jogszabály-módosításra, hiszen a jelenlegi uniós és magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik.

Tehát ez kommunikációs célokat szolgál. Ugyanez igaz a rendőrségi törvény módosítására, hiszen nehéz elgondolni, hogy a közrendet és az államhatár védelmét ne szolgálnák a rendőrségi törvény jelenlegi paragrafusai. Nincs új a nap alatt. Véleményünk szerint nincs szükség ennek módosítására. A hatályos törvények alapján bőven a rendőrség feladatai közé tartozik a határ biztosítása és a közrend védelme, ezért amennyiben a jogellenes bevándorlás megakadályozása bekerül a büntető törvénykönyvbe, ennek a biztosítása a rendőrségnek most is feladata. Nincs szükség ilyen típusú változtatására.

Tehát ezt kérem, azt javasoljuk, hogy ennek a törvényi tényállásnak a pontosítása az a minimum, hogy ez a paragrafus támogatható legyen, az összes többi politikai kommunikációs célokat szolgál, nincs rájuk szükség. Vagy azért nincs rájuk szükség, mert az 50-es éveket idézik, vagy azért nincs rájuk szükség, mert a jelenlegi rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárásról szóló különböző törvények jelenleg is ugyanezt a célt szolgálják.

Zárásképpen, tisztelettel. A Magyar Szocialista Párt nem támogatja, csak azért mondom el, hogy ne kelljen majd erre reagálni, nem támogatja a kerítés lebontását jelen biztonsági körülmények között, és semmilyen módon nem támogat kötelező betelepítési kvótát. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert ezek a nemzeti szuverenitás részei. Viszont elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Fidesz-KDNP a kampányban megtévesztette a magyar embereket a Stop Soros I. csomaggal. Elfogadhatatlannak tartjuk azokat a vádaskodásokat, amelyek a baloldalt, köztük a Magyar Szocialista Pártot érintik a nemzeti szuverenitással vagy akár a határvédelemmel kapcsolatosan. És elfogadhatatlannak tartjuk, hogy állandóan kommunikációs és pártpropaganda-kérdéseket csinálnak olyan ügyekből, amelyek alapvetően biztonsági kérdéseket érintenek. Ebben egyébként a kormánynak nem szakpolitikusai élen járnak ebben a tekintetben. Kérném szépen nagy tisztelettel a Belügyminisztériumot, hogy segítsen abban, hogy visszatérjünk a szakmaisághoz. Pontosítsák azt a törvényi tényállást, a többit pedig vegyék ki, hiszen szükségtelen, elfogadhatatlan. Arra kérem tisztelettel, hogy ne a Fidesz kommunikációs gépezete mondja meg a szakmának, hogy mi történjen, hanem fordítva, a szakmaiság előzze meg a pártpolitikai célokat.

Ha dönteni kell, változatlan formában nem lehet támogatni, a rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárás módosítására nincs szükség. A két Btk.-paragrafus közül az egyik pontosítása esetén juthatunk el oda, hogy akár támogatható legyen. Minden másra nincs szükség, minden más a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt néhány tíz percben televízión sikerrel nyomon követtem azt a kínos vezérszónoklatot, amikor a Fidesz vezérszónoka egy más által megírt törvénymódosításhoz egy mások által megírt vezérszónoklatot mondott el, és próbált érvelni amellett, ami nyilvánvalóan…

ELNÖK: Képviselő úr, ez nem tartozik ehhez a napirendi ponthoz. Arra kérem, arról beszéljen, ami ehhez a mai napirendi pontunkhoz tartozik.

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nyilván ezt tette akkor is, amikor a Fidesz vezérszónoka beszélt. Azzal kezdeném tisztelettel, hogy óriási lehetőséget hibázott el a kormánytöbbség és a Fidesz-KDNP ennél a napirendnél, amikor lehetősége lenne módosítani, pontosítani és kiegészíteni azokat a pontatlanságokat és anomáliákat, amelyeket a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatosan az elmúlt években ellenzéki képviselők, így szocialista és más képviselők is jeleztek.

De mi azt látjuk, hogy továbbra is csak politikai szempontok alapján történik a döntéshozatal, kevésbé a határon túli magyarság érdekében, sokkal inkább a különböző pályázatok felett rendelkező Fidesz holdudvara szerint zajlik a döntéshozatal. Erre jó példa, hogy az alap legfőbb döntéshozó fóruma a négytagú bizottság, valamint a döntés-előkészítő kilencfős kollégium összetétele, hiszen a döntés-előkészítő kollégiumban csak Magyarország területén lakóhellyel rendelkező szakértő vehet részt, így a korábbi támogatáspolitikai koncepciótól eltérően nem lehetnek részei a döntés-előkészítésnek azok a határon túli szakértők, akik például a MÁÉRT munkájában részt vesznek, így ők ki vannak zárva ebből az eljárásból. Nyilvánvalóan a belföldi lakóhellyel rendelkező Fidesz-közeli szakértők jobban tudják, hogy mit és hogyan kell tenni.

Nagyon fontos, hogy a szocialista kormány 2007-ben elindított egy támogatási programot, amely több mint tíz legitim határon túli magyar szervezetnek ajánlott kiemelt határon túli intézményeknek lehetővé tett normatív alapú, hosszú távú támogatást, kiszámítható finanszírozást. Ezt önök a 2010-es hatalomra jutásuk után teljesen másképp csinálták. Mindeközben hangsúlyozták, hogy így szerették volna a normatív alapút folytatni, de ez nem így történt, hanem különböző politikai szempontok alapján történtek a mérlegelések, és így kerültek elosztásra ezek a források.

Mindeközben a magasztos célok és a helyes nemzetpolitikai célkitűzések mögött sajnálatosan már sanda megoldások látszódnak, különösen a pályázatok elbírálásával és a különböző szakértői testületek összetételével kapcsolatosan.

Ezért összességében azt mondható el, hogy amíg korábban a Szülőföld Alap jogutódjaként 2010-ben létrehozott alap nem hozott érdemi változást, csak a politikai mérlegelés és a politikai szempontok voltak azok, amelyek döntő fölénybe kerültek, és nem a határon túli magyarok sorsa, hanem a belföldi érdekek kerültek fölénybe, így egy átláthatatlan, egyedi és meghívásos támogatásokat preferáló rendszert láthatunk.

A külhoni magyar közösségek további megosztásához vezet ez, és nyilvánvalóan a Fideszhez közel álló szervezetek kapják a támogatást továbbra is. Ezért a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nem támogatja ezt a módosító javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik vezérszónoka az előbb sok részletkérdést említett, amelyek fontosak lennének, ha a kezdeményezők valós, a választási eljárást és a kampányfinanszírozást valóban érintő kérdéseket hoztak volna elsősorban a Magyar Országgyűlés elé. A Bethlen Gábor Alaphoz hasonlóan azokat fogom említeni, amelyek nincsenek benne ebben a javaslatban, ezért nem tehetnek önök mást, mint hogy visszavonják a kezdeményezésüket, visszavonják eljárási okok miatt, hiszen egypárti, már bocsánat, mint Fidesz-KDNP egypárti javaslatot hoztak az Országgyűlés elé érdemi egyeztetések nélkül. Sem más pártokkal, sem civil szervezetekkel, sem választási szakértőkkel nem egyeztettek ezekről az egyébként fontos kérdésekről, nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat, nemzetközi fórumok ajánlásait, amelyek egy fair eljárásra, egy fair választási eljárásra vonatkoznak. Tehát ez az eljárási része.Sokkal fontosabbak a tartalmi hiányosságok, és ezek közül rögtön említeném a levélszavazás kérdését, aminek a kiterjesztése elengedhetetlen lenne arra a közel egymillió honfitársunkra, akik világszerte élnek, és nem tudnak élni ezzel a könnyített szavazással, teljesen diszkriminatív módon és elfogadhatatlanul. Itt korábban említésre került, hogy az Alkotmánybíróság előtt is nehezen állt meg az a megállapítás, hogy a kettős állampolgárok, akiknek nincsen belföldi lakcímük, élhetnek ezzel az intézménnyel, a belföldi lakcímmel rendelkezők, de akár életvitelszerűn külföldön tartózkodók pedig nem. Nyilvánvaló a politikai szándék: minél kevesebben szavazzanak azok közül az állampolgárok közül, akik már kifejezték véleményüket a kormányról azzal, hogy elhagyták Magyarországot, és életvitelszerűen külföldön élnek, viszont minél többen szavazzanak, akár a holt lelkek is szavazzanak levélszavazás útján a kettős állampolgárság révén. Ne felejtsük el, a regisztráció, amely automatikussá válik és nem szükséges a megújítása, azt az erős kétséget ébreszti bennünk, hogy bizony olyanok is fognak szavazni, akik már nem élnek.

Ezért amennyiben a levélszavazás intézményét nem teszik rendbe  és hozzáteszem, nem a kettős állampolgársággal van probléma, hiszen ez egy jó jogintézmény, akár még a szavazás is elfogadható. Abban a formában nem elfogadható, ahogy önök törvénybe iktatták, és ahogy most próbálják fabrikálni, hogy lehetőség szerint valamennyi levélszavazat érvényes legyen: legyenek érvényesek azok is, amelyek megsérült borítékban érkeznek, amelyek kétségek között érkeznek, és amelyek adott esetben, mondom, holt lelkektől származnak.

A másik nagyon fontos kérdés a kamupártok viszonyrendszere. Önök itt most az egyetemleges felelősség intézményével próbálnak operálni, pedig ez sokkal egyszerűbb megoldás lenne: a többes ajánlás megszüntetése, ami sorozatos büntetőeljárásokhoz vezetett, sorozatos visszaélésekhez vezetett. Láthattuk az elmúlt választás során, hogy milyen átmásolások, milyen gyanús egybeesések voltak például a zuglói egyéni választókerületben, ahol vészesen hasonlított a Fidesz képviselőjének ajánlásához szükséges lista egy másik egyéni jelöltéhez. Ezek mind olyan sorozatos visszaélésekhez vezethetnek, amelyeket megszüntetni csak a többes ajánlás intézményének eltörlésével lehetne. Ez mérne csapást a kamupártokra, és nem pedig az egyetemleges felelősség behozatala, hiszen vagyontalan emberek mindig lehetnek egy kamupártban, tehát lehetséges, hogy sehova nem vezet ilyen értelemben. És az, hogy nem kaphat támogatást az a párt, amelyik korábban nem számolt el; hát, majd lesznek új pártok, lesznek vagyontalan személyek, és újra lesznek visszaélések. A többes ajánlás intézményét tessék megszüntetni, akkor van értelme ezekről a javaslatokról tárgyalni. Ami most itt zajlik, az egy mellébeszélés.

A harmadik pont, amit mindenképpen szükséges lenne beépíteni ezekbe a javaslatokba, az állami és önkormányzati szervek kampányolásának, hirdetéseinek tilalma az országgyűlési kampányban. Elfogadhatatlan, hogy állami és önkormányzati szervek, cégek hirdessenek akár fizetett hirdetésként, akár társadalmi célú, idézőjelben, nyilvánvalóan a kormány számára helyes vagy a kormány számára helyesnek vélt tartalommal közérdekű társadalmi hirdetésként. Ezeknek nincsen helyük egy tisztességes országgyűlési vagy önkormányzati kampányban, ezeknek a tilalma alapvetően szükséges lenne.

Ha ezekről folyik a vita, akkor van értelme a részletkérdésekről beszélni. Amíg ezek nincsenek a javaslatban, addig tulajdonképpen csak mellébeszélés, ködösítés zajlik, ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy ilyen keretek között vitatkozunk ezekről a kérdésekről. Itt nincs másról szó, mint a levélszavazatok szavazatgyárrá való átalakításáról, hogy a Fidesz-KDNP, ismétlem, akár a holt lelkek szavazataival tudjon hatalmon maradni.

Arra kérjük önöket, a kezdeményezőket nagy tisztelettel, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, építsék bele a levélszavazat kiterjesztését, ahogy ezt más pártok is javasolták, a Szocialista Párt többször, szüntessék meg a többes ajánlást, száműzzük a kamupártokat a magyar választási rendszerből, és tiltsuk meg az állami és önkormányzati szerveknek bármilyen módon, közvetlenül, közvetetten a kampányolást. Ha ezekről folyik a vita, akkor helye van a Magyar Országgyűlésben a részletekről való további gondolkodásnak, de amíg ezek nincsenek, addig tulajdonképpen mellébeszélés, ködösítés és a zavarosban való halászás zajlik.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)

MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként az előterjesztőkhöz, a kezdeményezőkhöz szólok, azt is mondanám nekik, hogy semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek az elmúlt választások lebonyolításával kapcsolatosan. Azok a magasztos célok, amikről egyébként nagyon helyesen beszélt az előterjesztő képviseletében képviselőtársam, ami a kamupártok megszüntetéséről, a transzparenciáról, az átláthatóságról, a választások tisztességes lebonyolításáról szól, no, ezek látszanak legkevésbé ebben a javaslatban. De talán nem az a legnagyobb baj, ami benne van, hanem ami nincsen az önök javaslatában, ezért nem is tehetnek mást, mint hogy holnap visszavonják ezt a javaslatot, hogy kezdjük újra többpárti egyeztetéssel, szakértők bevonásával, civilek véleményének figyelembevételével, azokkal az európai uniós ajánlásokkal, amelyek kijelölik egy fair választás kereteit.

Három alapvető elem hiányzik ebből. Az első rögtön a kamupártok elleni küzdelemnek talán a legfontosabb intézménye, ami nem más, mint a többes ajánlás megszüntetése. Amíg a többes ajánlás működik, addig tapasztalhatjuk, hogy Zuglóban és országszerte több nyomozás van folyamatban, ahol az látszik, hogy egyszerűen átmásolták az íveket, az ajánlási íveket, felhasználják mások adatait, majd jóval az országgyűlési vagy az önkormányzati választásokat követően, évek múltán egy nyomozásnak vagy van, de leginkább nincsen eredménye. Ezért a többes ajánlás intézménye elfogadhatatlan, meg kell szüntetni. Csak látszatra demokratikus, ahogy egy választópolgár egy pártra szavazhat a titkos választások során, úgy az lenne a helyes, hogyha mindenki mérlegeli, és dönt, hogy kit ajánl.

A másik nagyon fontos intézmény, amit mindenféleképpen meg kell szüntetni, az az önkormányzati és állami cégek vagy maguknak az önkormányzatoknak és az államnak a kampányban különböző technikákkal, akár bújtatott technikákkal folytatott kampányolása közérdekű üzenetekkel, közérdekű hirdetésekkel. Ez nem szól másról, mint a Fidesznek és a kormánypropagandának a választásokba való becsempészéséről. Egy fair eljárási törvény ezeket tiltaná, ezekről egy szó sincsen érdemben a törvényben. Ez a második súlyos hiányossága ennek a törvényjavaslatnak.

A harmadik, amiről önök sokat beszélnek, a levélszavazás intézménye, ami nem szól másról, mint hogy még több fideszes szavazat érkezhessen különböző kétes módon. Ugye, most már a Nemzeti Választási Iroda válaszborítékját sem kell alkalmazni. Egy kicsit sérült  jelentsen ez bármit  válaszboríték, ami csak egy kicsit van felnyitva, az még érvényes lehet. Tehát érezhető az a kényszeres törekvés, hogy mentsük meg a levélszavazatok nagy tömegét, még akkor sem érvénytelenek ezek, ha nem tudjuk, hogy a regisztráció során pontosan kik azok, akik szavazhatnak, hiszen az önök javaslatában automatikus regisztráció szerepel. Nem szól ez másról, mint hogy akár a holt lelkek is szavazhassanak a Fidesz részére, számára.

Nem jó ez a szabályozás így, túlságosan megengedő. Még a jelenlegi garanciákat sem tartalmazza, de a legnagyobb probléma, hogy a levélszavazás intézményét nem terjeszti ki valamennyi olyan honfitársunk számára, akik a választás napján külföldön tartózkodnak. Ezzel sérül az esélyegyenlőség elve, sérül az a teljesen logikus elv, hogy mindenki, aki a választás napján nincsen belföldön, az levélszavazattal, garanciális elemekkel természetesen, leadhatná a szavazatát. Ők láthatóan tartanak attól a sok százezer honfitársunktól, akik egyébként magyar állampolgárnak születtek, vagy van belföldi lakcímük, és egyébként leadhatnák a szavazatukat akár levélszavazás útján. Az a cél, hogy ők lehetőség szerint ne szavazzanak, vagy órákat álljanak sorba konzulátusokon, vagy hosszú órákat vagy napokat utazzanak a legközelebbi szavazási lehetőség elérése érdekében. Ezért nem alkalmas azoknak a céloknak a véghezvitelére, amelyeket egyébként önök jelöltek ki nagyon magasztos elvek alapján. Vissza kell vonni ezt a javaslatot.

Azt már csak fájdalmasan jegyzem meg, hogy az Igazságügyi bizottság nem vette tárgysorozatba, nem támogatta azt a szocialista javaslatot, amely legalább ezeket a legalapvetőbb kérdéseket orvosolta volna, hanem azt gondolja, hogy szemet lehet hunyni a többes ajánlás fölött. Szemet lehet hunyni a levélszavazás aránytalansága, diszkriminatív jellege fölött, és nyilván talán az önök számára legfontosabb, ha már a választóktól nem érkezik a felmentő sereg, akkor majd az önkormányzat, majd a magyar állam kisegíti fizetett hirdetéssel, közérdekű hirdetéssel, céges hirdetéssel, azoknak a kormányzati propagandaelemeknek a választási törvény alapján való igénybevételével, amit ilyen értelemben nem zár ki az önök törvényjavaslata. Hogyha ezt korlátoznánk, akkor legalább az esélyegyenlőségnek a látszata vagy az elméleti lehetősége érvényesülne.

Ezért tisztelettel azt kérem az előterjesztőtől vagy a jelen lévő képviselőjétől, vagy az összegző módosító előterjesztőjétől, aki nincs könnyű helyzetben, de legalább fontolják meg, hogy nem lennee helyes visszavonni ezt a javaslatot, és szeptember-október hónapban ezeket a problémákat orvosolni, egy sokkal demokratikusabb, sokkal szélesebb konszenzuson alapuló javaslattal megjelenni az Országgyűlés előtt. Mert így most azt a következtetést kell levonjuk, hogy nem számít más, csak a Fidesz pártérdeke, ez pedig nem az ország érdeke.

Köszönöm a szót, elnök úr.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdeném… (Dr. Molnár Zsolt megszólaló mobiltelefonja zavarja a hangosítást.)  hogy arrébb teszem a telefonomat.

ELNÖK: Így van, vagy ki kell kapcsolni azt a telefont, képviselő úr!

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Az is egy jó ötlet, köszönöm szépen. Nyilván képviselőtársaim is ezt teszik mindig.Azzal kezdeném illő tisztelettel, hogy a Bethlen Gábor Alap céljai, azok a határon túli nemzetpolitikai célkitűzések és azok a magasztos elvek egyébként helyesek, a Szocialista Pártnak mindig is fontos volt a határon túli magyarság, ez így lesz a jövőben is. (Zaj, felzúdulás a Jobbik soraiban.) Kiemelt céljaink között szerepel a határon túli magyarság helyzetének jobbá tétele, kormányzásunk alatt is többször tettünk erre kísérletet. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Ezzel kapcsolatosan annyit mondanék  természetesen megértem a kritikai hozzászólásokat, de nézzük a tényeket! (Szávay István: A Comedy Centralban nem akarsz fellépni?) Szávay képviselő úr, megadják majd nyilván önnek is a szót.

De azzal folytatnám, hogy az önök javaslatában talán az a legnyilvánvalóbb  és ez talán nem is meglepetés , hogy az önök által fabrikált törvényeknél mindig a Fidesz irányába lejt a pálya; hogy a pályázatok elbírálása, a támogatások elbírálása  mondom: nem a támogatott célokkal van a probléma, hanem a döntéshozatallal  gyakorlatilag arról szól, hogy az önök által kinevezett különböző pártapparátusban, minisztériumi apparátusban lévő személyek azok, akik lényegében érdemben döntenek arról, hogy mi történik a határon túli támogatások ügyében. Ezzel van a mi igazi érdemi problémánk, hogy nem a határon túli szervezetek maguk dönthetnek erről. Igaz ez egyébként a választási rendszerre is, hiszen nem szól másról, mint hogy minél többen szavazhassanak a Fidesz pártlistájára, ahelyett, hogy a határon túli magyarok maguk közül választhatnának képviselőt. Ugyanez igaz a támogatási rendszerre: önök mint Fidesz-KDNP kívánnak dönteni arról, hogy mi helyes a támogatások elbírálásakor és mi nem. Ezzel van a probléma.

Ezért, bár az önök javaslatának nagyon sok előremutató eleme is van, azáltal, hogy a döntési mechanizmusok tulajdonképpen egy pártérdeket képviselnek, még csak nem is az ország érdekét, hanem kizárólag a Fidesz-KDNP döntéshozatali mechanizmusa szivárog be a Bethlen Gábor Alap tevékenységébe, ezért ez ebben a formában nem támogatható. Ez akkor lenne korrekt, hogyha a kurátorok és az egyéb döntéshozók nem az államapparátusból és közvetetten a Fidesz apparátusából kerülnének ki, hanem a határon túli magyarok közül. Ők azok, akik a legjobban tudják, hogy ennek hogyan kell lebonyolódnia, melyek azok a javaslatok, amelyeket támogatni kell.

Sajnos önök nem ezt az utat járják, hanem megtartják ezt a centralizált döntéshozatalt, ami nyilvánvalóan egy pártközpontból lebonyolítható. Ha ezen változtatnának, akkor természetesen akár támogatható is lenne, de eszük ágában nincsen változtatni, ez derült ki az általános vitából, ez derül ki a bizottsági jelentésből.

Tehát az az egyértelmű vélekedésünk, hogy fenn kívánják tartani maguknak ezt a típusú döntéshozatalt, hogy a határon túliak közül ki az, aki érdemes erre, ki az, aki nem érdemes, és fenntartják a nemzet megosztottságát továbbra is, ahelyett, hogy mind a tizenegynéhány millió Kárpát-medencei magyar érdekeit képviselnék, ahogy ezt egyébként mi, szocialisták gondoljuk, ehelyett önök alapvetően a Fidesz pártérdekét képviselik.

Ha ezen módosítanak, ezt megváltoztatják, akkor ebben a kérdésben lehet majd ez másképpen, tud változni a véleményünk, de jelen keretek között azt kell mondanom, hogy ebben a formában ez így nem támogatható. Önök arról tesznek tanúbizonyságot, mint a választási eljárással kapcsolatos törvényeknél, itt is, hogy azt a centralizációt, azt az állampárti működést akarják tovább folytatni, amit 2010-ben a kormányzásukkal elkezdtek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, tisztelettel. Elsőként azt jelezném, hogy Szávay képviselő úr, leszámítva azt, hogy a Szocialista Párt nemzeti elkötelezettsége milyen, jól látja a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos kérdést. Azonban hosszú percekig beszélt arról érdemben, hogy miért nem kéne támogatni ezt a javaslatot, mindeközben az észrevételei, kritikai megjegyzései és a helyzetértékelése teljesen helyes. Osztom a magam részéről, amit elmondott, csak a következtetés, ami abból fakad, hogy önök ezt támogatják, én ezt furcsállom. Amit ön is elmondott, és ami nincs benne, ezek sokkal több érvet szolgáltatnak a nem támogatás irányába, mint a támogatás irányába, mindeközben természetesen az önök döntése. Csak annyit akarok jelezni, hogy ön helyes érveket hozott fel, de ezek az érvek és ezek az összegzések, amelyeket ön elmondott  és magam sem tudnám ilyen precízen megfogalmazni , sokkal inkább abba az irányba billentik el a döntéshozatalt, hogy ezt nem lenne szabad támogatni. Azzal együtt sem, hogy maga a Bethlen Gábor Alap és azok a nemzetpolitikai célok egyébként helyesen vannak kijelölve, de az odavezető eszközök…  és ön is osztotta azt a véleményt, hogy erőteljes Fidesz-pártpolitikai beavatkozást tesznek lehetővé, ezzel van a probléma.

Egy másik nagyon fontos kérdésről az előbb nem beszéltem, röviden erre kitérnék. Az egyik a normatív rendszerű támogatás, amely 2007-től 2010-ig kiszámítható módon tette lehetővé a határon túli több tucat szervezet számára a normatív és a hosszú távon kiszámítható működést. Bár önök azt ígérték 2010-től, hogy nem változtatják meg, megváltoztatták, ezáltal egy bizonytalansági faktort hoztak be a határon túli szervezeteknek, a rendszeres próbatételt, hogy ki kell állnia adott esetben a magyar kormány jóindulatának a folyamatos próbáját.

A másik, ami hiányzik nekem, abban talán államtitkár úr tud segíteni: a „Szülőföldön magyarul” program egy nagyon helyes program, nagyon sok költségvetési forrás van viszonylag, nem baj, sőt helyes is, de ennek az értékelése, hogy milyen hatást váltott ki azokra a fiatalokra, akik anyanyelven tudnak szerencsére tanulni, és ezt segíti az önök által finanszírozott program vagy a magyar állam által finanszírozott program, de hogy ennek milyen hatásai lettek, hogyan érvényesülnek, valamilyen típusú összegzést ez a törvénymódosítás tartalmazhatna. Nem tudom, helyesen mondom-e, de talán ez a legnagyobb támogatás, az egyik legnagyobb támogatási rendszer, a „Szülőföldön magyarul” program. Hiányzik nekem ennek a valamilyen összegzése.

Végezetül annyit mondanék, nem visszatérve Szávay képviselő úr mondataira, hogy egy ilyen törvénynél, törvénymódosításnál elsősorban azt kell nézni, hogy összességében milyen lehetőség állt a kormány rendelkezésére, és ahhoz képest néhány technikai jellegű pontosítás, könnyítés helyes, de ez nem teszi lehetővé, hogy akár a benne lévő hiányosságok, akár az elmaradt lehetőségek miatt támogatni lehessen. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Lassan több mint két éve, hogy több interpellációt és kérdést intéztünk az akkor illetékes miniszterhez a 81-es úton történt halálos balesetek miatt. Miniszter úr mereven elutasította minden felszólalásunkat; gondolom, az útügyi biztosnak kinevezett fideszes képviselő úr fellépését is, hiszen akkoriban útügyi biztosként volt fideszes képviselő. Reménykedem, hogy ön másként látja a problémát. Fejér megye egyik legfontosabb közútja személy- és teherforgalom szempontjából is a 81-es út; kétsávos közút, amely Székesfehérvár és Győr között teremt kapcsolatot. Sok, Ausztriában dolgozó külföldi vendégmunkás is ezt az utat választja. Az óriási forgalom, különösen a kamionforgalom miatt rendkívül balesetveszélyes, halútnak is nevezik az ország több más útjához hasonlóan. Még a 2014-es országgyűlési választások előtt az akkori és jelenlegi országgyűlési képviselő Fejér megye 2. választókerületéből útügyi biztos minőségében is ígéretet tett a 81-es út régóta esedékes négy sávra szélesítésére.

Tisztelt Miniszter Úr! A 81-es út jelenlegi állapotában akadályozza a régió gazdasági fejlődését, rontja az itt lakók életminőségét, rontja az itt megtelepült vállalkozók piaci lehetőségét, rontja a régió egyik fontos értékének, a turizmusnak a lehetőségeit. Az út menti települések lakói egyre nehezebben jutnak el munkahelyükre, egészségügyi intézményekbe, a diákok az iskolába.

A fentiek a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2015. február 10-én szervezett fórumon, valamint a kamara 2016. március 22-én tartott közbiztonsági fórumán is elhangzottak vállalkozók, polgármesterek, turisztikai szakemberek hozzászólásában.

Kérdezem a miniszter urat, fenntartja-e a kormány akkori álláspontját, valóban lekerült-e a napirendről a 81-es út négy sávra bővítése. Milyen tervei vannak Magyarország Kormányának a halálút jövőjével kapcsolatosan? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdeném, hogy kormányzati cáfolat híján immáron tényként kezelhető, hogy a kormány páncélozott csapatszállító járművek beszerzését tervezi Törökországtól. Ugye, különös felhangot ad az ügynek Erdoğan látogatása. Időközben az Európai Unió tagállamai az észak-szíriai beavatkozás miatt a fegyverkereskedelmet érintő szankciókat vezettek be Törökországgal szemben  értelemszerűen , és a török-amerikai katonai együttműködésben is komoly fennakadások vannak. Mindez láthatóan a legkevésbé sem zavarja a kormányt: Szijjártó Péter külügyminiszter néhány napja német kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón tette világossá, hogy a kormánynak esze ágában sincsen felülvizsgálni a törökökkel folytatott hadiipari együttműködést.

Kérdezem miniszter urat, hogy ezek szerint a magyar kormány a rendkívül aggasztó fejlemények ellenére sem tett le a török katonai járművek beszerzéséről. Miniszter úr szerint a jelenlegi helyzetben nem jelente biztonsági kockázatot ez a beszerzés? Mi történik akkor, ha Törökország és a többi NATO-tagállam között a hadiipari együttműködés még tovább romlik, esetleg teljesen befagy? Ön szerint járhate a katonai járművek leszállításának és a későbbi alkatrészellátásnak és szerviztámogatásnak az ellehetetlenülésével?

Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátságának ápolásáért valóban megérie ekkora kockázatot vállalni? Vagy más ok áll a török fegyverüzlethez kapcsolódó makacs ragaszkodás hátterében?

A Magyar Szocialista Párt álláspontja egyértelmű: nekünk Magyarország biztonsága az első, az észak-szíriai helyzet megnyugtató rendezéséig, valamint Törökország és a többi NATO-tagállam kapcsolatának normalizálódásáig szó sem lehet a törökökkel folytatott fegyverkereskedelemről. Erre kérjük, hogy ehhez tartsa magát a magyar kormány. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezést az operatív törzs végzi, aki összehangolja országosan ezt a munkát, természetesen zárt ajtók mögött, majd sajtótájékoztatón mondja el, amit el kíván mondani. Természetesen az egy helyes döntés, hogy végzik a munkájukat. Azonban itt a kormánytagok sokat beszéltek a társadalmi összefogásról, a politika összefogásáról. Azt tapasztaljuk, hogy a legfontosabb szereplőket nem vonják be ebbe az érdemi párbeszédbe, az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok azok, akik kapcsolatban állnak a helyi lakossággal, és a nagyvárosok lakosai  különösen Budapesté  vannak legjobban kitéve egyébként ennek a járványveszélyhelyzetnek, és azt tapasztaljuk, hogy Budapest vezetését nem vonják be ebbe az információáramlásba. Megnyugvással hallgattam, hogy miniszterelnök úr a védelmi bizottságokkal kapcsolatosan említette akár a főpolgármestert, akár a polgármestereket, azonban ha a partnerség nem eléggé alakul ki, ha nem szoros a kapcsolat és az információáramlás, akkor nem lesz eredményes a védekezés.

Jól ismerem Budapest városvezetésének több tagját, beleértve a főpolgármestert, segíteni kívánják a kormány munkáját, segíteni kívánja Karácsony Gergely, segíteni kívánja Tüttő Kata, aki az operatív védekezést fővárosi szinten vezeti.

(16.50)

Én kérem önöket, hogy tekintsék partnernek Budapest városvezetését az információáramlásban, ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy a sajtóból kelljen tájékozódnia Budapest főpolgármesterének.

És kérdezem azt tisztelettel, államtitkár úr, hogy mit kell tennie még Budapest városvezetésének, hogy bizonyítsa, a járvánnyal szemben fel kívánja venni a harcot, és segíteni akarja ebben a kérdésben a kormány védekezési munkáját.

És kérem tisztelettel önöket, hogy ne lökjék félre Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata kinyújtott kezét, hanem partnerségként vegyék figyelembe ezeket a nemes szándékokat Budapest városvezetése részéről. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön megnyugtató dolgokat mondott, azonban megnyugodni majd akkor lehet, ha nem kell olyan nyilatkozatokat olvasni Karácsony Gergely részéről, amikor arról beszél, hogy annyi információja van a védekezéssel kapcsolatosan, amennyi egy sokat olvasó budapesti választópolgárnak, vagy amikor majd az operatív törzs üléséről nem sajtótájékoztató keretében értesül. Én értem a nemes és jó szándékot a védekezéssel kapcsolatosan, és értem a megnyugtató szavakat, azonban kérem, államtitkár úr, hogy töltsük meg több tartalommal. Egyrészről az információáramlást gyorsítsuk föl. Nem lenne ördögtől való ötlet, ha az operatív törzs munkájába a főpolgármestert vagy közvetlen munkatársát bevonnák, hiszen ami Budapesten történik, az kihat az egész országra, sőt az egész európai sajtó reflektorfényébe kerülnek ezek az események. Kérem, hogy a partnerség és a kölcsönös tisztelet alapján dolgozzunk közösen a közös ellenség, a koronavírus ellen.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egész világ, az egész civilizált világ a járvánnyal küzd, és azt gondolhatnánk, hogy a magyar kormány is ezt teszi, ehhez képest azt kell látnunk, hogy folytatódik az a példátlan politikai és gazdasági hatalomkoncentráció, amit már korábban elkezdett ez a kormány. Az éremnek mindig két oldala van. Nézzük elsőként, hogy mit tettek, és bár ne tettek volna, a NER képviselői! Mert kérdezem én: mi köze a Budapest-Belgrád vasútvonal titkosításának a járványhelyzethez? Vagy mi köze Mészáros Lőrinc cége állami megvásárlásának a járványhelyzethez? Vagy mi köze a színházak felügyelőbizottságában biztosított kormányzati többségnek a járványhelyzethez? Vagy mi köze Göd különleges gazdasági övezetté nyilvánításának a járványhelyzethez, különösen úgy, hogy a közigazgatási határon kívülre teszik ennek megvalósítását? Vagy a vidéki egyetemek alapítványi kezelésbe helyezésének mi köze a járványhelyzethez? Vagy itt Budapesten mi köze a járványhelyzethez a Városliget egyébként vérlázító, az önkormányzati döntést fölülíró és a változtatási tilalmat semmibe vevő döntésének? Sorolhatnám ezeket a kérdéseket, egyelőre a teljesség igénye nélkül.

De nézzük, hogy miket kellett volna viszont meghozni ezzel szemben, hiszen az éremnek mindig van egy másik oldala. Miért nincsenek tömeges lakossági tesztek? Miért nem segítenek az egészségügyi dolgozóknak érdemben? Miért nem segítenek azoknak az ágazatoknak, amelyeket magára hagyott a kormány, és amelyeknek tulajdonképpen betiltotta a működését? Miért nem dolgozzák ki a rövidített munkaidő magyarországi működtetésének lehetőségeit? (Dr. Rétvári Bence: Kidolgoztuk.) Folytathatnám, miért, miért, miért.

Kérném szépen, fejezzék be ezt a joggyakorlást, térjenek vissza a járvánnyal szembeni küzdelemhez! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Mérleget vonni még korai, hiszen az önök miniszterelnöke, Magyarország miniszterelnöke azt mondta, hogy majd május elején tetőzik a járvány, a mérleggel várjuk meg. Az éremnek két oldala van, azonban az ön válaszában nem hangzottak el azok a szavak, hogy Budapest-Belgrád, hogy színházak, hogy Göd, csak azokra nem válaszolt, amiket föltettem kérdésként.És még egy nagyon fontos kérdésről nem beszélt: miért az önkormányzatok ellen folytatják ezt a küzdelmet? A koronavírust kell legyőzni, nem a gépjárműadót elvonni az önkormányzatoktól, és legfőképpen nem folytatni a stadionépítést, úgy, hogy a bankokra kivetett különadót egyébként ki lehet játszani, taopénzekből tovább épülnek a stadionok. Ezen kéne elgondolkozni, államtitkár úr, és nem általánosságban beszélni semmitmondó módon! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a DK soraiban.)

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni elnök úrnak és a bizottságnak ezt az értékes munkát, mert támogatható, sőt az Országgyűlésben az igen szavazat elnyerésére is alkalmas ez a javaslat. Ellenzéki képviselőtársam hosszasan beszélt azokról a racionális érvekről, amelyeket magam is osztok. Kormánypárti képviselők és a magyar kormány inkább a jogszabálytervezet vagy a törvénytervezet mechanikus felolvasására korlátozódott, ezzel együtt egy értékes, a magyarországi nemzetiségek szempontjából előremutató, komoly garanciális elemeket tartalmazó javaslat. Ezeknek nagyon örülünk. Különösen fontos a gazdálkodással kapcsolatos kérdések tisztázása. Ha kritikát szabad mondani , és ez nem a javaslatra vonatkozik, és legkevésbé elnök úrnak szól, hanem sokkal inkább a korábbi szabályozatlan, a bizniszelésre alkalmas lehetőségekre vonatkozik , talán jobb lett volna ezt már korábban megtennie akár a magyar kormánynak vagy a kétharmados többségnek. Sokáig késlekedtek ebben.

Örömteli, amire kitérnék, a tankönyvekkel kapcsolatos helyzet, azonban itt rögtön említeni kell, hogy az lenne a helyes, ha nem csak a nemzetiségi kisebbségek számára lenne ingyenes a tankönyv  és itt természetesen ez a kritika nem a bizottságnak és nem elnök úrnak, hanem a magyar kormánynak szól elsősorban , tehát jó lenne, ha általában igaz lenne ez a helyzet, és a pozitív diszkrimináció itt elfogadható, de még jobb lenne az, ha teljesen általános lenne ez a szabály.

Ki kell térni azért egy érdekességre, amely a szokásos kontrollra és cenzúrára vonatkozó kormányzati törekvésre vonatkozik, amikor miniszteri engedélyhez kötődik egy önkormányzati döntés ilyen szempontból szociális intézmények létrehozása esetén. Önkormányzatokat értünk itt most a nemzetiségi önkormányzatok esetében is. Vajon mi szükség arra, hogy miniszteri engedélyhez kössék ezt a megoldást. Tehát ezek lennének azok a kritikai észrevételek, amelyek ellenére is  tehát mondom, ezek ellenére is  támogatható ez a javaslat. Sok előremutató pontja van, amelyek felsorolását most nem végzem el. A legfontosabbak a garanciák mind a választásokkal kapcsolatosan, a szokásos, mindenki által említett 30-ról 25-re csökkentés is egyébként az egyik ilyen hasznos szabály, amely nyilván segíti a nemzetiségi önkormányzatok működését ilyen szempontból.

Nagyon fontos a finanszírozással kapcsolatos kérdés is, hiszen ne felejtsük el, hogy a magasztos célokhoz mindig forrásokra van szükség, és olyan forrásokra, amelyekkel talán most kevésbé lehet visszaélni. Óvatosan fogalmazzunk, mert azt tudjuk, hogy amivel vissza lehet élni, azzal általában a kormányzat visszaél, amivel nem lehet, azzal is, ezért fogalmazzunk óvatosan. De a bizottság és elnök úr részéről ezek a javaslatok azért mindenképpen előremutatóak, és a jelenlegi szabályozásnál sokkal-sokkal hasznosabbnak és erőteljesebbnek mutatkoznak, hogy valóban azokat a célokat szolgálják a nemzetiségek és az azokkal kapcsolatos intézmények, finanszírozási lehetőségek, amelyek a magyarországi nemzetiségeknek a kiteljesedését szolgálják egy európai fogyó jogállamban; de mindenképpen azok az európai uniós célok, amelyek a nemzetiségi kisebbségek számára jogokat és azokhoz garanciákat rendelnek, azok mindenképpen üdvözlendőek. Ezért mondom, hogy minden valószínűséggel és a bizonyossággal határos módon számíthatnak a szocialista képviselők igen szavazatára azokkal az apróbb kritikákkal, amelyekre kitértem.

Azt csak megjegyzem, hogy természetesen nem példa nélküli, de azért szokatlan volt ilyen hosszasan német nyelven hallani megszólalást, és ezt nem elnök úrnak mondom, hiszen ön röviden tette ezt, de képviselőtársamnak (Dr. Brenner Koloman dr. Keresztes László Lóránttal konzultál.), aki most éppen nem figyel, de azért akkor is érdekes volt a hosszabb német mondatok elhangzása a magyar Országgyűlésben. Természetesen nem akarok ezzel semmilyen múltbeli történelmi korszakot megidézni, főleg azért, mert a képviselő úr továbbra sem méltat arra, hogy figyeljen ezekre a mondatokra.

Köszönöm szépen elnök úrnak, köszönöm szépen mindenkinek a munkáját, hiszen egy országot részben mindig minősít az, hogy hogyan bánik és hogyan rendelkezik a kisebbségekkel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy az Európai Unión belül is, de a Kárpát-medencében biztos, hogy vannak még olyan országok, akiknek lenne még mit fejlődni a nemzetiségi kisebbségek jogai, főleg azoknak a garanciája betartásával kapcsolatos politikájuk területén.

Talán nem kell sok példát hozni, de a mostani romániai helyzet azért jó példa arra, hogy hogyan nem szabad a kisebbségekkel kapcsolatosan kezelni kérdéseket. Örülünk, hogy ellenzéki képviselőtársam figyelmét ismét visszanyertem. Köszönöm szépen a tisztelt Országgyűlésnek, és további jó munkát kívánok.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon bízom benne, hogy kormánypárti képviselők ebben a teremben, itt a Felsőházi teremben, csak erős szégyenérzettel fogják végighallgatni azt a felszólalást és azt a vitát, ami a Lánchidat illeti. A Lánchíd nem lehet ellenzékben, és nem is lesz ellenzékben, azonban amikor önök nemzeti egységről, nemzeti szimbólumokról beszélnek, akkor meggyalázzák a magyar történelemnek azt a korszakát, amikor a reformkor nagyjai (Zaj.) sokat tettek azért  saját vagyonukból áldozva , hogy ez a híd álljon, amely több mint Budapest egyik hídja, ez a nemzet szimbóluma.

Önök azonban ezt a szimbólumot szét akarják szakítani, rárontanak a nemzetre azzal, hogy kicsinyes politikai érdekektől vezérelve büntetik a fővárosiakat; azt a játszmát játsszák, amely nem szól másról, mint a Fidesz hatalmának bebetonozásáról. Azonban ez a politika ahhoz fog vezetni, hogy önök nemsokára ellenzékbe fognak kerülni.

Mit gondolnának ebben a vitában a Hídegylet tagjai, mit gondolna Széchenyi István, vagy mit gondolna Sina György vagy Andrássy György arról a politikáról, amit önök folytatnak? Arról a politikáról, ami nem szól másról, mint hogy stadionra van pénz, kisvasútra van pénz, mindenre van pénz ebben az országban, fényűző tűzijátékra is van pénz ebben az országban, de a nemzet szimbólumára, a nemzet egységét bemutató Lánchídra hiányzik 8 milliárd forint  töredéke egy stadionnak, egy kézilabdacsarnoknak, töredéke azoknak az elfecsérelt közpénzeknek, ami, ne felejtsük el, nem a kormányt, hanem a magyar adófizetőket illeti.

Tűzijáték, stadion, kisvasút igen  Lánchíd nem. Én azt gondolom, hogy ezen a ponton már szégyenérzetnek kell bekövetkezni az önök szívében, lelkében, még akkor is, ha ezt nem fogják kimondani. De az önök kommunikációjának a legszebb pillanata az volt, amikor azt mondták, hogy ha nem lett volna főpolgármester-váltás tavaly ősszel, akkor ez a Lánchíd már elkészült volna. Én azt várom, hogy mikor mondja majd a válaszában azt, államtitkár úr, hogy tulajdonképpen a Lánchíd Tarlós idejében, 2016-ban, mondjuk, fel lett újítva, ugyanis önök ebben a kérdésben is sorozatosan hazudnak.

És itt szeretném mondani tisztelettel, hogy minden kormányt és minden hatalmat minősít, hogy a nemzet szimbólumával, a nemzet szimbólumaival és a történelmünk nagy korszakaival hogyan bánnak. Önök ezt a kérdést is semmi másra, kizárólag pártpolitikai célokra használják. Büntetni akarják a fővárosiakat, amiért másképp döntöttek. Ez elfogadhatatlan, és nagyon bízom benne, hogy az utolsó pillanatban még visszafordulnak ezen az úton.

Egy ilyen lánchídi csatának nem lehet nyertese, csak vesztese, és az márpedig az egész nemzet lesz. Az egész nemzetet fogják úgy megítélni, mint amelyik képtelen egy ilyen fontos kérdésben kompromisszumra jutni, és kizárólag a nyers hatalmi érdekektől vezérelve be akarják bizonyítani, hogy az önkormányzatoknak nincsen mozgásterük, márpedig Karácsony Gergelynek vagy Tüttő Katának nem lesz igaza, amikor azt mondták, hogy igenis fel fogjuk újítani ezt a hidat. Márpedig fel fogjuk újtani ezt a hidat, és nem Tarlós István, hanem a mostani városvezetés vezetésével fog ez a híd felújulni. Én kérem önöket, fejezzék be ezt az árokásást, fejezzék be a nemzet újabb megosztását; fejezzék be, hogy magyar és magyar közé, budapesti és nem budapesti közé, határon innen és határon túl lakó közé újabb árkot ássanak. Ez a politika nem vezet sehova! Ez nem a nemzet egységét szolgálja, hanem a nemzet megosztását.

Mi, szocialisták továbbra is a magyar emberekért, közös ügyünkért, a Lánchídért dolgozunk; megkérdezzük a fővárosiakat, mit gondolnak erről a kérdésről, hogy rakétákat akarnake, hangos, milliárdok elköltésével való pompás tűzijátékot, vagy pedig egy tisztességes Lánchidat, amely azt mutatná, hogy a magyar nemzet egységben van, és a történelmi múltunkra, a közös történelmi múltunkra vigyázunk.

(12.50)

Mi az emberekért, a közös ügyünkért dolgozunk, önök pedig a Fidesz pártérdekéért. Kérem, ne szakítsák tovább szét ezt a nemzetet, hanem térjenek vissza arra az útra, amikor a XIX. század elején a reformkorban Széchenyi István elindította ezt a nemzetet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt október 13-a aktuális üzeneteiről beszélnék, figyelve az önök, azaz a kormány képviselőinek hozzászólásait a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan, az jutott eszembe, hogy önök elsősorban nem a vírusjárvány ellen küzdenek, hanem a vírusjárvánnyal kapcsolatos valós tényekkel és hírekkel folytatnak kibékíthetetlen küzdelmet, hogy ne derüljön ki a valóság.Október 13-áról. Egy évvel ezelőtt ezen a napon, október 12-én, egy feszült, de reménykeltő várakozással tért nyugovóra Magyarország és Magyarország ellenzéki szavazói. Várták október 13-át, hogy felvirradjon a nap, amely reggel még a NER Magyarországának napja volt, azonban mire az ország jelentős része este nyugovóra tért, addigra már ez a remény Magyarországává változott, hiszen nézzük, hogy mi is történt egy évvel ezelőtt. Október 13-án itt, a fővárosban a legyőzhetetlennek hitt főpolgármester, aki két ciklus óta vezette Budapestet, súlyos vereséget szenvedett a miniszterelnök és az önök, a Fidesz támogatásával. Az ország 23 megyei jogú városából 10-ben köztársaságpárti polgármestert választottak, és a 23 megyei jogú városból 13-ban ellenzéki, köztársaságpárti többség alakult ki, és az ország számos más településén, tehát nemcsak a fővárosban és a megyei jogú városokban, hanem kisebb településeken is ellenzéki, köztársaságpárti polgármestereket választottak.

Önök az első riadalom után úgy viselkedtek, mint akik semmit sem felejtettek, és egyben semmit sem tanultak, hiszen egészpályás letámadást indítottak az önkormányzati rendszerrel szemben. Elvonás, megszorítás, büntetés, felszámolás  ezek a szavak jellemzik a kormányzat hozzáállását a magyar önkormányzatokhoz. Hogy igazságos legyek, nem csak az ellenzéki, a köztársaságpárti önkormányzatokkal, hanem saját, azaz fideszes vezette önkormányzatok felszámolása is zajlik, az egész önkormányzati rendszer ellehetetlenítése.

Miért is teszik önök mindezt? Azért, mert a központi állammal szembeni, azaz a Fidesz pártállami gondolkodásával szembeni fékeket és ellensúlyokat föl kell számolni, és egy olyan országot képzelnek el, amelyet a XX. századi fél- és egész diktatúrák jellemeztek, vagy a korábbi feudális társadalmak, ahol egy ember akaratától függ az egész ország működése, és aki ennek ellent mer mondani, arra nincsen szükség ebben az országban. Pedig az önkormányzatok nemcsak a fékeket és ellensúlyokat, hanem egyben a reményt is jelképezik ebben az országban. A Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat a kormányzóképességnek, a zöldbaloldali gondolatnak a szimbólumává vált, és ezt akarják önök ellehetetleníteni teljes egészében. De nem járnak jó úton, hiszen a magyar választók üzentek egy évvel ezelőtt, és folyamatosan üzennek, hogy nem kérnek ebből az országból, nem kérnek egy pártállam visszatéréséből, hanem egy konzultáción, egy valós, közös gondolkodáson és egymást társként tekintő, közös párbeszéden alapuló országban szeretnének élni, ahol nem nemzeti konzultációnak csúfolt pénzszórásra, hanem valós, érdemi párbeszéden való partneri kapcsolatra helyezik a hangsúlyt. Egy ilyen országot kívánnak az ellenzéki vezetésű önkormányzatok és különösen a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat.

Önök beszéltek az időközi választások tapasztalatairól. Én több szerénységre és óvatosságra inteném önöket, mert a Mohácson elért több mint 40 százalékos eredmény és a két egyéni választókerület megnyerése azon a területen, amelyet a „Fidesz Angyalföldjének” is lehet hívni, és a borsodi 6. választókerületben elért 46 százalék azért előrevetíti azt, amit az önkormányzati választások is üzentek, hogy bizony, 2022 őszén egy másik irányt vesz ez az ország, a magyar választók egy másik irányt fognak szabni Magyarországnak, és ebben az esetben jó eséllyel önöknek leginkább sok-sok kartondobozra lesz szükségük a csomagoláshoz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)